---

Tartalom

1. Két emlékmű Zilahon
2. Somogyi, a fekete bárány
3. A nagy hármas: Fadrusz, Király, Tar
4. Az emlékmű avatása
5. Milyen madár a zilahi turul?
6. Az Akadémia felháborodik és Bizottságot hoz létre
7. Tar Mihály és fia vallatása – megfélemlítés
8. Négy temetés, álságos koszorúkkal
9. Ami nem fájt sem a korabeli lakájmédiának, sem az Akadémiának
10. A Tuhutum emlékmű romjai
11. Feltámadás – a turul visszaszáll
12. Zilah város nevének eredetéről
13. Táltos ének - rovásírással
14. Szakirodalom, Jegyzetek

---

Bevezető

1902. szeptember 18-a emlékezetes nap volt mind Zilah város polgárai, mind felvidéki származású nagy szobrászművészünk, Fadrusz János életében. Ezen a napon az ő két gyönyörű, a Kárpát-medencei műalkotásokat gazdagító szobrának avatása történt. Az egyik annak állít emléket, amikor báró Wesselényi Miklós 1848-ban felszabadítja jobbágyait. Szoborsors: 1935-ben a románok lerombolják, talapzatáról bivalyokkal elhúzatják a gyönyörű, szintén Fadrusz tervezte kovácsoltvas kerítéssel, lámpásokkal együtt. 1942-ben a bécsi döntés után újból felállítják, a kovácsoltvas kerítés és a lámpások nélkül, mert azok eltűntek. 1945 után több évre körüldeszkázzák. 2020-ban javítják, felújítják, a kerítés a lámpásokkal azonban még mindig nem került elő.

De itt most ebben a sorozatban a másik Fadrusz alkotás kap főszerepet, a Tuhutum emlékmű, mégpedig rovásfeliratai miatt. Tuhutum (Tétény) a hét vezér egyike, Anonymus Gesztájában is többször szerepel. A 22. részben írja Anonymus, hogy Tuhutum és fia, Horka elértek Zilahig, majd tovább haladva csatlakoztak Szabolcshoz és Tas-hoz. A szobor tehát annak az időszaknak állít emléket, amikor Tuhutum vezér Zilahban tartózkodott.

---