---

Tartalom

ELSŐ FEJEZET. A HATALMI ALAKULÁSOK TERMÉSZETE
I. A korszak határai
II. A korszak áttekintése
III. Az alakulás problémái
IV. Az alakulás eredményei

MÁSODIK FEJEZET. HATALMI ALAKULÁSOK A LATIN ÁLLAMOKBAN
V. A francia absolutismus felépitése 1588-1660
VI. A királyi absolutismus fénykora 1661-1715
VII. Hatalmi alakulások Italiában
VIII. Hatalmi alakulások a spanyol birodalomban 1660-1715
IX. Hatalmi alakulások a portugál birodalomban 1640-1715
X. Műveltség és művelődés a latin államokban

HARMADIK FEJEZET. HATALMI ALAKULÁSOK A GERMÁN ÁLLAMOKBAN
XI. Hatalmi alakulások a német-római birodalomban 1648-1715
XII. Schweiz mint semleges hatalom 1648-1715
XIII. A független Németalföld 1588-1715
XIV. Hatalmi alakulások a britt szigeteken 1588-1688
XV. A társadalmi berendezkedés a britt szigeteken 1689-1715
XVI. Hatalmi alakulások a skandináv államokban 1648-1722
XVII. Műveltség és művelődés a germán államokban

NEGYEDIK FEJEZET. HATALMI ALAKULÁSOK AZ ÉSZAKI SZLÁV ÁLLAMOKBAN
XVIII. A lengyel királyság küzdelmei 1645-1720
XIX. Az orosz nagyhatalom megalakulása 1645-1725
XX. Műveltség és művelődés az északi szláv államokban

ÖTÖDIK FEJEZET. HATALMI ALAKULÁSOK A DÉLKELETI CONTINENSEN
XXI. Hatalmi alakulások, műveltség és művelődés a Habsburgok austriai birtokain 1648-1725
XXII. Hatalmi alakulások a magyar birodalomban. Az új magyar birodalom kezdete 1645-60
XXIII. Nemzeti királyság és alkotmányos biztositékok. 1661-1671
XXIV. Önkényuralom és ellenállás. 1669-79
XXV. Küzdelem a hatalomért 1679-1703
XXVI. Küzdelem a szabadságért. 1703-10
XXVII. A kiegyezés. 1710-15
XXVIII. Műveltség és művelődés a magyar birodalomban. 1645-1715
XXIX. Hatalmi alakulások, műveltség és művelődés a Balkán félszigeten 1645-1715

HATODIK FEJEZET. A PERIFERIKUS ALAKULÁSOK
XXX. Hatalmi alakulások a többi continensen 1648-1715

FÜGGELÉKEK I-IV.
I. A nagyhatalmak megalakulásának irodalma
II. Családtörténeti jegyzetek a nagyhatalmak megalakulásához
III. Chronologiai jegyzetek a nagyhatalmak megalakulásához
IV. A nagyhatalmak megalakulását érdeklő fontosabb szerződések, törvények és rendeletek 1660-1715
Index

---

Előszó

E tanulmány bevezetést óhajt nyujtani a XIX. század történetéhez.

Bármily nagy egésznek tekintjük is a köztörténeti fejlődést, annak előttünk álló jelentősebb phasisait az egészet részekre osztó korszakoknak nevezzük; és bármennyire önkényes korszaknak tünjék fel a XIX. század, oly phasisát képezi az emberi fejlődésnek, melynek lényeges jegye a többitől megkülönböztető társadalmi érvényesülés.

A köztörténet utolsó nagy korszakai, a közép-, új- és legújabb kor önmagokban is közös egészet alkotnak, melyet az angol történeti iskola modern történelemnek nevezett el. E modern történelem a ma uralkodó nyugati fajok gyermekkorával, iskolai nyelven a középkorral vette kezdetét, melyben a korabeli alakulások a pápaság vezetése alatt egyesültek. A pápaság befolyásának gyengülésével lépést tartott a részek, az egyes nemzetek megerősödése és helyet adott a nemzetállamok virágkorának, iskolai nyelven a középkort felváltotta az újkor. Az újkor tehát kiválóan politikai korszak, melyben a korunkbeli hatalmak nyertek elhelyezkedést. Ezek további sorsának viszont a nagyobb és erősebb alakulások adtak irányt (1648-1715) és ez elhelyezkedés és irányszabás keresése jelen tanulmányunk feladata.

Valamennyi között talán a Britt Birodalom volt a legmesszebb kiható alakulás, mert ott az európaszerte uralomra jutott absolutismust a modern parlamentarismus, a ministeri felelősség és a nép érvényesülése váltotta fel, és velök a szabad fejlődés új irányai, a társadalmi, gazdasági és értelmi munka versenye. Azért a további korszakot - XIV. Louis halálától Waterlooig - e szabad fejlődés átalakitó hatása képezi (1715-1815).

Ezzel elértük a XIX. századot is, melyet az új világnézetnek fontolva és szabad haladást kivánó irányai, a conservatismus és liberalismus jellemeznek.

Ez összefüggő nagy egésznek áttanulmányozása valójában nem könnyű feladat. A részleteknek aránytalan bősége a kutatást hosszassá és az áttekintést nehézzé teszi. Kétszeresen szükséges azért, hogy a nyert adatok a fejlődés láncának alkotó részét adják. A helyinek és a köznek ilyen összekapcsolása, az egyes hatalmi alakulásoknak az egyetemes fejlődéshez illesztése képezi tanulmányunknak, a XIX. század alapvetését adó hatalmi törekvések monographiájának módszerét is.

A politikai fejezeteket bő művelődéstörténeti tárgyalások követik.

Gyula, 1910. Húsvét
Horváth Jenő

---