---

Tartalom

Bagi Zoltán Péter: Az évszázad legvéresebb csatája az egykorú német sajtóban
Darvas Mátyás: A csallóközcsütörtöki számadáskönyv krónikarészlete
Fehér Bence: XVIII. századi tudományos érvelések a rovásírásról
Hursán Szabolcs: Luigi Ferdinando Marsigli az abiogenezisről a Danubius Pannonico-Mysicusban és a kortárs magyar természettudomány - különös tekintettel Szentiványi Márton nézeteire
Szörényi László: Gyászének és újjáépítési tervezet
Tóth Anna Judit: Luigi Ferdinando Marsigli és a Felvidék bányái
Tóth Sándor Attila: Palma Károly Ferenc, a történetíró
Tóth Sándor Máté: Nemzeti és/vagy aulikus?

---

Ismertető

A barokk korszak történetírása nem csak a kortárs események irodalmi megörökítésére törekedett a műfaj klasszikus mintáinak megfelelően, hanem fokról-fokra kialakította tudományos módszertanát, amellyel reflektálni tudott a történeti múlt eseményeire. A történelmi adatokat esetenként összekapcsolták a természetrajzi és a földrajzi vizsgálódásokkal. Megkezdődött a magyar tudományos szaknyelv kialakulása. A sok tudományágat összefogó interdiszciplinaritás első nagy korszaka ez, amelyre méltatlanul kevéssé emlékezünk. Ezen is fontos változtatnunk, s ugyanúgy fontos annak felismerése, hogy a magyarság e korban milyen jelentőséggel bírt a világ tudományának térképén. Nagyon időszerű volna tudatába jönnünk annak az ismeretnek, hogy a 17. század vége, 18. század nehéz korszakában, mikor és miután a török kiszorítása hazánkból felmérhetetlen szenvedés és károk árán sikerült végre, micsoda feladat volt szinte a semmiből újjáépíteni Magyarországot és a magyar kultúrát, s ebben milyen szerepe volt azoknak az elkötelezett tudósoknak, akik rettentő körülmények közt alkották meg életművüket, és mégis - túlzás nélkül mondhatjuk - a tudomány közfigyelmét sikerült vele Magyarországra irányítaniuk. Magyar és nem magyar tudósok egyaránt fontos szerepet játszottak ebben a nagyszerű feladatban.

Forrás: https://mki.gov.hu/hu/e-konyvtar-hu/tanulmanykotetek-hu/barokk-tortenetirok-hu

---