Charles Darwin
Az ember származása és az ivari kiválás
Tartalom
Szerző előszava a második kiadáshoz
Ch. R. Darwin élete, jelleme és irodalmi működése. Margó Tivadar-tól
Jegyzetek Darwin életrajzához. Margó Tivadar-tól
Bevezető
ELSŐ RÉSZ.
AZ EMBER SZÁRMAZÁSA, VAGYIS EREDETE.
I. FEJEZET.
AZ EMBER VALAMELY ALSÓBB RANGÚ ALAKTÓL VALÓ SZÁRMAZÁSÁNAK BIZONYSÁGA.
Az ember eredetéről való bizonyságnak a természete. - Homológ képletek az embernél és az alsóbb rangú állatoknál. - A megegyezés különböző pontjai. - Fejlődés. - Csökevényes képletek, izmok, érzék-szervek, hajzat, csontok, szaporodás-szervek stb. - A tények e három nagy osztályának jelentősége az ember eredetét illetőleg
II. FEJEZET.
AZ EMBER VALAMELY ALSÓBB RANGÚ ALAKBÓL VALÓ FEJLŐDÉSÉNEK A MÓDJÁRÓL.
Az ember testének és szellemének változékonysága. - Öröklés. - A változékonyság okai. - A változékonyság törvényei ugyanazok az embernél, mint az alsóbb rangú állatoknál. - Az élet föltételeinek közvetetten hatása. - A testrészek fokozódott használatának valamint nem-használatának hatásai. - Meggátolt fejlődés. - Visszaütés. - Kölcsönös elváltozás.- A fokozódás mértéke.- A fokozódás akadályai. - Természetes kiválás. - Az ember a földnek fő-uralkodó állata. - Az ember testi szerkezetének jelentősége. - Az okok, a melyek az ember egyenes testtartására vezettek. - Ennek következtében létrejött szerkezeti elváltozások.- A szemfogak nagyságának csökkenése.- A koponya alakjának és nagyságának megváltozása. - A fark hiánya. - Az ember védtelen állapota
III. FEJEZET.
AZ EMBER ÉS AZ ALSÓBB RANGÚ ÁLLATOK ÉSZBELI TEHETSEGEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA.
Az észbeli tehetségek különbsége rendkívül nagy a legmagasabb rangú majom és a legalsóbb rangú vad ember között. - Bizonyos ösztönök közösek. - Kedélyindulatok. - Kíváncsiság. - Utánzás. - Figyelem. - Emlékezet. - Képzelődés. - Értelem. - Előrehaladó tökéletesedés. - Az állatok használta fegyverek és eszközök. - Absztrakczió, öntudat. - Beszéd. - A szép érzéke. - Az Istenben való hit, szellemi erők, babonaság
IV. FEJEZET.
AZ EMBER LELKI ERŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ ALSÓBB ÁLLATOKÉIVAL.
(Folytatás.)
Erkölcsi érzet. - Alaptétel. - A társas állatok sajátságai. - A társas életre való képesség eredete. - Ellenkező ösztönöknek küzdelme egymás között. - Az ember társas állat. - A kitartó társas ösztönök legyőzik a kevésbbé állandó egyéb ösztönöket - A társadalmi erények a vad emberektől egyedül tisztelteinek. - Az egyént illető erények a fejlődésnek egy későbbi szakában éretnek el. - Az egyazon társadalmi kör tagjainak Ítélete a közmagaviseletről fontos természetű. - Erkölcsi hajlamoknak átvitele. - Egybefoglalás
V. FEJEZET.
AZ ÉRTELMI ÉS ERKÖLCSI TEHETSÉGEK KIFEJLŐDÉSÉRŐL AZ ŐSKORBAN
ÉS A CZIVILIZÁLT IDŐKBEN.
Az értelmi erők előrehaladása a természetes kiválás által. - Az utánzás fontossága. - Társadalmi és erkölcsi tehetségek. - Kifejlődések egy és ugyanazon törzs határain belül. - A természetes kiválásnak a czivilizált nemzetekre való befolyása. - A czivilizált nemzetek egykori barbár voltának nyilvánvalósága
VI. FEJEZET.
AZ EMBER ROKONSÁGÁRÓL ÉS GENEALÓGIÁJÁRÓL.
Az ember helyzete az állatok sorában. - A természetes rendszer genealógiája. - Csekélyebb jelentőségű alkalmazkodásbeli jellemek. - Különböző kisebb megegyező pontok az ember és a négykezűek között. - Az ember rangja a természetes rendszerben. - Az ember születéshelye és kora. - Az ásatag átmeneti tagoknak a hiánya. - Az ember genealógiájának alsóbb fokai, a mint először rokonságaiból, másodszor a testi alkotásából kiderülnek. - A gerinczesek régibb kettősivarú (hermaphrodita) állapota. - Befejezés
VII. FEJEZET.
AZ EMBEREK FAJTÁIRÓL.
A faj beli jellemvonások természete és értéke. - Alkalmazása az emberfajtákra. - Érvek, a melyek az úgynevezett emberfajtáknak külön fajokként való felfogására kedvezők és a melyek ezzel ellentétben állanak. - Al-fajok. - Monogenisták és polygenisták. - A jellemek összetérése. - A megegyezés számos pontja a legkülönbözőbb emberfajtáknak a testére és szellemére nézve. - Az ember állapota, a mikor legelőször a Földön elszéledt. - Valamennyi fajta nem származik egyetlen pártól. - A fajták kihalása. - A fajták képződése. - A keresztezés hatásai. - Az életfeltételek közvetetlen hatásának csekély befolyása. - A természetes kiválásnak csekély, vagy pedig semmiféle befolyása. - Ivari kiválás
MÁSODIK RÉSZ.
IVARI KIVÁLÁS.
VIII. FEJEZET.
AZ IVARI KIVÁLÁS ALAPELVEI.
Másodrendű ivar jellemek. - Ivari kiválás. - Hatásának módja. - A hímek túlsúlya. - Soknejűség. - Rendesen csak a hím módosúlt ivari kiválás útján. - A hím nemi gerjedelme. - A hím változékonysága. - A nőstények választása. - Az ivari kiválás összehasonlítása a természetes kiválással. - Felelkező életkorban, felelkező évszakban történő s az ivar korlátolta öröklés. - Az öröklés különböző módjai közötti viszonyok. - Annak okai, hogy miért nem módosúl az egyik ivar s a fiatalok ivari kiválás útján. - Függelék: A két ivarnak viszonylagos száma az egész állatországban. - Mindkét ivar számának ivari kiválás által történő korlátozódása
IX. FEJEZET.
MÁSODRENDŰ IVARJELLEMEK AZ ÁLLATÖRSZÁG ALSÓ OSZTÁLYAIBAN.
Ilyen jellemek a legalsóbb osztályokban hiányzanak. - Ragyogó színek. - Lágytestűek (Mollusca). - Gyűrűs férgek. - Rákok (Crustacea); másodrendű ivar jellemei jól ki vannak fejlődve ; dimorpliismus ; színek ; oly jellemek, melyek az érettség előtt nem fejlődnek ki. - Pókok; ezek ivari színei; a hímek csicsergése. - Százlábúak
X. FEJEZET.
A ROVAROK MÁSODRENDŰ IVAR JELLEMEI.
Különböző képződmények, melyekkel a hímek a nőstények tartására vannak felszerelve. - Ivari különbségek, melyeknek jelentősége ismeretlen. - Az ivarok között levő nagyságbeli különbségek. - Sertefarkúak (Thysanura). - Kétszárnyúak (Diptera). - Félfedelűek (Hemiptera). - Egyenlőszárnyúak (Homoptera); a hangok létrehozásának képessége csupán a hímeknél van meg. - Egyenesszárnyúak (Orthoptera); a hímek hangadó szervei s ezek szerkezetének különbségei; harczvágy; színezet. - Hártyásszárnyúak (Hymenoptera); harczvágy és színezet. - Fedelesszárnyúak (Coleoptera); színezet; a nagy szarvak, úgy látszik, díszítmények ; harczok ; a czirpelő szervek rendszerint mindkét ivarnál megvannak
XI. FEJEZET.
ROVAROK (FOLYTATÁS). A PIKKELYESSZÁRNYÚAK RENDJE. (PILLANGÓK,
LEPKÉK ÉS PILLÉK.)
A pillangók udvarlása. - Harczaik. - Kopogó zörejek. - A színek mindkét ivarnál egyenlők, vagy a hímeknél ragyogóbbak. - Példák. - Nem az életfeltételek közvetetlen hatásának következményei. - Védelemre alkalmazkodott színek. - A pillék színei. - Fitogtatás. - A pikkelyesszárnyúak megfigyelőképessége. - Változékonyság. - A hímek és nőstények színezete közötti különbségek okai. - Utánzás (mimicry); a nőstény pillangók ragyogóbb színűek mint a hímek. - A hernyók élénk színei. - A rovarok másodrendű ivar jellemeinek összefoglalása és zármegjegyzések. - A madarak és rovarok összehasonlítása
Függelék a magyar fordításhoz. A fordítók jegyzetei a szöveghez