---

Tartalom

Előszó
Vezérgondolatok és előismertetések

Első Fejezet.
Tudatja szerző, mikép ő Debreczen város történetének megírását tűzte feladatul
I. Rövid elmélkedés, Debreczen városról, 1-3. II. Pusztákat képző határterületeiről.

Második Fejezet.
Melyben előadatik, hogy bár sok nehézséggel legyen is öszvekötve, a város történetének megírása; arra mégis érdemes e város.
I. Történet megírás nehézségei. 7- 10.
II. A város történelmi érdemei.
III. Városi főbíró hajdani tekintélyes állása. 14-18.

Harmadik Fejezet.
Debreczen város helyrajzi fekvése, határterületének körülírása, a város helynevének magyarázata, czimere és pecsété.
I. Helyrajzi fekvése, s határterülete körülírása.
II. A város helynevének magyarázata.
III. Czimere és pecsété.
IV. Czimerének eredete, ó és uj czimer.

Negyedik Fejezet.
Debreczen város történetének korszakokra felosztása.

Első korszak .
A legrégibb időktől kezdve, a reformátiónak Debreczenbe behozataláig. (1536-dik évig.)

Első Rész.
Debreczen város külélete.

Első Fejezet.
A legrégibb időktől Zsigmond király koráig.
I. Nagy valószínűség, hogy hajdan e város helyén, római telep létezett.
II. E város vidékének magyar őseink bejövetekori lakóiról.
III. E magyar alföldnek magyar őseink bejövetele utáni állapotáról ; idegenek és héberek ide költözéséről.
IV. Debreczen város alatt felfedezett kő-korszaki és bronz-korszaki maradványokról, - Debreczennek a váradi regest rumban felemlitéséről, Debreczennek Árpád házbeli királyok alatti állapotáról, különösebben Dúsa Mátyásról mint Debreczen akkori vóduráról.
V. Debreczennek Róbert Károly és I. Lajos királyok alatti állapotáról
VI. Debreczen városnak íöldesuraihozi viszonyairól.

Második Fejezet.
Zsigmond király korától I. Mátyás király koráig.
I. Debreczen város a Dúsa család hübér-urasága alól kikerül.
II Zsigmond király lesz a városnak földesura. E király rendelete a város körülkerítése iránt. Ugyan e király szabadalom leveleket ad a városnak, s azt elzálogosítja Baliczky Andrásnak.
III. A város ismét vissza kerül Zsigmond király földes-uri birtokába. Zsigmond király több izben megfordult Debreczenben
IV. Debreczen város Brankovics Györgynek adományoztatik.
V. Zsigmond királynak Debreczen város iránti kedvezményei.
VI. Brankovics György viszontagságai.
VII. Brankovics György a magyar haza és Hunyady János iránti háládatlan viselete miatt elesik Debreczen város birtokától, s Debreczen Hunyady Jánosé lesz
VIII. Brankovics György elismeri Debreczen városnak Hunyady János birtokába jogszerüleges jutását
IX. Brankovics György utóélete.

Harmadik Fejezet.
I. Mátyás király korától a reformátiónak Debreczenbe behozataláig
I. Debreczen városnak a Hunyady ház iránti tántorithatlan hűsége, s ennek
I. Mátyás király által ünnepélyesen lett beismerése
II. I. Mátyás király, folytatja Debreczen város iránt jóságos indulatját.
III. Debreczen város állapota Corvin János, Horvát Márk, Frangepán Beátrix, Szakmáry György és Sz ipolyai János alatt.
IV. II. Ulászló királynak Debreczen város részére kiadmányozott kiváltságlevelei, s évenként hét izbeli országos vásár tarthatási szabadságot tartalmazó szabadalom-levele.
V. Szapolyai János szabadalom-levelei, s Laszky Jeromosnak a város némely polgárain elkövetett zsarolása.

Második Rész
Debreczen város belélete legrégibb időktől a reformátiónak behozataláig
(1536-dik évig.)

Első Fejezet.
Gazdászati- ipar- és kereskedelmi állapot.
I. Átalános tekintet Magyarországra.
II. Közelebbről Debreczenre.
III Czéhrendszer.
IV. Ennek a múltra nézve becsértéke.
V. Debreczeni czéhek: Tímár és gubacsapó czéhek.
VI. Posztó-szabók és posztó-nyirok ezéhe.
VII. Mészáros czéh. - Finomabb müiparok, s mindezeknek becses volta.
VIII. Pénzviszonyok.

Második Fejezet.
Debreczen város belélete, társadalmi vallási és közművelődési tekintetben.
I. Társadalmi állapot
II. Vallási élet.
III. Ugyanez.
IV. Közművelődési állapot, iskolák.
V. Tudományos műveltség, debreczeni codex.
VI. Belügyek rendezése.
VII. Hübéruri viszony.
VIII. E korszakbeli érdemesb polgárok s városi elöljárók névsora.
IX. Emlékezés a mohácsi vészről.

Második korszak.
A reformátionak Debreczenbe behozatalától. (1536.) Debreczen városnak
királyi városi rangra lett emeltetéséig. (1693.)

Első Rész.
Debreczen város külélete.

Első Fejezet.
Átalános tekintet e korszakra.

Második Fejezet.
Enyingi Török Bálint és családjának, mint Debreczen város védurainak
ismertetése.
I. Enyingi Török Bálint és neje
II. Török Bálint utódai.

Harmadik Fejezet.
Részletezése Debreczen város történetének I. János király korától kezdve, a Szapolyai-ház kihalása idejéig.
I. Szapolyai János kora. 173 - 176.
II. Szulejman török császár Erdélyországot s a részeket Szapolyai János özvegyének Izabellának, s annak kisdedének János Zsigmondnak adja.
III. Debreczen város mint a részek kiegészítője, Erdélyhez számittatik.
IV. Izabella Erdélyt s a részeket I. Ferdinánd király biztosainak átadja, s Erdélyből kimegy. Újra visszajön, s előbbi birtokait elfoglalja. Debreczen városnak ez idő folyásábani viszontagságai.
V. Debreczen város Izabella királynétól szabadalmakat nyer.
VI. Izabella elhaltával utóda lesz János Zsigmond II. János király név alatt. Ettől Debreczen város szabadalmakat nyer.
VII. Debreczen város többször szenved a jogtalanul megrohanók dulása, és tűz vész miatt.
VIII. Karácson György garázdálkodása, és haramiák erőszakoskodása folytán Debreczen város sanyargattatik.
IX. Debreczen városnak, mint török hódoltságnak hódoltsági viszonyai.


Negyedik Fejezet.
A Szapolyai-ház kihalása idejétől, Bethlen Gábor fejdelemségre emeltetése idejéig.
I. Báthory István erdélyi fejdelem s később lengyel király idejébeni állapota Debreczen városnak.
II. Tegzes Antal esete. 208 - 210.
III. X Báthory Kristóf erdélyi vajdának, és Báthory István lengyel királynak Debreczen város részére kiadmányozott szabadalom-leveleik.
IV. Báthory Zsigmond fejedelem változékony uralkodása.
V. Debreczen város népének futása. Nádasdy Ferencz a debreczeni határban megveri a szolnoki törököket, a hajdúság ismertetése.
VI. Debreczen város Rudolf magyar király kormánya alá jut. Miksa főherczeg s Rudolf császár és magyar király által Debreczen városnak engedélyezett szabadalmak. A város népének régi szabadalmaihoz ragaszkodása.
VII. Rudolf császár és magyar király Debreczen város régi czimerét megerősíti, s újabb hozzáadásokkal megtoldja. Ugyan ő, és Mátyás főherczeg több rendbeli kegyleveleket adományoznak Debreczen város részére.
VIII. Erdélyben Básta Györgynek, Magyarországban pedig Barbiáninak szigorú kormányzata, az ország népénél elégedetlenséget támaszt Barbiáni Debreczent megzsarolja.
IX. Bocskay István üldözőbe vétetik. Bocskay jellemzése. Fölkelése. Ennek szerencsés kezdete.
X. Bocskay elébb Magyarországon majd Erdélyben is fejedelemnek elválasztatik. Debreczen városnak Bocskay alatti állapota. Bocskaitól nyert kiváltságlevelei. Bécsi béke által a magyarországi protestánsok vallás szabadsága biztosittatik. Bocskay halála.
XI. Rákóczy Zsigmond kevés ideig tartó uralkodása után Báthory Gábor választatik fejdelemnek. Debreczen városnak Rákóczy Zsigmond és Báthory Gábor fejdelmektől nyert kiváltság-levelei.
XII. Mátyás főherczeg lesz Magyarország királya. Debreczen város II. Mátyás királytól nyert szabadalmai, s a városnak ez időszerinti állapota.

Ötödik Fejezet.
I. Bethlen Gábor, erdélyi fejedelemmé választatik. Bethlen Gábor jellemzése , uralkodói bölcsesége
II. Bethlen Gábor végét szakítja Debreczen város török portyázó csapatok általi háborgattatásának, Debreczen város és debreczeni iskola részére adományozásokat tesz. Bethlen Gábornak vallásossága, s Debreczen város népének ő irányában i ragaszkodása. Bethlen Gábor Debreczen város iránt kiváltság-levelet ád.
III. Bethlen Gábor fölkelése, győzelmei; nicolsburgi békét köti, s azáltal a bécsi békét megerősíti. Debreczen város inséges állapota. Bethlen Gábor ujabb kiváltságleveket ád Debreczennek.
IV. Bethlen Gábor a romokban régóta levő debreczeni templomot fölépitteti. A megépíttetett templom felszenteltetik. A templomon levő czimerek és felírások.
V. A templom goth stylben van építve. Rövid ismertetése a
goth stylnek.
VI. Bethlen Gábor újabb kiváltságleveleket ád Debreczennek, országgyűlésen népei jólétét munkálja, vizkórságba esik, végrendeletet tesz, meghal. Végrendeletének némely czikkelyei
VII. Brandenburgi Katalin rövid fejdelemkedése. Rákóczy
György hivatik fejdelemségre.
VIII. Idősb Bethlen István választatik fejdelemségre, e miatti zavarok.
IX. Bethlen István a fejdelemségről lemond. Rákóczy György elválasztatik fejdelemnek, Rakamaznál csatát nyer. A nyírségen feltámadt zendülőket szétvereti, Debreczen város ez időszerinti állapota
X. Rákóczy a törököt ráveszi a lengyelek ellen czélba vett hadjárat abbahagyására. Idősb Bethlen István felkelési vállalatát meghiúsítja. Zólyomi Dávidot nótáztatja. Debreczen városnak Graduált küld, és harangot ajándékoz. E harang elhozatik, és a veres toronyba helyeztetik. E harangon olvasható felírások. Rákóczy ismét könyveket ajándékoz Debreczennek. A várost sáskák sokasága borítja el. Rákóczy 3000 kő-sót ajándékoz Debreczennek.
XI. Approbáták és Compiláták. Debreczen város, mint Erdélynek s a részeknek végháza. Debreczen város a keblébe menekült jobbágyokat szabadalmi jogaihoz ragaszkodva nem adja ki, de erre kényszerittetik, s a kényszer ellen tiltakozik.
XII. Az 1640-dik évben Debreczen várost két izben pusztítja tűzvész, s a miatt a város nagy rettegésben van. Rákóczy fejdelem Debreczent adománynyal vigasztalja.
XIII. I. Rákóczy György fejdelem háznépének földi szerencséje.
XIV. Rákóczy a magyarországi nyomatott protestánsok védelméért háborúba elegyedik. E háború terhei Debreczen városra is nehezednek.
XV. Rákóczy a linczi békét vívja ki. A békekötés után országa belügyeivel foglalkozik. - Világi nagy szerencséjének közepette beteg lesz, meghal. Utóemlékezés I. Rákóczy Györgyről.

Függelék.
I. Mátyás királynak 1458-dik évben kelt latin szövegű okmánya, melyben a nevezett király, Debreczen városnak a Hunyady ház iránti hűségéről bizonyságot tesz.

Figyelmet a sajtó hibákra , melyek az utósó lapon kijegyeztettek

---