---

Tartalom

ERDÉSZ ÁDÁM: ELŐSZÓ

BLAZOVICH LÁSZLÓ: A KÖZÉPKORI EURÓPAI VÁROS SZÜLETÉSE ÉS JOGÉLETE
I. AZ EURÓPAI NYUGATI VÁROS KIALAKULÁSA
II. A VÁROS FOGALMA ÉS JOGI ALAPELEMEI
  A városi béke
  A városi szabadság
  Az asszony irányításáról
  Hogyan viselkedjen a férj a feleségével szemben
  A feleség hogyan viselkedjen a férjével szemben
  A gyerekek irányításáról. Hogyan bánjanak a szülők a gyerekekkel
  A fiúk hogyan viselkedjenek a szüleikkel szemben
  A lányok neveléséről
  A városjog
  A városi alkotmány
III. A KÖZÉPKORI NÉMET ÉS MAGYAR VÁROSOK HIERARCHIKUS RENDJE
  A német városok. A birodalmi (Reichsstadt) és szabad (Freistadt) város
  Tartományi (területi) városok és a földesúri városok
  A magyar városok hierarchikus rendje
  Irodalomjegyzék
  The Birth and Legal Life of the City in Europe in the Middle Ages

PETROVICS ISTVÁN: VÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK A KÖZÉPKORI DUNA-TISZA-MAROS KÖZBEN
I. A DUNA-TISZA-MAROS KÖZ
II. MÓDSZERTANI PROBLÉMÁK
III. KÖZPONTI HELYEK A DUNA-TISZA-MAROS KÖZBEN
  Arad megye
  Csanád megye
  Keve megye
  Krassó megye
  Szörényi bánság
  Temes megye
  Torontál megye
  Összegzés
IV. A LEGJELENTŐSEBB VÁROSOK
  Temesvár
  Lippa
  Csanád
  Karánsebes
  Rövidítések és irodalomjegyzék
  Towns and Central Places in the Danube-Tisza/Tisa-Maros/Mureş region in the Middle Ages

HALMÁGYI MIKLÓS: GYULA MEZŐVÁROSI STÁTUSA AZ OKLEVELEK TÜKRÉBEN
  Gyula, mint villa
  János, a gyulai civis (polgár)
  Possessio
  Gyula, mint civitas
  Gyula, mint possessio és oppidum
  Praedium, avagy egy másik Gyula
  Eltérő fogalmak és várostörténet
  Az eltérő fogalomhasználat okairól
  Kubinyi skálája a települések fejlettségéről
  Összegzés
  Illusztráció 1.
  Illusztráció 2.
  Irodalomjegyzék
  The condition of Gyula as a market town in the mirror of the sources

HALMÁGYI MIKLÓS: SZENT MÓRIC - GYULA ELFELEJTETT VÉRTANÚ SZENTJE
  Három Zenthmoroch Gyula mellett
  Ki volt Szent Móric vértanú?
  Szent Móric tisztelete a középkori Magyarországon
  Gyula környéke Bakonybéllel való kapcsolatának lehetősége
  Egyéb bencés kapcsolat lehetősége
  A Zsigmond királlyal való kapcsolat lehetősége
  Ismeretlen földesúr?
  Összegzés
  Illusztráció 3.
  Illusztráció 4.
  Irodalomjegyzék
  Saint Maurice - the Forgotten Martyr-Saint of Gyula

NÉMETH CSABA: MARÓTI JÁNOS ÉS A GYULAI URADALOM
  A Nápolyi László-féle felkelés
  A gyulai uradalom kialakítása
  Mit tett Maróti Gyula városiasodása érdekében?
  Irodalom- és rövidítésjegyzék
  John of Marót and the Seigneury of Gyula

HOMOKI-NAGY MÁRIA: MEZŐVÁROSI JOGÉLET GYULÁN A REFORMKORBAN
  Tulajdon- és birtokviszonyok
  Egyes családjogi intézmények
  Levéltári források
  Irodalomjegyzék
  Legal life in the market town of Gyula during the Hungarian Reform Era

ALMÁSI TIBOR, KENÉZ GYŐZŐ, HALMÁGYI MIKÓS: OKLEVELEK GYULA VÁROS MÚLTJÁBÓL - CHARTERS ABOUT THE HISTORY OF GYULA
  Charter of the Chapter of Nagyvárad (Oradea)
  Mezőgyáni Demeter és Miklós fia János, gyulai polgár
  Charter by Frank of Szécsény
  Szécsényi Frank oklevele
  Charter by Frank of Szécsény
  Szécsényi Frank oklevele
  Charter in the case of John of Marót, Ban of Macho
  Maróti János, macsói bán ügyében kiadott oklevél
  Charter of King Louis II.
  II. Lajos király oklevele
  Georg of Brandenburg - to help his town
  Brandenburgi Györgytől segítséget kérnek

---

Fülszöveg

Kötetünk a Gyulán 2019-ben Mezővárosok a Dél-Alföldön címmel megtartott konferencia kibővített anyagát tartalmazza. A konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára és Gyula város önkormányzata szervezte. A dél-alföldi mezővárosok azért kerültek a figyelem középpontjába, mert Zsigmond király éppen 600 évvel korábban, 1419 júniusában, adta ki azt az oklevelet, amelyben Gyulát először nevezték oppidumnak, vagyis mezővárosnak.

A fókuszban Gyula középkori történetének egy fontos, de apró mozzanata, a mezőváros kifejezést először használó oklevél áll. A korabeli, civitas, oppidum, possessio kifejezést egyaránt alkalmazó, forrásokat és azok összefüggéseit Halmágyi Miklós tekintette át. A könyv záró fejezetében Almási Tibor és Halmágyi Miklós - Kenéz Győző fordításait felhasználva - közli a Gyula jogi státusára vonatkozó oklevelek szövegét. A dokumentum kibocsátása idején a Gyulai uradalom birtokosa Maróti János macsói bán volt, az ő városfejlődésben játszott szerepét Németh Csaba elemezte. A lokális eseményeket Petrovics István helyezte tágabb, regionális keretbe a Városok és központi helyek a középkori Duna-Tisza-Maros közben című írásában. A várostörténet európai kontextusát pedig Blazovich László vázolta A középkori európai város születése és jogélete című nyitótanulmányában. A középkori városfejlődést koncentrikusan bemutató tanulmányokat Halmágyi Miklós Gyula elfeledett vértanú szentjéről, Szent Móricról, szóló írása egészíti ki, felvillantva bizonyos egyháztörténeti látószöget is. Az oppidumok középkori története után Homoki-Nagy Mária a mezővárosok történetének utolsó idoszakába kalauzolja el a könyv olvasóját. A Mezővárosi jogélet Gyulán a reformkorban című tanulmány szerzője izgalmasan mutatja be a tulajdon- és birtokviszonyok alakulását a feudális jogrend utolsó szakaszában.

---