Szabó Sarolta
A Bécsi vételi egyezmény, mint nemzetközi lingua franca
Tartalom
BEVEZETÉS
I. AZ EGYEZMÉNY MODELL SZEREPE: A NEMZETI JOGOK, AZ EGYSÉGES JOG ÉS A TRANSZNACIONÁLIS SZERZŐDÉSEK MEGALKOTÁSAKOR
1. AZ EGYEZMÉNY HATÁSA A NEMZETI JOGOKRA
2. AZ EGYEZMÉNY HATÁSA A NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK , MINTATÖRVÉNYEK MEGALKOTÁSÁRA
3. AZ EURÓPAI SZERZŐDÉSI JOG HARMONIZÁCIÓJÁRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN - ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI KONTEXTUSBAN
4. AZ EGYEZMÉNY HATÁSA AZ EU SZERZŐDÉSI JOGI HARMONIZÁCIÓJÁT TEKINTVE
5. AZ EGYEZMÉNY HATÁSA A TRANSZNACIONÁLIS SZERZŐDÉSEKRE
II. AZ EGYEZMÉNY EGYSÉGES ÉRTELMEZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA, ÉS AZ ÚJ IRÁNYOK
1. AZ EGYEZMÉNY EGYSÉGES ÉRTELMEZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA
2. AZ EGYSÉGES ÉRTELMEZÉS ÉS ALKALMAZÁS ÚJ IRÁNYAI : A TESTÜLET VÉLEMÉNYEI ÉS AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETEINEK HATÁSA
III. EGYSÉGESÜLŐ JELENTÉSTARTALMAK: A TESTÜLET VÉLEMÉNYEI, EREDMÉNYEK
1. AZ ÁRU JÖVŐBENI GYÁRTÁSÁRA VAGY ELŐÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÉS A VEGYES SZERZŐDÉSEK
1.1. Bevezetés
1.2. Nemzeti jogrendszerek megoldásai és az Egyezmény szabályai
1.3. Áru jövőbeni gyártására vagy előállítására vonatkozó szerződések
1.3.1. A "lényeges rész" értelmezése
1.3.1.1. "Gazdasági érték" és az áruk "alapvető" jellegének kritériuma
1.3.1.2. A "lényeges rész" kifejezés számszerűsítése
1.3.2. Az "áru gyártásához vagy előállításához szükséges anyagok" kifejezés értelmezése
1.4. A munkavégzésre vagy más tevékenységre irányuló szerződések
1.5. A 3. Cikk (1) és (2) bekezdése közötti kapcsolat
1.6. Összegzés
1.7. Összevetés a magyar joggal
2. A SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE ÉS BIZONYÍTÁSA - PAROL EVIDENCE , PLAIN MEANING RULE , MERGER CLAUSE
2.1. Bevezetés
2.2. Nemzeti koncepciók és gyakorlati megoldások
2.2.1. Parol evidence rule
2.2.2. Plain meaning rule
2.2.3. Merger clause (teljességi záradék)
2.3. Az Egyezmény és az egyes szabályok viszonya
2.3.1 Parol evidence rule és az Egyezmény
2.3.2. Plain meaning rule és az Egyezmény
2.3.3. Merger clause (teljességi záradék) és az Egyezmény
2.4. Összegzés: "átültetés" és várakozás
3. A MEGVIZSGÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS AZ ÁRU KIFOGÁSOLÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI
3.1. Bevezetés
3.2. Nemzeti jogrendszerek megoldásai
3.3. Az Egyezmény 38. és 39. Cikke megalkotásának története
3.4. Az Egyezmény rendelkezései a megvizsgálásról és megkifogásolásról
3.4.1. Megvizsgálási kötelezettség
3.4.2. Megkifogásolási kötelezettség
3.5. A megkifogásolás "ésszerű idejének" változó esetjoga: az értelmezés nehézségei, tendenciái
3.5.1. Problémafelvetés, korai döntések
3.5.2. Újabb irányok
3.6. Összegzés
3.7. Összevetés a magyar joggal és az Egyezmény hazai bírói gyakorlata
3.7.1. A hazai szabályozás megoldása és anomáliái
3.7.2. Az Egyezmény magyar bírói gyakorlata
4. A VEVŐ ELÁLLÁSI JOGA AZ ÁRU , VAGY AZ OKMÁNYOK FOGYATÉKOSSÁGA MIATT
4.1. Bevezetés
4.2. Nemzeti jogrendszerek megoldásai
4.3. Az Egyezmény 49. Cikke megalkotásának története
4.4. Az Egyezmény alapkonstrukciója
4.5. A szerződéstől való elállás értelmezésének szempontjai fogyatékos áru vagy dokumentum szolgáltatásakor
4.5.1. A nem szerződésszerű áru és az elállás
4.5.1.1. A szerződéses feltételek és az áru megvásárlásának célja
4.5.1.2. Az eladó joga a második felajánlás nyújtásához: kijavítás, kicserélés
4.5.1.3. Az elállásból eredő további költség vagy kényelmetlenség
4.5.1.4. A vevő joga a teljesítés visszatartására
4.5.2. Okmányok és az elállás
4.5.3. Tömegáruk kereskedelme
4.6. Összegzés
4.7. Összevetés a magyar joggal és az Egyezmény hazai bírói gyakorlata
4.7.1. A hazai szabályozás megoldása
4.7.2. Az Egyezmény magyar bírói gyakorlata
5. A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSA AZ EGYEZMÉNY SZABÁLYAI ALAPJÁN
5.1. Bevezetés
5.2. Nemzeti jogrendszerek megoldásai és az Egyezmény szabályai
5.3. A teljes kártérítés elve
5.4. Az elszenvedett veszteség bizonyítása
5.5. A kártérítés mértéke kiszámításának összetevői
5.5.1. Nemteljesítésből eredő veszteség
5.5.2. Elmaradt haszon
5.5.3. A szerződésszegés miatti, valamint a kárenyhítés érdekében megtett intézkedések során keletkező, ésszerűen felmerülő többletköltségek
5.5.4. A bírósági eljárással összefüggésben felmerült költségek
5.5.5. Harmadik személyek által károsulttal szemben támasztott pénzügyi veszteségek
5.5.6. A károsult jóhírnevében esett sérelem
5.5.7. A szerződéses ár és a fedezeti ügylet közötti különbözet
5.5.8. A szerződés nemteljesítésből eredő haszon és a büntető kártérítés
5.6. Összegzés
5.7. Összevetés a magyar joggal
6. A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ALÓLI MENTESÜLÉS EGYES SPECIÁLIS KÉRDÉSEI
6.1. Bevezetés
6.2. Nemzeti jogrendszerek megoldásai
6.3. Az Egyezmény koncepciója
6.4. Nem szerződésszerű áru szolgáltatása esetén az eladó mentesülése
6.5. A harmadik személy által okozott károk alóli mentesülés
6.6. A "hardship", mint "akadály", a felelősség alóli mentesülés ritka esete
6.7. Összegzés
6.8. Összevetés a magyar joggal és az Egyezmény hazai bírói gyakorlata
6.8.1. A hazai szabályozás megoldásai
6.8.2. Az Egyezmény magyar bírói gyakorlata
IV. AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÍTÉLETEINEK KÖZVETETT BEHATÁSA: AZ EGYEZMÉNY ÉS A KÖZÖSSÉGI JOGHATÓSÁGI SZABÁLYOK VISZONYA
1. AZ EGYEZMÉNY HATÁSA A JOGHATÓSÁGRA KIFEJEZETT FÓRUMVÁLASZTÓ KLAUZULA HIÁNYÁBAN
1.1. A Brüsszeli Egyezmény különös joghatósági szabálya: a teljesítés helye, és annak bírói gyakorlat általi értelmezése
1.2. A régi és az új Luganói Egyezmény joghatósági szabálya
1.3. Brüsszel I. rendelet különös joghatósági szabálya: a leszállítás helye, és annak értelmezése
1.3.1. Lokalizálási problémák, értelmezési nehézségek, megoldások
1.3.1.1. A gyakorlat kihívásai
1.3.1.2. Az elmélet válaszai
1.3.1.3. Az Európai Bíróság értelmezése az ugyanazon tagállamon belüli több szállítási hely fogalmára
1.3.1.4. Összegző gondolatok
2. FÓRUMVÁLASZTÓ KLAUZULA AZ EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZERZŐDÉSEK ESETÉBEN
2.1. Megállapodás a joghatóságról a Brüsszel I. rendelet szabályai alapján
2.2. A Hágai Egyezmény lényegi konstrukciója és vonatkozó szabályai
2.3. Praktikus megfontolások: az Egyezmény alá tartozó szerződések és a Brüsszel I. rendelet, valamint a Hágai Egyezmény rendelkezéseinek tükrében
VÉGKÖVETKEZTETÉSEK
RÖVIDÍTÉSEK
HIVATKOZOTT IRODALOM
HIVATKOZOTT JOGESETEK GYŰJTEMÉNYE
MELLÉKLET
A SZERZŐ KORÁBBI PUBLIKÁCIÓ