---

Tartalom

1. Bevezetés

2. Fogalmi alapok
2.1. Helyi önkormányzat az önkormányzatok között
2.2. A nyelvi különbségek jelentősége
2.3. A helyi önkormányzás és a helyi önkormányzat fogalmi alapjai
  2.3.1. Helyi önkormányzás
  2.3.2. Helyi önkormányzat

3. A helyi önkormányzatiság kialakulása és fejlődése, különös tekintettel Magyarországra
3.1. A helyi önkormányzatiság kialakulása és fejlődése
  3.1.1. A helyi önkormányzatiság kialakulása
  3.1.2. A modern helyi önkormányzat létrejötte és változásai
3.2. Magyarországi fejlődéstörténet
  3.2.1. Vármegye a polgári átalakulást megelőzően
  3.2.2. Települések a polgári átalakulást megelőzően
  3.2.3. A polgári önkormányzatok megjelenése
  3.2.4. A tanácsrendszer
  3.2.5. A rendszerváltás és a demokratikus helyi önkormányzatok létrejötte

4. A helyi önkormányzatiság alapjai: a helyi közügy és a helyi közhatalom
4.1. Miért van szükség helyi önkormányzatokra?
4.2. A helyi közügy mint a helyi önkormányzás központi eleme
  4.2.1. A helyi közügy meghatározása
  4.2.2. Generálklauzula vs. enumeráció
  4.2.3. Nem csak helyi közügyek
4.3. A helyi közhatalom
  4.3.1. Állam az államban?
  4.3.2. A helyi közösség részvételének jelentősége
  4.3.3. A demokratikus legitimáció helyi biztosítása
  4.3.4. Helyi politikai szféra mint a helyi demokrácia mércéje?
4.4. Hatékonyság és helyi közhatalom egymással szemben?

5. A helyi önkormányzatiság alkotmányjogi helyzetét alakító alapelvek
5.1. Decentralizáció
  5.1.1. A decentralizáció alapjai
  5.1.2. Helyi önkormányzatok és a decentralizáció
  5.1.3. Demokráciát erősítő érték vagy célszerűségi eszköz?
5.2. Autonómia
  5.2.1. Az autonómia elvének fogalmi bizonytalansága
  5.2.2. Autonómia és önszabályozás, azaz a szűkebb értelemben vett autonómia
  5.2.3. Az autonómia egyes területei
  5.2.4. Egy sajátos megközelítés: a devolúció
5.3. Szubszidiaritás
  5.3.1. Eszmetörténeti alapok
  5.3.2. A szubszidiaritás mint társadalomszervezési rendezőelv
  5.3.3. A szubszidiaritás mint normatív előírás
  5.3.4. A szubszidiaritás jelentősége
5.4. A hatalom vertikális osztódása
  5.4.1. Helyi önkormányzat és a hatalommegosztás
  5.4.2. Föderáció kontra önkormányzat, a szűk értelemben vett vertikális hatalommegosztás
  5.4.3. A népszuverenitás és a hatalom vertikális osztódása
  5.4.4. Vertikális hatalommegosztás mint eredmény

6. Nemzetközi igazodási pontok
6.1. Az önkormányzati modellek alapvonásai
6.2. Az Önkormányzati Charta jelentősége

7. Helyi önkormányzáshoz való jog
7.1. A kollektív alapjogi megközelítés
7.2. Helyi önkormányzáshoz való jog mint az alapelvek foglalata
7.3. A helyi önkormányzáshoz való jog lényegi tartalma
7.4. A helyi önkormányzáshoz való jog biztosítéka és korlátja
  7.4.1. Az önkormányzati jogok védelme
  7.4.2. A helyi önkormányzáshoz való jog korlátja: az állami kontroll

8. Helyi önkormányzáshoz való jog az Alaptörvény rendszerében
8.1. Az Alaptörvény a helyi önkormányzatokról
  8.1.1. Az önkormányzás szintjei
  8.1.2. A kollektív alapjog kérdése
  8.1.3. A hatásköri katalógus
  8.1.4. A helyi önkormányzás alanyai
  8.1.5. Törvényességi felügyelet
  8.1.6. A sarkalatosság kérdései
  8.1.7. A helyi önkormányzatok tulajdona
8.2. Az Alaptörvény alapján álló önkormányzati rendszer egyes alkotmányjogi kérdései
  8.2.1. Rendeletpótlás
  8.2.2. A kölcsönfelvétel hozzájáruláshoz kötése
  8.2.3. Kötelező társulás
8.3. Az önkormányzati jogvédelem helyzete
  8.3.1. Normatív keretek
  8.3.2. Az Alkotmánybíróság eljárásának elvi lehetősége
  8.3.3. Az Alkotmánybíróság gyakorlata
8.4. Néhány összegző gondolat

9. Zárszó

10. Felhasznált források
10.1. Irodalomjegyzék
10.2. Jogforrások

---