---

Tartalom

I. Bevezetés
II. Ungmegye tisztikarának névsora s a megye járásonkénti felosztása
III. Ungmegye virilis és választott bizottsági tagjai névsora
IV. A választókerületek szerinti beosztás, országgy. képviselők választásakor
V. Szabályrendelet a vármegye központi és kültisztviselőinek hatásköre kötelességeiről
VI. Általános szabályrendelet a községek közigazgatási szervezete s önkormányzatához
VII. Általános községjegyzői rendtartás
VIII. Szabályrendelet a község föntartása s kezelési módjáról
IX. Árvaügyi szabályrendelet, kis és nagy, valamint szövetkezett községek számára

---

Bevezetés

Ungmegye Magyarországnak a Tisza-inneni kerületében fekszik, keletre, Halicsországnak közvetlen szomszédságában. A megyék közől szintén keletről Bereg; délről Szabolcs; nyugatról Zemplén vármegye; éjszakról pedig Halicsország szambori kerülete, s Zemplénmegye felső része határolják. Kiterjedése 59.557 □mértföld. Mivelés alatti földe 645,000 hold; melyből 213,514 holdnyi térszántóföld; 49,653 hold rét; mintegy 10,000 hold szőlő; 259,830 hold erdő; 100,528 hold legelő a többi pedig kert.

Ezen megyének nevezete már a magyarok bejövetele s országhóditása előtti időkben is előfordul a) s nevezetesen Luitpránd cremonai püspök azt irja: hogy már az avarok idejében létezett itt egy vár, mely a kárpáti szlávok főerődeül szolgált. Nevezete a régi okmányok s munkákban majd Hung, majd Hungvár, Ongvár és Ungvár kifejezéssel fordul elő. Ez nevezete egyszersmind azon fő folyónak is, mely e megyét keresztülfutja, s mely szó ó szláv nyelven annyit jelent mint sebes, gyors b). Terjedelme a régi időkben, sokkal nagyobb volt mint most s valószínüleg mind Zemplén felső, mind Bereg éjszaki részét is magában foglalta. Innen van, hogy a korábbi századokban nem is vidék- vagy kerületnek, hanem "tartomány"-nak (provincia) neveztetett ezen vármegye c). "Vármegye" nevezetet a magyarok bejövetelével vett föl, a hasonnevü vártól, mely székvárosát, bár megviselt állapotban, maiglan is disziti.

...

---