Balassa Brunó
A latintanítás története
Tartalom
Bevezetés
I. ÚTTÖRŐ MUNKÁLATOK
II. KORFÖLFOGÁS ÉS ISKOLAI LATINITÁS
III. AZ ISKOLA LATINSÁGÁNAK KORSZAKAI
A) A kereszténység és a latinitás.
Egyház és a latin nyelv. Hivatalos egyházi nyelvvé vált a latin. Az Egyház latin nyelvének történeti korszakai. A latin beszéd élete és változásai az egyházi gondoskodás idején. Az Egyház küzdelme a latin nyelv tisztaságáért. A Szentírásnak és az egyházi írók latinságának viszonya a klasszikusok nyelvéhez.
Egyház és a latinitás tartalma. A kiszemelés elvei a latin kultúra szellemi kincseinek megválogatásában. A keresztény optimisták, pesszimisták és eklektikusok tábora. A vallásos és aszketikus, az antik-barát és a kivonatokkal hasznosító törekvések egymással folytatott évszázados küzdelme és ennek korszakai.
A latin egyházatyáktól a népvándorlásig és a pogány iskolák elmúlásáig.
A keresztény művelődési eszmény kibontakozása és kísérletek a keresztény iskola megteremtésére. Szt. Ágoston, Cassiodorus, N. szt. Gergely. A puritanizmus diadala. E korszak szellemi munkássága: selejtezés, összefoglalás, az iskola klasszikusainak keresztények műveivel való fölcserélése.
A monostori iskola korszaka.
Az angolszász iskolai reform. Az eklekticizmus győzelme. A Karoling renaissance. Az aszkétikus irány föléledése: clugnyi reform.
A skolasztika kora.
Keresztény optimisták és pesszimisták elszigeteltsége. Állásfoglalásuk a latinitás kérdésében. Délfrancia iskolák. A pogány klasszikusok lassú elmúlása
Egyház és a renaissance.
A vallás-szakadás nyomában módosult a korfölfogás. A vallásos purifikálás késői képviselői: Comenius, Bouthillier de Rance, Francke, Gaume J.
B) Litterae renatae.
A középkori protorenaissance-ok.
Az igazi renaissance.
Az antik világ uralkodó tekintélye. Az ékesszólás. Az új művelődés eszménye. Küzdelem az iskolákért. Erasmus. A humanizmus és a humanista latin iskola. A XVII. és XVIII, sz. reform-tervei és kísérletei: francia, angol és német földön.
C) Latin nyelv és anyanyelv.
A középkorban a didaktika vonta be az anyanyelvet az iskola munkájába.
A renaissance és a humanizmus latin iskolái és az anyanyelv tilalma. A XVII. sz. didaktikus reformjai és az anyanyelv. A faji nyelv és irodalmának térhódítása; a latin beszéd fokozatos halála.
D) Latintanítás és reáliák.
A középkori iskola reális ismeretei,
A renaissance és a humanista iskola meg a reáliák. Verbalizmus. A reáliák a XVII. és XVIII. sz. pedagógiai javaslataiban és kísérleteiben.
IV. A LATINTANÍTÁS ANYAGA.
A) A latin beszéd tanításának anyaga.
A latin beszéd és a keresztény iskola problémája.
1. A tanítás legelemibb anyaga. Imádságok, zsoltárok, szentírási részek, tabula, katekizmus, szentenciák.
2. A latin szókincs megszerzése. A vallásos, az iskolai és a mindennapi élet szókészlete. A szókincs forrásai (a latin szótár története) és fajai: a grammatika kategóriái, a tárgyi körök (enciklopédikus) és ábécé szerint rendezett szótárak. Versbe szedett szótárak. A renaissance szótár-reformja. A frazeológiai szótárak. A szókincs emlékezetbe vésetése.
3. A latin beszédgyakorlatok. Az iskola hivatalos és kötelező nyelve a latin. Az anyanyelv használatának tilalma. A beszédgyakorlatok tárgyi körei: a vallás-erkölcsi, az iskolai és a társas élet. E kolloquiumok latin stílusa, tanításuk módja. A beszédgyakorlatos könyvek elterjedtsége.
B) A latin nyelv és a latin írásművek iskolai elmélete.
1. A latin grammatika története. A grammatika elméletének és rendszerének antik eredete. A keresztény iskolák grammatikáinak korszakai.
Az első korszak. A római iskola grammatikai hagyományai. A keresztény grammatika-írók munkássága önállótlan átvétel. A grammatika anyaga: hangtan, szótan, mondatrészek; név- és igeragozások; mondattan. A grammatika fogyatkozásai.
Angolszász korszak. Az iskolai grammatikák forrásai. A grammatika-írók munkássága: kommentálás, kivonatok készítése, kompilálás. A grammatika új szerepe. Grammatika és Scriptura. A grammatika nyelve. A latin kiejtés és ragozás.
A skolasztika kora: Grammatika és az egyetem. Az új grammatikák az iskolázás szervezetéhez és a tanítás fokozataihoz alkalmazkodtak: bevezető, részletes és bölcseleti grammatikák. Az artista fakultáson a grammatica speculativa és az ars dictandi grammaticá-ja. A grammatica speculativa története: forrásai, kezdetei, eredetisége, hatása, térhódítása, tartalma. Az arc dictandi-val kapcsolatos grammatikák: célja, tartalma, elterjedtsége. Moralizált és parodizált grammatikák.
A renaissancekori grammatika új feladata. Harc a grammatika körül. A grammatika-írók munkássága: feltámasztják az antik iskola grammatikáit; újakat írnak. A humanista iskola latin nyelvtanának változásai: a példatár módosulásai (frazeológiai nyelvtanok), didaktikus javítások. A humanista latin grammatika anyaga. Az anyag kikristályosodása, egyes fejezetek önállósulása. A grammatika meghatározása, fejezetei; alaktan, esettan, mondattan. Grammatika és stilisztika. Didaktikai próbálkozások a grammatika terén. Grammatika és az anyanyelv. А XVII. és XVIII. sz. szellemének kritikája és hatása a latin iskola nyelvtanán. A grammatika problémái a neohumanizmus idején. A grammatica speculativa újjáéledése.
2. A latin verstan története. A poétika helyzete és jelentősége az antik és a keresztény művelődés keretében, A verstan szerepe a keresztény iskolában. A poétika a verselésre tanított. Az iskolai versek tárgya, A poétika tankönyvei. A középkori verstan és a dictamen. A renaissance felfogása a versről és a verselésről. A humanista iskola poétikái és ezek változásai. A verstan anyaga: a verses forma elmélete: metrum és ritmus; időmértékes és hangsúlyos vers. A hangok és szótagok hosszúsága, rövidsége. Verslábak, verssorok. A költői szerkesztés szabályai. Poétika és retorika kapcsolata. Anyaggyűjtés és költői fikció. Költői műfajok. A versírás szabályai. Költői példatárak és kifejezés-gyűjtemények. A költői nyelv ékessége (stilisztika). A mitologiai díszek, szó- és gondolatalakzatok. Imitatio.
3. A latin retorika története. Poétika és retorika történeti kapcsolata. A retorika középkori helyzetének és szerepének okai. A retorika a fogalmazás elméletévé zsugorodott. A retorika és a d i c t a m e n : a dictamen és fajai: a stilisztikai (fogalmazási) és jogi dictamen. A középkori dictamen és a klasszikus prózaírók. A dictamen-ek latin stílusa. Antik elemek a dictamen-ekben. A középkori retorika és a szónoki előadás kezdetei, A retorika és a levélírás: a levélírás tanításának iskolai jelentősége. A levél összekötő kapocs a középkor és a renaissance között. Levélminták gyűjteményei, mint iskolai tankönyvek, A renaissance idején az antik retorizmus éledt újjá. Súlya a forma és a stílus oldalára esett. A retorizmus térhódítása és hatalma. A humanista rétor legyőzte a renaissance poétát. Az iskola visszajátsza a szónoki képzés kedvéért a római életet és a fórumot. A latin szónok ideálja a humanista iskola célkitűzésében. A latin ékesszó erejének hanyatlása. A retorika elmélete és módosulásának okai. A régi antik és az új humanista iskola retorikai tankönyvei. A ciceronianizmus diadala. Az elocutio vezető szerepe. A dialektikus elem térhódítása. Didaktikus változtatások. A felvilágosodás hatása. Az iskola tankönyveiben túlteng a stilisztikai rész. A latin és az anyanyelvi retorika. A retorika tananyaga : a tankönyv főbb részei, a szorosan vett retorika bevezető fejezetei; három főrésze: inventio, dispositio, elocutio. A panegyrikus beszéd. A beszéd ritmusa. Az emlékezetbevésés és a szónoki előadás szabályai. - Az ízlés változása és az antik díszes, fórumi beszéd elmúlása.
C) A latintanítás olvasmányi anyaga.
1. Bevezető olvasmányok. Cato, Aesopus, Phaedrus, Avianus. A középkori és a humanista iskola egyéb elemi olvasmányai.
2. Az iskolai auktorok. Az olvasmányi anyag kiszemelésének egymással küzdő három elve: a vallásos, a klasszikusok felé fordult és a tárgyi ismereteket szorgalmazó törekvések és az ezektől diktált olvasmányi listák a középkori iskolázás különböző történeti szakaszaiban. A renaissance iskoláinak latin írói: klasszikus, neolatin és egyházi írók. A vallásos irány purifikáló munkássága és ennek eszközei. A költői és prózai szemelvények. A humanista iskola megrostált olvasmányi anyaga. Az érdeklődés a próza felé fordult, majd Cicero-ra korlátozódott, Sturm és a jezsuiták iskolájának olvasmányai. A XVII. és XVIII. sz. változtatásai az olvasmányok jegyzékén.
3. Egyes klasszikus írók iskolatörténeti képe. Vergilius, Terentius, Horatius; Cicero (főleg a középkorban).
4. Az olvasmányi anyag megértését szolgáló müvek. Irodalomtörténetek. A középkori accessus. A mitologia magyarázatai. A történeti, régiségtani stb, ismereteket közvetítő munkák a renaissance és a humanista iskola olvasmányi listáján.
Névmutató