Domokos Kálmán
A földmérő
Tartalom
ELŐSZÓ
TARTALOM
Bevezetés.
1. §. A földmértan fogalma
2. §. Mértékek fogalma
3. §. Mérés fogalma, közvetetten és közvetett mérés
4. §. A térkép fogalma
5. §. Vízszintesek közötti különbségek
6. §. A földmértan felosztása
ELSŐ RÉSZ.
Vízszintesmérés
ELSŐ SZAKASZ.
Területmérés.
I. FEJEZET.
Egyenes vonalak kitűzése és közvetetten mérése.
A) Kitűzés.
7. §. Kitűző jelek
8. §. A vonal egyik pontjától a másik látható
9. §. A vonal egyik végpontjára a másik nem látszik
10. §. Bauernfeind tükre
B) Mérés.
11. §. Mérőeszközök és azoknak használata
a) Mérölécz
b) Méröláncz
c) Mérőszalag
d) Mérőkerék
12. §. Lejtők mérése
II. FEJEZET.
Szögek kitűzése.
A) Lánczczal és rúdakkal
13. §. Különböző esetek
B) Szögtűző műszerekkel
14. §. Szögtűző műszerek
a) A szögtűző-kereszt
b) A szögtüző-dob
c) A szögtükör
d) A szögtűző tükörhasáb
III. FEJEZET.
Egyenes vonalak közvetett kitűzése és mérése.
A) Kitűzés.
15. §. Párhuzamosak kitűzése többféle módon
16. §. Egyenes vonalak kitűzése akadályokkal
B) Mérés.
17. §. Különböző esetek közvetett méréseknél
IV. FEJEZET.
Görbevonalak kitűzése.
18. §. A legegyszerűbb és legtöbbször előforduló vonalak
I. Körvonal
II. Ellipsis
III. Egyenesek összekapcsolása görbékkel
V. FEJEZET.
Szögek mérése.
19. §. Általános megjegyzések
A) Szögmérés fokokban.
20. §. A mágnestűs szögmérő.
21. §. Theodolitról általánosságban
22. §. I. Egyszerű theodolit
23. §. II. Szorzó theodolit
24. §. Szabó Imre szögmérője
B) Szögmérés rajzolással.
25. §. A mérőasztalról általánosságban
26. §. A mérőasztal főóalkatrészei
I. A tábla
II. Az állvány, Kraft- és Starkeféle
27. §. A mérőasztal segédeszközei
I. A függő
II. A vizmérték vagy lib ella
III. Az irányzóműszer, a) Dioptra, b) Látócsöves vonalzó
IV. A tájékozó
28. §. Az asztal felállítása
29. §. Szögek felrakása asztallal
C) szögmérés hosszmérő eszközökkel.
30. §. Lánczczal és rúdakkal többféle módon
VI. FEJEZET.
Kis területek felvétele.
31. §. Fogalmak
A) Felvételek hosszmérő eszközökkel.
32. §. I. Feladat. Háromszög felvétele
33. §. II. Feladat. Négyszög felvétele
34. §. III. Feladat. Sokszög felvétele
B) Felvételek szögtüző eszközökkel.
35. §. I. Feladat. Sokszöget csupán 90 fokú szöget tűző tükörrel felvenni
36. §. II. Feladat. Sokszöget csupán 45 fokú szöget tűző tükörrel felvenni
37. §. III. Feladat. Sokszöget 90 és 45 fokú szöget tűző tükörrel felvenni
38. §. Megjegyzések a lánczczal és tükörrel való mérésre
C) Felvételek szögmérő eszközökkel
39. §. Előfogalmak
a) Mágnestűs szögmérővel való felvételek
40. §. I. Feladat. Sokszöget kerületből felvenni
41. §. II. Feladat. Sokszöget, annak közepéről felvenni
42. §. Megjegyzések a mágnestűs szögmérővel való mérésre
b) Theodolittal és más ehhez hasonló eszközökkel való felvételek
43. §. Előleges megjegyzések
44. §. I. Feladat. Sokszöget kerületből felvenni
45. §. II. Feladat. Sokszöget annak közepéből felvenni
46. §. III. Feladat. Sokszöget területen kívülről felvenni
c) Mérőasztallal való felvételek.
47. §. I. Feladat. Sokszöget egy álláspontból felvenni
48. §. II. Feladat. Sokszöget két vagy több álláspontból felvenni
49. §. III. Feladat. Egy pontot metszés által meghatározni két adott pontból, melyek közül egyik hozzáférhetetlen
50. §. IV. Feladat. Az asztalt két hozzáférhetetlen pont után tájékozni
51. §. Megjegyzések
52. §. V. Feladat. Sokszöget asztallal kerületből felvenni
53. §. Megjegyzések
d) A szögmérőkkel kerületből felmért idomok hibái.
54. §. Előfogalmak
55. §. I. Műveleti hibák kiigazítása
56. §. II. Elkerülhetetlen hibák kiigazítása
57. §. Utólagos megjegyzések. Asztaltáblára nem férő részek szerkesztésénél teendő eljárás
VII. FEJEZET.
Nagy területek felvétele.
58. §. Előfogalmak
59. §. Három- és négyszögelésról általánosan
60. §. A trigonometrikus és rajzoló-háromszögelésről általánosan
61. §. Trigonometrikus háromszögelés
62. §. Theodolittal való háromszögelés rövid vázlata
63. §. A trigonometrikus hálózattal összekapcsolt rajzoló-háromszögelés
Önálló rajzoló-háromszögelés.
64. §. a) Előmunkálatok
65. §. b) A hálózat pontjainak kitűzése
66. §. e) A hálózat pontjainak felvétele
67. §. d) A szelvények beosztása és pontok felrakása a papíron
68. §. e) Szelvények határa és annak kitűzése a mezőn
69. §. Magnetikus és csillagászati délló meghatározása
70. §. Három- és négyszögelés lánczczal és szögtükörrel
Nagy területek részletes mérése.
71. §. Általános szabályok a részletes mérést illetőleg
A) Részletes mérés asztallal.
72. §. o) Alacsony növényzetű területek mérése
73. §. b) Erdőrészletek felvétele a s z t a l l a l
74. §. c) Belsőségek felvétele asztallal
B) Részletes mérés tükörrel és lánczczal.
75. §. o) Alacsony növényzeti! területek mérése
76. §. b) Belsőségek felvétele
77. §. A tükör és lánczmérések után szerkesztett jegyzőkönyvek és rajzok
78. §. Megjegyzések a részletes mérésre
79. §. Hitelesítés
MÁSODIK SZAKASZ.
Térrajzolás
80. §. Előfogalmak
I. FEJEZET.
Rajzeszközök és anyagok.
81. §. Papír és annak használati módja
82. §. Plajbász
83. §. Vonalzó
84. §. Körző
85. §. A mérték használata
86. §. Toll
87. §. Ecset
88. §. Festékek
89. §. A festékek keverése és azokkal való bánás
90. §. Törlő és tisztítószerek és eszközök
II. FEJEZET.
A térképek szerkesztése és kidolgozása.
91. §. Eredeti térképek
92. §. Térképmásolatok szerkesztése
I. Ha az eredeti térkép ugyanazon mértékkel másoltatik
II. Ha az eredeti térkép megkicsinyittetik vagy megnagyittatik
93. §. Térképek kihúzása
94. §. A térképek felszerelése
95. §. A térképek színezése
96. §. A térképek árnyékolása
97. §. A térképeken előforduló betűk és feliratok
HARMADIK SZAKASZ.
Területek számítása és osztása.
98. §. Fogalmak
Területek átalakítása és számítása.
A) Egyenes oldalu idomok. Lap.
99. §. Háromszöggé alakítva
100 §. A háromszögek számítása.
101. §. Trapézzé alakított idomok
B) Görbe oldalu idomok
102. §. Legegyszerűbb módja a számításnak
103. §. Egyenlő távolu ordinátákkal, trapézekre való bontás
C) Különböző eszközök területek számitására.
104. §. Általános megjegyzések
105. §. Százas körző
106. §. Beosztott vonalzó
107. §. Czimbalom.
108. §. Üveg területmérő
D) E g é s z h a t á r t e r ü l e t é n e k s z á m í t á s a
109. §. Általános megjegyzések
110. §. A dűlők kiszámítása egészben
111. § Az egyes parczellák számítása.
112. §. Megjegyzések
113. §. Megjegyzések folytatása
II. FEJEZET.
A területek osztása.
114. §. Általános fogalmak.
A) A területek osztása tekintettel csupán a mennyiségre
115. §. Háromszögek.
116. §. Derékszögű négyszögek
117. §. Trapézek
118. §. Sokszögek
B) Területek osztása tekintettel a minőségre is.
119. §. Előfogalmak
120. §. Feladat
121. §. Megjegyzések
C) Határok szabályozása
122. §. Különböző feladatok
D) Területek beosztása a mezőn
123. §. Feladatok
124. §. A tagosítás
MÁSODIK RÉSZ.
Függélyes mérés
ELSŐ SZAKASZ.
Magasság mérés
125. §. Fogalmak
I. FEJETET.
Magasságok mérése geometriai számításokkal
126. §. Rudakkal és hosszmérő eszközzel
127. §. Magasságmérő háromszöggel
128. §. Winklerféle famérő
129. §. Faustmannféle magasságmérő
130. §. Sanlavilleféle famérő
II. FEJEZET.
Magasságmérés fizikai eszközökkel.
131. § Légsúlymérővel való mérés elmélete
132. §. A magasságmérés gyakorlati módja
MÁSODIK SZAKASZ.
Letőzés.
133. §. Előleges tudnivalók
134. §. A föld gömbalakjának és sugártörésnek befolyása
I. FEJEZET
A lejtőzőeszközök.
A) Vízszintes vonalak és síkok kitűzésére szolgáló eszközök.
135. §. Közönséges vizmérték
136. §. Wégaféle lejtózö dioptra
137. §. Stampferféle kis dioptra
138. §. Stampferféle zsebműszer
139. §. Stampferféle közép lejtőzőműszer.
B) A függélyes távolságok mérésére szolgáló eszközök
140. §. Lejtőzőlécz czéltáblával
141. §. Lejtőzőlécz czéltábla nélkül
C) A lejtőző eszközök vizsgálata és kijavítása
142. §. A vízszintes hajszálnak a limbussal való párhuzamossága
143. §.Az iránysík párhuzamossága a vizmérték érintőjéhez
144. §. Előbbi vizsgálatnak más módja
145. §. A vizmérték érzékenysége
146. §. A lejtőzödioptrák vizsgálata s javítása
II. FEJEZET
A lejtőzés gyakorlatáról.
A) A lejtőzés különböző módjai.
147. §. Lejtőzés a végpontból
148. §. Középről való lejtőzés
149. §. Egy hosszabb vonal lejtőzésének gyakorlati módja
B) Lejtőzési térképek.
150. §. Fogalmak
151. §. Hosszmetszetek
152. §. Keresztmetszetek
C) Területek lejtőzése.
153 §. Területek lejtőzése általánosságban
Lejtőző munkáknál előforduló feladatok.
154. §. Vízszintes vonal kitűzése megadott magasságban
155. §. A területnek egyenlő magasságban fekvő pontjain keresztül vízszintes vonalat kitűzni
156. §. Megadott eséssel biró vonal kitűzése a mezőn
157. §. Vízszintes terület kitűzése
158. §. Lejtős területek kitűzése
159. §. Utólagos megjegyzések a lejtőzés gyakorlatára
160. §. A lejtőzés pontossága
FÜGGELÉK
ELSŐ RÉSZ.
A legszükségesebb tudnivalók a geometriából.
1. §. A síkban fekvő egyenes vonalakról
2. §. A síkban fekvő idomokról
A háromszögekről
A négyszögekről
A sokszögekről
3. §. Az idomok szögeinek és oldalainak összefüggése és az idomok egybevágósága
A háromszögek
A négyszögek
A sokszögek
4. §. A vonalak arányossága
Párhúzamosak által metszett széthajló vonalak
A háromszögek hasonlósága
A derékszögű háromszög oldalainak egymás közötti összefüggése
A sokszögek hasonlósága
5 §. Az idomok területének megmérése
6. §. A kör
A kör és azzal viszonyban levő vonalak
A körbe és azon kivid rajzolt sokszögek
A körvonal hossza és a kör területe
MÁSODIK RÉSZ.
A mértékegységekről és mértékekről.
7. §. Általános megjegyzések
8. §. A hosszmértékegység
9. §. A terület-m értékegység
10. § Az ürmértékegységekről.
11. §. A szögmértékekről
12. § A kicsinyített m értékekről.
13. §. A kicsinyített mértékek szerkezete
14. §. A kicsinyített mértékek gyakorlati készitésmódja
15. § A noniusokról
HARMADIK RÉSZ.
A legszükségesebb tudnivalók az optikából.
16. §. A fényről
17. §. A fény visszaverődéséről.
18. §. A fény töréséről általában
19. §. A fény töréséről üveghasábon keresztül és a szinszóródás
20. §. A fény törése lencséken keresztül
21. §. A szemről
22. §. A látószögről
23. §. A nagyitó üveg
24. §. A nagyitócső
25. §. A látócső
26. §. A látócsövek látótere.
27. §. A hajszálkereszt
28. §. A látócsövek vizsgálata, igazítása és tisztítása
A tárgyalt mérnöki műszerek és eszközök árjegyzéke