---

Tartalom

Előszó
I. AZ EGYHÁZ SZERVEZETE AZ ALAPÍTÓ SZÁNDÉKA SZERINT
  1.1. Az egyetemes krisztusi egyház
  1.2. Az egyház neve: "katolikus" és "pravoszláv"
  1.3. Ki kitől szakadt el?
  1.4. Krisztus tanítása az egyházfőségről
  1.5. Péter apostol tovább él utódaiban
II. A KELETI ÉS A NYUGATI EGYHÁZ SZAKADÁSA ÉS KÖZELEDÉSE
  2.1. Az egyházszakadás kezdetei
  2.2. A végső egyházszakadás 1054-ben
  2.3. Róma egységtörekvései
  2.4. A keresztény Kelet fejlődésének történelmi folyamata
III. A MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE LÉTREJÖTTE ÉS FEJLŐDÉSE
  3.1. A kereszténység kezdetei vidékünkön
  3.2. A lakosság és a papság vallási, kulturális, műveltségi és szociális helyzete az Uniót megelőző időszakban
  3.3. Az 1646-os Ungvári Unió elfogadása a papság által
  3.4. A munkácsi egyházmegye kanonizálása
  3.5. Az egyházi élet és a kultúra fejlődése az Unió utáni időszakban
  3.6. A görög katolikusok és a pravoszlávok viszonya az Uniót követő időszakban (1944-ig)
  3.7. A papság az Unió védelmében a kommunista időszakban. A munkácsi püspökség újjászületése
IV. AZ ÖKUMENIZMUS HELYZETE NAPJAINKBAN
  4.1. A nyugati és a keleti egyház viszonya a II. Vatikáni Zsinatig
  4.2. A II. Vatikáni Zsinat határozatai a nem csatlakozott keleti egyházakkal való kapcsolatról
  4.3. A pravoszlávok és katolikusok ökumenikus párbeszéde
  4.4. A görög katolikus egyház szerepe az ökumenizmusban
V. A MAGYAR LITURGIKUS NYELV BEVEZETÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE
A MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNELMÉNEK FONTOSABB DÁTUMAI

---