---

Tartalom

Előszó

I. IMRE SÁNDOR MŰVELŐDÉSPOLITIKAI NÉZETEINEK KIALAKULÁSA, FORMÁLÓDÁSA
1. Imre Sándor "a szociáldemokraták és a katolikusok" oktatással neveléssel kapcsolatos céljairól, nézeteiről (1909)
2. Tudományos viták, pedagógusok, haladás, politika
2.1. A nyitott tudományos diskurzus és a haladás kapcsolatáról (1909)
2.2. Pedagógiai gondolkodás és haladás (1910)
2.3. Pedagógusok és a politika (1911)

II. A KORABELI OKTATÁSI RENDSZER LÁTLELETE A "NEMZETNEVELÉS SZEMPONTJÁBÓL", S AZ IMRE SÁNDOR SZERINT SZÜKSÉGES, ÉS LEHETSÉGES TERÁPIA
1. Diagnózis "a nemzetnevelés szempontjából" (1912)
2. Egy a nemzetnevelés szempontjából optimálisnak vélt terápia körvonala (1912-1914)
3. Kitartó szervezőmunka terve a belátható időn belül valószínűtlen, ám elengedhetetlennek vélt átfogó reform előfeltételeinek megteremtéséért (1912-1914)
4. Exkurzus I.: Tudós kortárs pályatársak reflexiója, véleménye
4.1. Egy konzervatív katolikus professzor: Kornis Gyula értékelése
4.2 Schneller István evangélikus professzor a társadalmi nevelésről
5. Exkurzus II. Imre Sándor velleitásai
5.1. A Radikális Párt és a Károlyi-párt művelődéspolitikai programjai
5.2. Csatlakozása a Magyar Társasághoz
6. A református nevelés feladatai - baljós előjelek között

III. A "NAGY HÁBORÚ" SODRÁBAN - KÜLSŐ MUNKATÁRSKÉNT A VKM-BEN (1914-1918)
1. A háború és az iskola
1.1. A háború és a pedagógia
1.2. Világháború - közerkölcs és háború
2. A békére való felkészülés nevelésügyi kérdései - külső munkatársként a VKM-ben
2.1. A köznevelés egysége és a nemzeti egység
2.2. Első munkái, javaslatai a minisztériumban
2.3. Kétségei, felvetései a háború utáni helyzetre való felkészülés kapcsán
2.4. Gr. Apponyi Albert miniszter részvételre kérte "az egységes magyar nemzeti népnevelés és népművelés" kialakításában
2.5. Exkurzus III. Adalék a "nemzetnevelés" korabeli recepciójához: Kornis Gyula, Fináczy Ernő, Schneller István, Alexander Bernát játszmája Imre Sándor és Weszely Ödön pozsonyi professzori pályázatának elbírálása során
2.6. Imre Sándor első átfogó reformjavaslata a VKM számára
3. Állásfoglalásai a háború utolsó heteiben, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának időszakában

IV. MINISZTÉRIUMI SZEREPVÁLLALÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI, HELYETTES ÁLLAMTITKÁRI TEVÉKENYSÉGE (1918. NOVEMBER 7. - 1919. MÁRCIUS 21.)
1. "Hogyan lehetséges, hogy engem nevezett ki a forradalmi kormány…, ha nem tartoztam közéjük?"
2. Széles hatáskörrel indult, ám fokozatosan szűkülő befolyású tevékenysége a minisztériumban

V. ISMÉT A PEDAGÓGIUM ÉLÉN A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉS A PEIDL-KORMÁNY IDEJÉN (1919. április 14. - augusztus 6.)
1. Igazgatói, tanári tevékenysége a Pedagógium és a polgári iskolai tanítónőképzők védelmében
2. Imre Sándor további reflexiói, feljegyzései a Tanácsköztársaság művelődés- és oktatáspolitikájáról, a KN tevékenységéről

VI. ÜGYVEZETŐ MINISZTERI TEVÉKENYSÉGE A FRIEDRICH-KORMÁNY IDEJÉN (1919. AUGUSZTUS 7-15.)
1. Váratlan megbízatás
2. Egy a nagypolitika világától, módszereitől idegenkedő, elveihez hű szakértelmiségi a Friedrich-kormányban: Imre Sándor feljegyzései a kormányülésekről
3. Imre Sándor összegző véleménye a Friedrich-kormány létrejöttéről, tevékenységéről, miniszterelnökéről
4. Imre Sándor kezdeményezései, törekvései a minisztériumban ügyvezető minisztersége napjaiban

VII. ADMINISZTRATÍV ÁLLAMTITKÁRSÁGA (1919. AUGUSZTUS 16. - 1922. JÚNIUS 15.)
1. Szigorodó miniszteri ellenőrzés mellett, egyre szűkülő mozgástérrel
1.1. Viszonylag nagy hatáskörrel, önmagát is túlterhelve - Huszár Károly minisztersége idején
1.2. Haller István miniszter, aki Imre programjának jelentős részét sajátjaként tálalta, ám alkotóját marginalizálta
1.3. Továbbra is szűk hatáskörrel, "ellentmondásos, bizonytalan helyzetben" Vass József minisztersége alatt
2. Az Imre Sándor által fontosnak ítélt rendeletek, intézkedések a nemzeti önismeret, az együttműködési készség fejlesztésére

VIII. VITÁK KERESZTTÜZÉBEN I.
A "bűnös, liberális Budapest" községi iskolái államosításának kísérlete 1919-1920-ban
1. Imre Sándor államtitkár a fővárosi iskolák feletti állami befolyás növelésére irányuló kezdeményezéséről
2. A fővárosi törvényhatósági bizottság átszervezésének folyamatáról - röviden
3. A VKM tanácskozásai a fővárosi iskolák államosításáról, állami kezelésbe vételéről
4. A fővárosi iskolák állami kezelésbe vételére vonatkozó törvénytervezet, s a fővárosi Tanács azt elutasító véleménye
5. A fővárosi iskolák államosítási tervének visszhangja a sajtóban, a pedagógusok körében, s a Nemzetgyűlésben (1920. április-május)
6. Értekezlet "a fővárosi iskolák államosításáról" az érintett pedagógusok szervezeteinek képviselőivel a VKM-ben, 1920. május 20-án
7. A törvényjavaslat indokolása: vádirat a "bűnös, liberális" Budapest oktatáspolitikájáról, pedagógusainak a forradalmakban játszott szerepéről
8. Végjáték

IX. VITÁK KERESZTTÜZÉBEN II.
Imre Sándor az ifjúság "nemzeti", "katonás" és testi neveléséről, s a várható békeszerződés nyomán elhelyezendő katonatisztek alkalmazásának lehetőségéről folytatott minisztériumközi viták során 1919. október - 1920. január között

X. PERGŐTŰZBEN: "EGY ADAT A »KERESZTÉNY NEMZETI KURZUS« EMBERVADÁSZATAIBÓL"
1. Az Imre Sándor ellen folytatott sajtótámadások, vizsgálat, s az általa indított rágalmazási sajtóper rövid áttekintése
2. Imre Sándor véleménye a forradalmak utáni felelősségre vonásokról
2.1. Részlet Imre Sándor 1922. évi publikálatlan visszaemlékezéséből
2.2. Kiegészítő megjegyzések, források e memoárhoz

XI. KÉRÉSZÉLETŰ ÁLLAMTITKÁRSÁGA, A VKM REFORMJÁRA VONATKOZÓ UTOLSÓ TERVEZETE KLEBELSBERG KUNO MINISZTERSÉGÉNEK ELSŐ HÓNAPJAIBAN

XII. KÉNYSZERSZABADSÁGOLÁSA, ÖNVIZSGÁLATA, B-LISTÁZÁSA (1922. SZEPTEMBER 18. - 1924. MÁJUS 22.)
1. Kínzó, szigorú önvizsgálata
2. Gr. Bethlen István miniszterelnökhöz írt levele

XIII. KONSZENZUSKERESÉSE FIASKÓJÁNAK FORRÁSAI: "A KÖZÖS MUNKA LELKI AKADÁLYAI"
1. A magyarság belső állapota és nevelésünk feladatai (1914)
2. Az újjáépítés, a közös munka lelki akadályai (1923)

XIV. A KÖZTISZTVISELŐK, PEDAGÓGUSOK FELELŐSSÉGE A NEMZET SORSÁÉRT
1. A közélet erkölcsi követelményei s a nemzet iránti felelősség
2. A "nemzetnevelés" fogalmának pontosítása, politikai kisajátítása, újabb megfogalmazása
2.1. A nemzet fogalma mai nevelésünkben (1927)
2.2. Imre Sándor reflexiói "a nemzetnevelés" recepciójáról, kisajátításáról, szimplifikálásáról a harmincas és negyvenes években
2.2.1.Nemzetnevelés és "a neveléstudomány magyar feladatai"
2.2.2. Exkurzus: Imre Sándor és Nagy László öröksége, rövid elnöksége a Magyar Gyermektanulmány Társaságban
2.2.3.A nemzetnevelés fogalmának újabb összefoglalása

XV. IDŐS EGYETEMI TANÁR AZ ÚJABB VILÁGÉGÉS ÁRNYÉKÁBAN
1. Nyugtalan idők, nyugodt nevelés
2. Professzorként, rektorként, egyházi vezetőként a törvényes kirekesztés, s az önkényes erőszak éveiben
2.1. Kapcsolata, levelezése a zsidónak született, unitárius vallású Kemény Gáborral, a II. zsidótörvényről, s a pedagógia, pedagógusok feladatairól, az egyetemi hallgatók helyzetéről
2.2. Egyetemi és egyházi vezetőként 1941-1944-ben
3. A küldetéses nemzetnevelő utolsó művelődéspolitikai szerepvállalásai a Társadalomtudományi Egyesület elnökeként, s az OKT alelnökeként
3.1. Imre Sándor a nevelés válságáról a "28 éves világháborúban"
3.2. Kétségek közt a lehetetlen megkísérlése: Imre Sándor OKT alelnöksége 1943-1944
3.2.1. Az "úgyis hiába" és az "annál inkább!" között vívódva
3.2.2. Imre Sándor művelődéspolitikai hattyúdala: előadása az OKT feladatairól
3.2.3. Navigare necesse est - lapok az OKT 1943-1944. évi dokumentumaiból

Epilógus: kortársak Imre Sándorról (Ravasz László, Kemény Gábor, Juhász Béla, a Budapesti Református Gimnázium tanárai, Mester Miklós)
Levéltárak, kézirattárak rövidítései
Felhasznált irodalom

---