---

Tartalom

Bevezetés

I. A gravitációs erőtér szerkezete a Föld belsejében és a Föld felett
II. A Föld gömbhéjas szerkezetének hatása a Föld gravitációs erőterére
III. A földfelszín kiemelkedéseinek hatása a Föld gravitációs erőterére
IV. A földkéreg vertikális mozgásait kísérő gravitációs anomáliák
V. Lakkolitok lehűlésének folyamata
VI. A mélytengeri hullámok terjedési sebessége és hullámhossza
VII. A hullámzó víz felszínének alakja és a vízrészecskék mozgásának trajektóriái
VIII. A mélytengeri hullámok amplitúdójának változása a mélység függvényében
IX. Árhullámok terjedése kanyonszerű völgyekben, barlangokban
X. A tengerjárást kiváltó erők földgömbi eloszlása
XI. A tavak befagyásának sebessége
XII. Gejzírek működése
XIII. A főn szélben bekövetkező hőmérsékletváltozások
XIV. A Föld forgásának hatása a szél irányára
XV. A szélsebesség iránya, nagysága és az izobárok helyzete légörvényekben
XVI. A folyóvíz felszínalakító tevékenységének energiamérlege és az erózió sebessége
XVII. Gleccservölgyek alakja

A levezetések megértéséhez szükséges matematikai ismeretek összefoglalása
A levezetések megértéséhez szükséges fizikai ismeretek összefoglalása
Felhasznált és ajánlott irodalom

---

Bevezetés

A kötet, melyet az Olvasó kezében tart a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán oktatott, hasonló nevű tantárgy kibővített anyagát tartalmazza. A Dinamikus földrajz kidolgozására az a tapasztalatunk vezetett, hogy sokak számára bizonyos szakadék látszik az egzakt tudományok (matematika, fizika, csillagászat, kémia, stb.) és a leíró jellegű tudományok (biológia, földrajz, történelem, nyelvtan) között. Sajnos mindkét tudomány művelői gyakran alaptalan vádakkal illetik egymás módszerét: az egzakt tudományok hívei lenézik a verbális módszereket alkalmazó vagy elsősorban leírásra koncentráló kutatók munkáit, míg az utóbbiak néha elborzadva tekintenek a valóságtól (látszólag) elszakított, túlidealizált problémák felsőbb matematikát széles körben használó megoldásaira. Annak ellenére, hogy ma már szinte minden tudományág, ha több-kevesebb mértékben is, de segítségül hívja az elméleti modellezést, (és e modellek egzakt vizsgálatát), a köztudatban sajnos még mindig él egy ilyen (egyes esetekben érzelmi töltéssel is telített) indokolatlan megkülönböztetés. A Dinamikus földrajz elsődleges célja az, hogy feloldja a fent vázolt ellentétet, és egy alapvetően leíró jellegűnek tartott tudomány (azaz a földrajztudomány) környezetéből szemlélve betekintést nyújtson az egzakt módszerek világába.

A földrajzban egyébként mindkét módszernek van létjogosultsága, hiszen a különböző földrajzi objektumok bemutatása, térbeli elhelyezkedésének ismertetése csak leíró jellegű megközelítéssel lehetséges, a földrajzi burok folyamatainak tanulmányozása és értelmezése viszont egzakt módszereket igényel.

A Dinamikus földrajz fejezeteiben megvilágítjuk, hogy miképpen lehet egy-egy földrajzzal kapcsolatos természeti jelenséget egzaktságra törekvő elméleti modellezéssel értelmezni; kialakulásának, fejlődésének dinamikáját (a fizika törvényeit felhasználva) nyomon követni; végül számszerűen analizálni. A levezetésekhez csupán a középiskolában tanult matematikai és fizikai ismeretek szükségesek, tehát a közölt modellezések menetét a felsőbb matematikában járatlan, elsősorban humán beállítottságú olvasók is megérthetik.

A földrajzi problémák ilyenfajta megközelítése újszerű, mert míg a modellezendő és dinamikájában visszatükrözendő földrajzi folyamatokat a szakkönyvek egy-egy általánosabb témakör elemeként, a matematikai analízis teljes apparátusának felhasználásával írják le (ALLEN (1970), BALOGH (1991), GÖTZ-RÁKÓCZI (1981), STEINER (1969), stb.), addig a Dinamikus földrajz csupán azokat a partikuláris megoldásokat tárgyalja, melyek középiskolai ismeretekkel megadhatók. A fentebb írottak értelmében nyilvánvaló, hogy a Dinamikus földrajz nem tekinthető a földrajzi folyamatok egzakt szemléletű monográfiájának, hanem csupán egy szemelvény gyűjtemény a természeti földrajz köréből.

Valamennyi probléma kibontásánál egy ötlépcsős rendszert követtünk, melynek tartalma a következő:

1. A vizsgált földrajzi folyamat áttekintése és a probléma világos megfogalmazása.

2. A szóban forgó folyamat idealizált modelljének felállítása, mely számot ad a folyamat alapvető jellemzőiről, de nélkülözi a lényeget nem befolyásoló mellékkörülményeket.

3. A folyamatot meghatározó fizikai alaptörvények és ismeretek összefoglalása, rövid ismertetése.

4. A matematikai operációk elvégzése, ami magába foglalja a kitűzött feladat matematikai megoldását 3. pontban összegyűjtött törvények figyelembevételével.

5. A matematikailag levezetett összefüggések értelmezése földrajzi szempontból, a képletekből levonható következtetések extrapolálása és számszerű kiértékelése.

A Függelékben összefoglaljuk a szükséges matematikai és fizikai ismereteket, így az Olvasó tájékozódhat arról, hogy a középiskolás tananyag mely fejezeteit kell esetleg átismételnie.

Befejezésül szeretném megköszönni Dr. Tasnádi Péternek és Dr. Veress Mártonnak alapos lektori munkáját és értékes tanácsait, Kropf Ilonának az ábrák elkészítésében nyújtott segítségét, valamint a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Természetföldrajz Tanszéke dolgozóinak, hogy gyümölcsöző, alkotó légkört biztosítottak a Dinamikus földrajz kimunkálásához.

Szombathely, 1999

Dr. Szunyogh Gábor
főiskolai tanár

---