Bérces Viktor László
A védői szerepkör értelmezésének kérdései - különös tekintettel a büntetőbíróság előtti eljárásokra
Tartalom
Bevezetés - témamegjelölés
I. fejezet: A védő mint a büntetőeljárás önálló és független szereplőjének megjelenése az egyetemes és magyar jogtörténetben. A védői tevékenységet elősegítő eljárási alapelvek fejlődéstörténete.
1.1. Elméleti bevezetés
1.2. A képviselet római jogi hagyományai
1.3. A feudalizmus hatása a hivatásos jogászi rend kialakulása szempontjából
1.4. A felvilágosult abszolutizmus és a "polgárosodás" eszméinek hatása a védelemhez való jog értelmezésével kapcsolatban
1.5. A XX. század első felének változásai a jogászképzés és az ügyvédség érdekvédelmi rendszere tekintetében
1.6. Az ügyvédi kar helyzete Magyarországon a II. világháború után
1.7. A védőügyvédi hivatás gyakorlását befolyásoló legfontosabb nemzetközi alapelvekről és dokumentumokról általában
1.7.1. Az ártatlanság vélelme: az origo?
1.7.2. A védelemhez való jog: a "hivatásos védő" alkotmányjogi fogalma
1.7.3. A védői tevékenység irányvonalát meghatározó bizonyítási alapelvek
1.7.4. A "fegyverek egyenlőségének" elve. A nyomozati szak inkvizitórius jellege a hazai gyakorlatban.
1.7.5. A védői jogorvoslat lehetősége
II. fejezet: A védőügyvédi tevékenységről általában
2.1. A védő mint eljárási szereplő fogalmának és tevékenységének értelmezése jogelméleti szempontból
2.2. A védelmi tevékenység "ellátórendszere"
2.3. Ügyfél-e a védő?
2.4. Igazságszolgáltatás contra jogszolgáltatás. A védő és a büntetőhatalom kapcsolata. A védőügyvéd mint speciális jogszolgáltató
2.5. A védőügyvédi tevékenység fogalmi ismérvei. Az ügyvédi munka piaci jellege és közérdekűsége közötti ellentétek feloldásának kísérletei
2.6. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának személyi és szervezeti keretei
2.6.1. Az alkalmazott ügyvédek tevékenységének megítélése
2.6.2. Az ügyvédjelöltek eljárásával és képzésével kapcsolatos megjegyzések
2.6.3. A kamarai rendszer mint az ügyvédi tevékenység gyakorlásának szervezeti kerete
2.6.4. Szervezeti megoldások Európában
2.6.5. Az ügyvédi szolgáltatásnyújtás lehetősége és korlátai az Európai Únióban
III. fejezet: A meghatalmazott és a kirendelt védő tevékenysége
3.1. A védői tevékenység létjogosultságának elméleti igazolása és a védői jogállás keletkezése a hazai szabályozásban
3.2. A terhelti védelem professzionális ellátásának formái. A meghatalmazott és a kirendelt védői tevékenységről általában
3.3. A meghatalmazott védő tevékenysége. Az ügyvédválasztás korlátlan és az ügyvállalás korlátozott szabadsága
3.3.1. A meghatalmazás alanyai
3.3.2. A meghatalmazás mint a (védő)ügyvédi tevékenység ellátására irányuló megbízási jogviszony létrehozásának speciális alapdokumentuma. Alaki és tartalmi szabályok
3.3.3. A megbízási díj mint a meghatalmazott védő eljárásának differentia specifica-ja
3.3.4. A megbízás elfogadásának elutasítása: kötelező és eshetőleges okok
3.3.5. A meghatalmazott védő felvilágosítási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos elvárások a megbízás elfogadása esetén. Az ominózus "első beszélgetés" keretében adott védői állásfoglalás tartalma és kerete
3.3.6. Az ügyvédi megbízás megszűnése
3.3.6.1. A megbízás felmondása a védő részéről
3.3.6.2. A megbízás felmondása a terhelt részéről. Felelősségi szabályok a védői tevékenység vonatkozásában
3.4. A kirendelt védő intézményének szabályozásával kapcsolatos kritikák
3.4.1. Eseti döntések a kirendelt védő tevékenységével kapcsolatban
3.5. A védői tevékenység etikai vonatkozásairól általában
3.5.1. A védő titoktartási kötelezettsége mint speciális etikai jellegű kérdés
3.5.2. Az ügyvédi titok védelme a nemzetközi joggyakorlatban
3.6. A "védő és védence" reláció értelmezésének kérdései. Terhelt-típusok a büntetőeljárásban
IV. fejezet: A védő az elsőfokú bírósági eljárásban
4.1. A védő teendői a tárgyalást előkészítő bírósági ülésen
4.1.1. Az eljárás felfüggesztésének és megszüntetésének törvényes előmozdítása a védő által
4.1.2. A védő jelenléti, kérdezési, indítványozási és jogorvoslati jogával kapcsolatos törvényi szabályok az előkészítő eljárásban
4.2. A bírósági tárgyalás fogalmával és a Be.-ben történő rendszertani elhelyezésével kapcsolatos kritikák
4.2.1. A kontinentális és angolszász tárgyalási rendszerek közötti eltérések a védői hivatásgyakorlás szempontjából
4.2.2. A tárgyalási rendszerek közötti ellentmondások feloldásának kísérletei
4.3. A tárgyalás nyilvánosságának elve és annak védő általi kezelése
4.4. A bíróság, az ügyész, és a védő kapcsolatrendszerének differenciáltsága: eljárásjogi értelemben vett egyenlőtlenség, az anyagi jog szabályainak érvényesíthetősége szempontjából érvényesülő egyenlőség
4.5. Védői etika a tárgyaláson
4.6. Védői taktika a tárgyaláson
4.6.1. A védekezési hazugság mint a védői taktika felépítményének lehetséges alapja
4.7. A védőnek a bizonyítási eljárásban betöltött szerepéről általában
4.8. A védő teendői a tárgyalás megnyitásakor, illetőleg a vádlott első perbeli nyilatkozata alkalmával. A beismerő vallomás jelentősége
4.9. A védő tárgyaláson biztosított jelenléti jogának elméleti igazolásával és gyakorlásával kapcsolatos kérdések
4.9.1. A védő helyettesítésével kapcsolatos problémák
4.9.2. Statisztikai adatok a védői jelenlét jelentőségével kapcsolatban
4.10. A védő és a terhelt érintkezési joga a tárgyaláson
4.11. A védő kérdezési jogának gyakorlásáról általában. A "keresztkérdezéses" rendszer igazolásával és kritikájával kapcsolatos álláspontok
4.11.1. A nemzetközi gyakorlat a "keresztkérdezéses rendszer" megvalósításával kapcsolatban
4.11.2. A magyar jogirodalom álláspontja a "keresztkérdezéses rendszer" megvalósításával kapcsolatban
4.11.3. A tanúhoz intézett kérdések feltevésével kapcsolatos megjegyzések. A tanúvallomás helye a bizonyítási rendszerben. A tárgyalás közvetlensége elvének érvényesülésével kapcsolatos problémák a védelem szempontjából
4.11.4. A szakértőhöz intézett kérdések feltevésével kapcsolatos megjegyzések a védő eljárása szempontjából.
4.12. A védő észrevételezési jogáról általában. A védői véleménnyilvánítás szabadsága mint az észrevételezés speciális kérdése
4.12.1. Eseti döntések a védő észrevételezési jogának érvényesülésével kapcsolatban
4.13. A védő indítványtételi jogáról általában
4.13.1. A tanúk kihallgatásának védő általi indítványozására vonatkozó helyzetkép
4.13.2. A szembesítés által generált feladatok a védő számára
4.13.3. A szakértői bizonyítás lehetősége a védelem oldaláról
4.13.3.1. A szakvélemények hiteltérdemlőségének védő általi megkérdőjelezése
4.13.3.2. Etikai kérdések a "védő - szakértő" relációban
4.13.4. A szabadlábrahelyezési kérelem mint speciális védői indítvány. Az előzetes letartóztatás hazai alkalmazásának kritikája
4.13.5. A perbeszéd mint végindítvány. A védőbeszéd mint a bűnügyi védő munkájának csúcspontja
4.13.5.1. A törvényi szabályozottság kiegyensúlyozatlansága a perbeszédek vonatkozásában
4.13.5.2. A perbeszédek közötti tartalmi különbségekről általában
4.13.5.3. A perbeszédek a tárgyalás menetében. A viszonválaszok jelentősége
4.13.5.4. A védőbeszéd előadásmódjával és tartalmával kapcsolatos elvárások
4.13.5.5. Érvelések a felmentésre, illetőleg az eljárás megszüntetésére irányuló védőbeszéd esetén
4.13.5.6. A törvényi minősítés problematikái. Jogtudomány és joggyakorlat kölcsönös egymásra hatása a védői érvelés tekintetében
4.13.5.7. Az enyhítő körülmények rendszere. A megbánó magatartás és a büntetlen előélet kiemelt jelentősége. Az enyhítő és súlyosító körülmények egyes típusaival kapcsolatos megjegyzések
4.13.5.8. Érvelések a védő büntetési indítványa vonatkozásában
4.14. A védő szerepe az utolsó szó jogának tartalmi meghatározása tekintetében
4.15. A védő fellebbezési joga a tárgyaláson. A védő fellebbezési jogáról általában
4.15.1. A védői fellebbezés tartalmával kapcsolatos elvárások. A szóban bejelentett fellebbezés előadásmódja
4.15.2. A fellebbezés indokolásával kapcsolatos védői feladatok. A fellebbezési okok egzakt megjelölésének jelentősége
4.15.3. A fellebbezés bejelentésével kapcsolatos taktikai megjegyzések
4.15.4. A szabadlábrahelyezési kérelem mint a fellebbezés járulékos eleme
4.15.5. A védő fellebbezési jogának érvényesülése a nemzetközi gyakorlatban
V. fejezet: A védő a fellebbviteli eljárásokban
5.1. A védő eljárási jogainak érvényesülése a másodfokú eljárásban
5.2. A védői feladatok jelentősége a harmadfokú eljárásban. A kétfokú perorvoslati rendszer megítélése a
szakirodalomban
5.3. A védő funkciója a megismételt eljárásban
VI. fejezet: A védő szerepe a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban
6.1. Elméleti bevezetés. A jogerő intézménye és a "védői szkepszis" fogalma
6.2. A védő a perújítási eljárásban.
6.3. A védő a felülvizsgálati eljárásban
VII. fejezet: A védő a külön és különleges eljárásokban
7.1. A külön eljárások fogalma és sajátosságai
7.1.1. Ki a védő a fiatalkorúakkal szemben lefolytatott bírósági eljárásban?
7.1.2. A védő a katonai büntetőeljárásban
7.1.3. A védő a magánvádas eljárásban
7.1.4. Védői feladatok a terhelt "bíróság elé állítása" esetén. A "bíróság elé állításhoz" hasonló konstrukciók Európában
7.1.5. A védői szerepkör értelmezése a távollévő terhelttel szembeni eljárásban
7.1.6. A védői befolyásolás lehetősége "tárgyalásról lemondás" esetében
7.1.7. A védő a "tárgyalásmellőzéses" eljárásban. A védő jelenléti jogával kapcsolatos kérdések. Nemzetközi kitekintés
7.1.8. A "kiemelt jelentőségű ügyek" megjelenésének hatása a védelemhez, illetőleg a védőhöz való jog érvényesülésére
7.2. A védő a különleges eljárásokban
7.2.1. A védő az előzetes letartóztatás elrendelésével és meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban
7.2.2. A védő a bíróság általi rehabilitációs eljárásban
7.2.3. A védő a bíróság általi kártalanítási eljárásban
7.2.4. A védő a biztosíték engedélyezése iránti eljárásban
7.2.5. A védő a bűnügyi jogsegély iránti eljárásban
Záró gondolatok - szabályozási javaslatok
Összegzés (Zusammenfassung)
Magyar nyelvű szakirodalom
Idegen nyelvű szakirodalom