---

Tartalom

I. fejezet: Bevezetés

II. fejezet: Az alkotmánybíráskodás elméleti és történeti alapjai
  1. Az alkotmánybíróság fogalma
  2. Az alkotmánybíráskodás jogelméleti előképei az antik kortól a XVIII. századig
  3. Az alkotmánybíráskodás bölcsője, az Amerikai Egyesült Államok, a Supreme Court természetjogi gyakorlata
  4. Az alkotmánybíráskodás intézményesülése, jogfilozófiai fundamentumai Európában
  5. Kelsen kontra Schmitt
  6. Az alkotmánybíráskodás reneszánsza és az örökkévalósági klauzulák
  7. A magyar alkotmányosság védelmének történeti áttekintése.
    7.1. Az alkotmánybíráskodás elméleti és gyakorlati előképei
    a XIX–XX. századi Magyarországon
    7.2. A kommunista rendszer alkotmányvédelmi felfogása
    7.3. Az alkotmánybíráskodás kialakulása a rendszerváltás mentén
  8. Összegzés

III. fejezet: A normakontroll
  1. Nemzetközi kitekintés
    1.1. Ausztria
      1.1.1. Absztrakt normakontroll
      1.1.2. Konkrét normakontroll
    1.2. Németország.
      1.2.1. Absztrakt normakontroll
      1.2.2. Konkrét normakontroll
    1.3. Franciaország
      1.3.1. Előzetes normakontroll
      1.3.2. Konkrét normakontroll
    1.4. Olaszország
      1.4.1. Absztrakt normakontroll
      1.4.2. Konkrét normakontroll
    1.5. Spanyolország
      1.5.1. Absztrakt normakontroll
      1.5.2. Konkrét normakontroll
    1.6. Lengyelország
      1.6.1. Előzetes normakontroll
      1.6.2. Utólagos absztrakt normakontroll
      1.6.3. A nemzetközi jogot érintő gyakorlat
      1.6.4. Konkrét normakontroll
  1.7. Dél-Korea
2. Magyarország
    2.1. Előzetes normakontroll
  2.1.1. Az Alkotmánybíróság előzetes normakontroll hatásköre a kezdetekben
      2.1.1.1. A törvényjavaslatok előzetes felülvizsgálata
      2.1.1.2. Az Országgyűlés által elfogadott törvények vizsgálata
      2.1.1.3. Az Országgyűlés Házszabályának előzetes normakontrollja
  2.1.2. Az előzetes normakontroll az Alaptörvény hatálybalépését követően
    2.2. Utólagos absztrakt normakontroll
    2.3. A magyar Alkotmánybíróság nemzetközi jog értelmezésével összefüggő gyakorlata
    2.4. Konkrét normakontroll
  3. Összegzés

IV. fejezet: Az alkotmányjogi panasz
  1. Nemzetközi kitekintés
    1.1. Ausztria
    1.2. Németország.
    1.3. Mexikó
    1.4. Spanyolország
    1.5. Dél-Korea
  2. Az alkotmányjogi panasz Magyarországon
    2.1. Az alkotmányjogi panasz sajátosságai az Alkotmány és a régi Abtv. hatálya alatt
    2.2. Az Alaptörvény és az új alkotmánybírósági törvény
      2.2.1. Az Alkotmánybíróság tehermentesítésére szolgáló intézmények
        2.2.1.1. A befogadási eljárás
        2.2.1.2. Az ügyvédkényszer
      2.2.2. Az Abtv. által szabályozott alkotmányjogi panasz típusai
        2.2.2.1. Az Abtv. 26. § (1) bekezdésében szabályozott régi alkotmányjogi panasz
        2.2.2.2. Az Abtv. 26. § (2) bekezdésében szabályozott "közvetlen" alkotmányjogi panasz
        2.2.2.3. Az Abtv. 27. §-ában szabályozott valódi alkotmányjogi panasz
  3. Összegzés

V. fejezet: Az alkotmányértelmezés hatásköre
  1. Az absztrakt alkotmányértelmezés a hatalommegosztás rendszerében
  2. Magyarország
    2.1. Az alkotmányértelmezés hatásköre az Alkotmány hatálya alatt
    2.2. Az elvont alkotmányértelmezési hatáskör az Alaptörvény hatálybalépése után
  3. Összegzés

VI. fejezet: Az alkotmányozó/alkotmánymódosító hatalom döntéseinek vizsgálata
  1. Nemzetközi kitekintés
    1.1. Az amerikai modell
      1.1.1. Az Amerikai Egyesült Államok
      1.1.2. Írország
      1.1.3. India
    1.2. Kolumbia
    1.3. A kelseni modell alkotmánybíróságainak gyakorlata
      1.3.1. Ausztria
      1.3.2. Németország
      1.3.3. Törökország
      1.3.4. Dél-Afrika
  2. Magyarország
    2.1. Az Alkotmánybíróság gyakorlata a kezdetekben
    2.2. Az Alaptörvény hatálybalépése utáni gyakorlat
      2.2.1. Az Alaptörvény és az Átmeneti rendelkezések
      2.2.2. Az Alaptörvény negyedik módosításának felülvizsgálata
  3. Összegzés

VII. fejezet: Hatásköri bíráskodás
  1. Nemzetközi kitekintés
    1.1. Ausztria
    1.2. Németország
    1.3. Olaszország
    1.4. Spanyolország
    1.5. Dél-Korea
  2. Magyarország
  3. Összegzés

VIII. fejezet: Konklúziók

---