Sántha György
A menedzselt állam
Tartalom
I. fejezet: Bevezető
1. A kutatás és az értekezés célja
2. Kutatási hipotézisek
3. A dolgozat tartalmi felépítése, alkalmazott módszerek
II. fejezet: A közigazgatás és a menedzsment egymáshoz való viszonyának tudományelméleti áttekintése
1. Állam- és jogtudományi fogalmi megközelítések
1.1. Az állam és államtudomány fogalmáról
1.2. A kormányzás és hatalomgyakorlás fogalmáról
1.3. A közigazgatás és közigazgatás-tudomány fogalmáról
1.4. A menedzsment fogalmáról
2. A közigazgatás és a menedzsment találkozása
2.1. A közjogi és a magánjogi igazgatási rendszerek egymáshoz való viszonya
2.2. A menedzsmentciklus fogalmának kialakulása és jelentősége
2.2.1. Az általános értelemben vett menedzsmentciklus vezetéstudományi háttere
2.2.2. Az öntökéletesítő menedzsmentciklus és W. E. Deming megközelítése
2.3. A bevált menedzsment rendszerek (management systems) útja a tételes jogba.
2.3.1. A probléma érzékelésének és a megoldásra vonatkozó hipotézisek felállításának időszaka
2.3.2. A kísérletezés és a megfigyelés időszaka
2.3.3. A szakmai szabályozások időszaka
2.3.4. A jogi legitimáció, a jogi szabályozás időszaka
2.3.5. Az intézményi és jogi kultúra átépülésének időszaka
2.4. A közmenedzsment jelenségről
2.5. A jó állam és a menedzsment egymáshoz való viszonya
2.6. A "menedzselt államokban" használatos menedzsment technikák
III. fejezet: Az állam működése menedzsmentciklus fázisok szerint (helyzetelemzés)
1. Tervezés (’Plan’)
1.1. A makro szintű állami tervezés magyarországi helyzete
1.1.1. A rendszerváltozás előtti tervutasításos gazdálkodás rendszere
1.1.2. A rendszerváltozás utáni elsődleges állami tervező gyakorlat
1.1.2.1. A szakigazgatási szintű stratégiai tervezésről
1.1.2.2. Az államháztartási tervezésről
1.1.2.3. Az operatív szintű kormányzati tervezéséről:
1.1.3. Másodlagos makro szintű állami tervezési gyakorlatok a rendszerváltozás után
1.1.3.1. A területi tervezés szerepének felértékelődése:
1.1.3.2. Az európai uniós támogatásokat lebonyolító intézményrendszer létrejötte
1.1.3.3. Intézményesült kapcsolódás az Európai Unió tervező rendszereihez
1.2. Az intézményi (mikro) szintű tervezés helyzete.
1.2.1. Intézményi szintű tervek a közigazgatásban
1.2.1.1. Intézményi stratégiák a közigazgatásban:
1.2.1.2. Költségvetési szervek elemi költségvetésének összeállítása
1.2.1.3. Intézményi munkatervek a közigazgatásban
1.2.2. Funkcionális intézményi tervek
1.2.3. Egyéb intézményi szintű tervek
2. Megvalósítás ('Do’)
2.1. Az állam makro szintű tervmegvalósító képessége
2.1.1. Éves államháztartási költségvetési tervek
2.1.2. Euro-atlanti integráció
2.1.3. Nemzeti Jogharmonizációs Program
2.1.4. Európai uniós, illetve egyéb nemzetközi támogatási programok
2.1.5. Schengeni Program
2.1.6. Széll Kálmán Terv (Konvergencia Program)
2.1.7. A Magyary Program Intézkedési Terve
2.1.8. Deregulációs és jogegyszerűsítési programok
2.2. Az állam mikro szintű tervmegvalósító képessége
2.2.1. Intézményi stratégiák megvalósítása, munkatervek végrehajtása
2.2.2. Éves (elemi) költségvetési tervek megvalósítása
2.2.3. Funkcionális tervek megvalósítása
2.2.3.1. Humánerőforrás-fejlesztési tervek megvalósítása, humánerőforrás-gazdálkodás
2.2.3.2. Informatikai stratégiák és fejlesztési tervek megvalósítása, IT szolgáltatásmenedzsment
2.2.4. Egyéb intézményi szintű tervek megvalósítása
2.2.4.1. Ellenőrzési tervek megvalósítása
2.2.4.2. Különböző intézkedési tervek megvalósítása
2.2.4.3. Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági tervek megvalósítása
2.2.4.4. Fejlesztési programok és projekttervek megvalósítása
3. Nyomon követés ('Monitoring’) és ellenőrzés ('Check’)
3.1. A tervek megvalósításának nyomon követése, monitorozása
3.1.1. Az Állam makro szintű nyomon követő (monitorozó) funkciói
3.1.1.1. A kormányzati stratégiai tervdokumentumok nyomon követése a KSIR-rendelet szerint
3.1.1.2. A Jó Állam Mutató Rendszer (JÁM)
3.1.1.3. A Széchenyi 2020 Program monitorozása
3.1.1.4. Különböző feladat-monitorozó rendszerek
3.1.2. Intézményi (mikro szintű) nyomon követő (monitorozó) funkciók
3.1.2.1. Feladat-monitorozó rendszerek
3.1.2.2. Szervezeti kontrolling rendszerek kialakítása és működtetése
3.1.2.3. SLA-rendszerek működtetése
3.2. A tervek megvalósításának ellenőrzése, felügyelete
3.2.1. Az Állam makro szintű terv-megvalósítást ellenőrző, felügyelő funkciói
3.2.1.1. Az ÁSZ teljesítményellenőrzései
3.2.1.2. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzései
3.2.1.3. Az állami tervező rendszer feletti szakmai felügyelet
3.2.2. A tervek megvalósításának intézményi (mikro) szintű felügyelete és ellenőrzése
3.2.2.1. Belső ellenőrzési és belső kontroll rendszerek
3.2.2.2. Önállóan kialakított, eseti tervmegvalósítást felügyelő és ellenőrző megoldások
4. Értékelés, beavatkozás ('Evaluation’/'Action’)
4.1. Az Állam makro szintű tervezést kiértékelő, illetőleg beavatkozó funkciói
4.1.1. Az Országgyűlés és a Kormány részére benyújtott beszámolók, illetve jelentések
4.1.2. Az Állami Számvevőszék teljesítményértékelései
4.1.3. A KSIR-rendelet szerinti értékelések és felülvizsgálatok
4.1.4. A jogalkotási törvény szerinti utólagos hatásvizsgálatok
4.1.5. A kormányfő évértékelő beszédei
4.2. Intézményi (mikro szintű) tervezést kiértékelő és beavatkozó funkciók
4.2.1. Az intézmények éves jelentései, beszámolói
4.2.2. A belső kontrollrendszer működtetéséhez kapcsolódó rendszeres értékelés és jelentéstétel
4.2.3. Az integritás tervek végrehajtásáról készített jelentések
4.2.4. A Közös Értékelési Keretrendszer (CAF) alkalmazása
4.2.5. Külső szakértői értékelések (peer reviews)
4.2.6. Egyéni teljesítményértékelő rendszerek intézményi szinten
IV. fejezet: Következtetések, összegzés
1. A fontosabb fogalmak rendszerezése
2. Az egyes állami funkciók PDCA logikát követő értékelése
3. Az előzetes kutatási kérdésekre adott válaszok
3.1. Az öntökéletesítő folyamatciklusoknak van-e helye a közigazgatásban?
3.2. Az állam mennyire működtethető tervszerű alapokon?
3.3. Mérhető-e a közcélú tervek teljesülése?
3.4. Milyen a (köz)igazgatás és a (köz)menedzsment közötti viszony?
4. Javaslatok
4.1. Általános jellegű javaslatok
4.1.1. A jó állam koncepció kiegészítése a "menedzselt állam" gondolatiságával
4.1.2. A jó állam számára is hasznos menedzsmenteszközök elterjesztése a közigazgatásban
4.1.3. Nagyobb figyelem a digitális államra és a közigazgatási informatikára
4.2. Konkrét javaslatok
4.2.1. A "menedzselt állam" szintjére jutáshoz szükséges beavatkozások
4.2.1.1. Tervezés ('Plan’)
4.2.1.2. Tervmegvalósítás ('Do’)
4.2.1.3. Nyomon követés, mérés, értékelés ('Chek' & 'Act’)
4.2.2. Hasznos menedzsmenteszközök elterjesztése a közigazgatásban
4.2.3. A digitális állam és a közigazgatási informatika megerősítése
5. Zárszó, köszönetnyilvánítások
Irodalomjegyzék