---

Tartalom

Rövidítésjegyzék

1. Bevezető gondolatok
1.1. A probléma gyökerei: a nemzetközi szintű adóelkerülés terjedése és csökkenő állami bevételek
1.2. A monográfia tárgya és célja

2. Fogalmak, alapvetések
2.1. A nemzetközi adójog
2.2. A nemzetközi adójogi konfliktusok
  2.2.1. A jövedelmek kettős adóztatása, mint a nemzetközi adójog alapproblémája
  2.2.2. Az adóelkerülés és az adókijátszás
  2.2.3. Káros adóverseny
  2.2.4. Pozitív és negatív diszkrimináció
2.3. A konfliktusfeloldás eszközei
  2.3.1. Kettős adóztatási egyezmények és modellegyezmények
  2.3.2. Az adóelkerülés, az adókijátszás konfliktusának feloldása és az információcsere
  2.3.3. A káros adóverseny konfliktusának feloldása
  2.3.4. A diszkrimináció konfliktusának feloldása
2.4. Összegzés

3. Az adóügyi információcsere fejlődésének történeti alapjai
3.1. Információcsere az első modellegyezményekben (XX. század második fele)
3.2. A Multilaterális Egyezmény (CMAAT) (1979)
3.3. A káros adóverseny elleni fellépés hatása az információcserére (1998)
3.4. A banktitok feloldásának hatása az információcserére
3.5. Információcsere-törekvések az EU szintjén, a Megtakarítási Irányelv (2005)
3.6. Politikai nyomás, gazdasági világválság és a G20-ak fellépése (2007-2009)
3.7. A Globális Fórum és a Peer Review vizsgálatok kezdete - a megkeresésre történő információcsere nemzetközi sztenderdje (2010)
3.8. Az USA információcsere-törekvései, FATCA (2010)
3.9. Az információcsere-törekvések felgyorsulása (2010-2013)
3.10. A pénzmosás elleni küzdelem hatása az információcserére
3.11. Az automatikus információcsere nemzetközi sztenderdjének elfogadása (2013)
3.12. Az OECD BEPS kezdeményezés (2013)
3.13. A Panama-papírok hatása az információcsere fejlődésére (2015)
3.14. Napjaink: hatékony megkeresésre történő információcsere, széles körű automatikus adóügyi információcsere.
3.15. A történeti fejlődés értékelése

4. Információcsere a kettős adóztatási egyezményekben
4.1. Információcsere a modellegyezményekben
4.2. A Nemzetek Szövetsége tervezete
4.3. Az OECD Modell 26. cikke
  4.3.1. Tárgyi hatály
  4.3.2. Az "előreláthatóan fontos" kitétel
  4.3.3. Az "adathalászat" tilalma
  4.3.4. Csoportos megkeresés
  4.3.5. Személyi hatály
  4.3.6. Érintett adók
  4.3.7. Illetékes hatóság és titoktartás
  4.3.8. Az információcsere formái
    4.3.8.1. Megkeresésre történő információcsere
    4.3.8.2. Spontán információcsere
    4.3.8.3. Automatikus információcsere
    4.3.8.4. Egyéb együttműködési formák
  4.3.9. Az információcsere korlátai
    4.3.9.1. Általános elvek
    4.3.9.2. A szubszidiaritás elve
    4.3.9.3. Belső jogi korlátok és a kölcsönösség elve
    4.3.9.4. Szakmai és üzleti titok
    4.3.9.5. Közrend
    4.3.9.6. Közrendre hivatkozás alóli kivételek
    4.3.9.7. Bankok és pénzügyi intézmények
    4.3.9.8. Meghatalmazott, ügynök, megbízott
    4.3.9.9. Tulajdonosi érdekeltség
4.4. Az ENSZ Modell
4.5. Az USA Modell
4.6. A modellegyezmények információcsere rendelkezéseinek értékelése
4.7. Magyarországi kitekintés

5. Adóügyi információcsere egyezmények (TIEA)
5.1. Az OECD TIEA Modell
  5.1.1. Alkalmazási kör
  5.1.2. Az együttműködés formái
    5.1.2.1. Megkeresésre történő információcsere
    5.1.2.2. Automatikus és spontán információcsere
    5.1.2.3. Adóvizsgálatok külföldön
  5.1.3. Titoktartási rendelkezések
  5.1.4. Az információcsere korlátai
    5.1.4.1. A megkereső állam nemzeti joga
    5.1.4.2. Szakmai, üzleti vagy hivatali titok (a banktitok kivételével)
    5.1.4.3. Ügyfél-ügyvéd kapcsolat
    5.1.4.4. Közrend
    5.1.4.5. Adófizetési kötelezettség kikényszerítése
    5.1.4.6. Hátrányos megkülönböztetés tilalma
    5.1.4.7. A kettős büntethetőség elvének eltörlése
  5.1.5. Az adózók védelme
5.2. Az adóügyi információcsere egyezmények értékelése
5.3. Magyarországi kitekintés

6. Rubik-megállapodások
6.1. A Rubik-megállapodások szerkezete
6.2. A múlt rendezése
6.3. Forrásadóztatás a jövőbeni jövedelmekre
6.4. Kiegészítő rendelkezések
6.5. Svájcnak nyújtott engedmények
6.6. A Rubik-egyezmények értékelése
6.7. Magyarországi kitekintés

7. FATCA
7.1. A FATCA szabályozás célja és tartalma
7.2. Kormányközi megállapodások a FATCA megvalósítása érdekében
7.3. A FATCA értékelése
7.4. Magyarországi kitekintés

8. A Multilaterális Egyezmény (CMAAT)
8.1. A Multilaterális Egyezmény hatálya
8.2. Az együttműködés formái
  8.2.1. Információcsere
  8.2.2. Segítség a beszedésben
  8.2.3. Iratszolgáltatás
8.3. Titoktartási rendelkezések
8.4. Az információcsere korlátai
  8.4.1. A szubszidiaritás elve
  8.4.2. Egyéb korlátok
8.5. Az adózók jogai
8.6. A Multilaterális Egyezmény végrehajtása: a koordináló testület
8.7. Kapcsolat más nemzetközi megállapodásokkal vagy egyezményekkel
8.8. Aláírás, hatálybalépés és fenntartások
  8.8.1. Aláírás
  8.8.2. Hatálybalépés
  8.8.3. Fenntartások
8.9. A Multilaterális Egyezmény értékelése
8.10. Magyarországi kitekintés

9. A pénzügyi információk automatikus cseréje az OECD Közös jelentéstételi sztenderd alapján
9.1. A CRS szerinti automatikus információcsere alappillérei
  9.1.1. Megfelelő jogi háttér
  9.1.2. Egységes közös jelentéstételi szabályok
  9.1.3. Átjárható technikai megoldás
9.2. A jelentéstételi kötelezettség különös szabályai a CRS alapján
9.3. Ügyfél-átvilágítás
  9.3.1. Egyéni számlákra vonatkozó átvilágítási kötelezettség
  9.3.2. Jogalanyi számlák átvilágítása
9.4. Egyéb szabályok
9.5. A CRS magyarázata
9.6. A CAA Modell
  9.6.1. Az automatikus információcsere működése
  9.6.2. Együttműködés és kikényszerítés
  9.6.3. Titoktartás és adatvédelem
  9.6.4. Konzultáció, módosítás, időbeli hatály
9.7. A CRS és a CAA értékelése
9.8. Magyarországi kitekintés

10. Az OECD BEPS célkitűzései és eredményei
10.1. Az adómegállapítási határozatok cseréje
10.2. Az országonkénti jelentések cseréje és a CbC Megállapodás
10.3. A BEPS értékelése

11. Az Európai Unió és az információcsere
11.1. Az európai adójog fogalma
11.2. Az adóelkerülés elleni küzdelem és az átláthatóság a Bizottság dokumentumaiban
  11.2.1. A jó adóügyi kormányzásról szóló ajánlás
  11.2.2. Az agresszív adótervezésről szóló ajánlás
  11.2.3. A Bizottság cselekvési terve
  11.2.4. A Bizottság javaslatai a társaságiadó-rendszer átláthatóságára
11.3. A múlt: a Megtakarítási Irányelv
  11.3.1. A Megtakarítási Irányelv főbb rendelkezései
  11.3.2. A haszonhúzó fogalma
  11.3.3. Kifizető
  11.3.4. Kamatkifizetés
  11.3.5. Az automatikus információcsere működése
  11.3.6. Az átmeneti forrásadó rendszer
  11.3.7. Az átmeneti időszak vége
  11.3.8. Megállapodás harmadik államokkal
  11.3.9. A Megtakarítási Irányelv felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése
11.4. A jelen: a Közigazgatási Együttműködési Irányelv
  11.4.1. Alkalmazási kör
  11.4.2. A közigazgatási együttműködés szervezetrendszere
  11.4.3. A közigazgatási együttműködés formái
    11.4.3.1. Megkeresésre történő információcsere
    11.4.3.2. Spontán információcsere
    11.4.3.3. Automatikus információcsere
  11.4.4. Az együttműködés egyéb formái
  11.4.5. Titoktartás
  11.4.6. Az információcsere korlátai
  11.4.7. Az adózók jogainak védelme
  11.4.8. Együttműködés harmadik országokkal és a legkedvezőbb elbánás elve.
  11.4.9. Koordináció
  11.4.10. Az automatikus információcsere alkalmazása a magánszemélyek jövedelmére (DAC 1)
  11.4.11. Az automatikus információcsere kiterjesztése a pénzügyi információkra (DAC 2)
  11.4.12. Az információcsere kiterjesztése az adómegállapítási határozatok automatikus cseréjére (DAC 3)
  11.4.13. Az automatikus információcsere kiterjesztése az országonkénti jelentésekre (DAC 4)
  11.4.14. Az automatikus információcsere kiterjesztése a pénzmosási adatok cseréjére (DAC 5)
  11.4.15. Az információcsere kiterjesztése az agresszív struktúrákra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségre (DAC 6)
11.5. Az Európai Bíróság szerepe az adóügyi információcsere fejlődésében
11.6. Az európai adójog információcsere-eszközeinek értékelése
  11.6.1. A DAC 1 információcsere tapasztalatai
    11.6.1.1. A DAC 1 információk rendelkezésre állása
    11.6.1.2. A kapott információk felhasználhatósága és felhasználása
  11.6.2. A DAC 2 információcsere tapasztalatai
  11.6.3. A DAC 3 információcsere tapasztalatai
  11.6.4. Az információcsere hozadéka és költségei
11.7. Magyarországi kitekintés
11.7.1. A Megtakarítási Irányelv átültetése a hazai jogba
11.7.2. A Közigazgatási Együttműködési Irányelv magyarországi érvényesülése

12. Az adózói jogok védelme
12.1. Az alapjogok védelme a nemzetközi adóügyi információcsere jogi eszközeiben
  12.1.1. A szubszidiaritás elve
  12.1.2. Az "előreláthatóan fontos" kitétel
  12.1.3. Titoktartási rendelkezések
    12.1.3.1. OECD Modell
    12.1.3.2. TIEA
    12.1.3.3. FATCA: IGA-megállapodások
    12.1.3.4. CMAAT
    12.1.3.5. CRS és CAA
  12.1.4. Az információcsere korlátai
  12.1.5. A kölcsönösség elve
  12.1.6. Üzleti, szakmai, hivatali titok védelme
  12.1.7. Közérdekre hivatkozás és lopott információk felhasználása
12.2. Az adózók védelmét szolgáló általános nemzetközi jogi eszközök: az EJEE
12.3. Az adózók alapjogvédelme az uniós jogban
12.3.1. Alapjogvédelem az uniós adóügyi információcsere dokumentumokban
12.3.2. Általános jogvédelmi eszközök az uniós jogban
12.4. Eljárási jogok a nemzetközi adóügyi információcsere során
  12.4.1. Eljárási jogok a nemzetközi információcsere dokumentumokban
  12.4.2. Eljárási jogok az uniós jogban
12.5. Az adózói jogok értékelése a nemzetközi adóügyi információcsere folyamatában
12.6. Magyarországi kitekintés
  12.6.1. Adózói jogok a hazai nemzetközi adóügyi információcsere dokumentumokban
    12.6.1.1. Titokvédelem az adóügyi információcsere egyezményekben
    12.6.1.2. Titokvédelem és FATCA
  12.6.2. Az adatvédelem és a titokvédelem általános jogi eszközei
    12.6.2.1. Alaptörvény
    12.6.2.2. Polgári Törvénykönyv
    12.6.2.3. Banktitok
    12.6.2.4. Hivatásbeli titok
    12.6.2.5. Üzleti titok
    12.6.2.6. Adótitok védelme
  12.6.3. Eljárási jogok alkalmazása a nemzetközi adóügyi információcsere során
    12.6.3.1. Adóeljárási alapelvek és eljárási jogok a belső jogban
    12.6.3.2. Tájékoztatási jog
    12.6.3.3. Részvételi jogok
    12.6.3.4. Jogorvoslathoz való jog
    12.6.3.5. Fellebbezés
    12.6.3.6. Felügyeleti intézkedés
    12.6.3.7. Közigazgatási per
  12.6.4. Az adózók védelmének értékelése Magyarországon

13. Az automatikus információcsere gyakorlata Magyarországon
13.1. A magánszemélyek jövedelmeire vonatkozó adatok automatikus cseréje
  13.1.1. Megtakarítási Irányelv
  13.1.2. Közigazgatási Együttműködési Irányelv
13.2. A pénzügyi számlainformációk automatikus cseréje
  13.2.1. FATCA
  13.2.2. Multilaterális Egyezmény
  13.2.3. DAC 2
13.3. Az adómegállapítási határozatok automatikus cseréje - DAC 3
13.4. Az országonkénti jelentések automatikus cseréje
  13.4.1. DAC 4
  13.4.2. A CbC Megállapodás
  13.4.3. Az USA CbC Megállapodás
13.5. A pénzmosási adatok cseréje - DAC 5
13.6. A határon átnyúló adóstruktúrák bejelentése - DAC 6
13.7. A kapott adatok felhasználása Magyarországon
  13.7.1. Eljárás kis kockázattal bíró adózók esetén
  13.7.2. Eljárás jelentős kockázattal bíró adózók esetén

14. Összegzés

Forrásjegyzék
Irodalomjegyzék
Jogi dokumentumok
  Magyar jogszabályok, jogi dokumentumok és bírósági határozatok
  A Közösségek, illetve az Európai Unió jogforrásai, dokumentumai és az Európai Unió Bíróságának határozatai
    Elsődleges jogforrások
    Másodlagos jogforrások
    Egyéb jogi dokumentumok
    Bírósági határozatok
    Nemzetközi jogi dokumentumok, bírósági határozatok
  Egyéb források

---