---

Tartalom

1. Sárkányhajók népe
2. Rurik, a sólyom
3. Vikingek az orosz trónon 720 évig
4. Régi küzdőtársak, hunok, germánok
5. Magyar kapcsolatok
  5/1. Kijev magyar építői
  5/2. A régészet és a történettudomány adataiból
  5/3. Hová tűnt Álmos fejedelem Kijev történetéből?
  5/4. Magyar-viking házasságok
  5/5. A vikingek emlékezete Magyarországon
  5/6. Összegzés
  5/7. Köszönet
  5/8. Források

---

Összegzés

A vikingek (normannok, varégek, ruszok) történelmileg legjelentősebb tette, hogy szláv kérésre ők szervezték meg a szláv törzs-szövetséget a IX. században, majd a kereszténységre való áttérítés után, a X.-XI. században az orosz államot.

A normannokkal, főként a Rusz-földi vikingekkel a magyarok viszonya általában jónak mondható, ezt a házasságok többsége bizonyítja. A kazárok és a bizánciak féken tartása közös politikai érdekük volt.

Kijevben a IX. században Álmos volt fejedelem, Novgorodban Rurik, majd Oleg. Bár a Nyesztor és egyéb átírt krónikákban ez nem mutatkozik, de Álmos kijevi fejedelemsége, hazatérést szervező munkája, a kijevi kovácsipar működése háborítatlannak tűnik. Ebből a szempontból azonban tisztázandó még az Anonymus által dicsőségesnek leírt kijevi csata (8. rész), továbbá Oleg és az Askold és Dir nevű személyek szerepe. Kijevi Ruszról azonban csak a magyarok elvonulása, 895 után beszélhetünk, addig Novgorod volt a Rusz központ és a normann-viking fejedelmek székhelye.

Fontos lenne azt is végigkövetni, hogy a tanulmányban ismertetett házasságok alapján mely magyar utódokban csörgedezik viking vér.

Ehhez a tanulmányhoz még több kiegészítést tervezek.

---