Gyeney Laura
Legális bevándorlás az Európai Unióba, különös tekintettel a családi élet tiszteletben tartásának jogára
Tartalom
I. RÉSZ: ALAPVETÉS
I. fejezet: Alapfogalmak, alapvető koncepciók.
1. A migráció fogalma, migrációs elméletek, attitűdök.
1.2. A migráció jelenségének politikai szempontú megközelítése: a reaktív, ill. a proaktív irányzat.
1.3. A migrációs politika nemzetközi jogi szempontú megközelítése: az "egységesség" és a "fokozatos integráció" koncepciója
1.3.1. A fokozatos integráció koncepciója.
1.3.2. Az egységesség elméletének koncepciója
1.3.3. A fokozatos integráció elvének előretörése, a "denizenship" intézményének megjelenése
1.4. Összegzés
2. A család európajogi fogalma - a családi élet jelentősége az integrációs jogalkotásban és jogalkalmazásban.
2.1. A család szerződéses szerepének hiánya az integráció kezdeti időszakában
2. 2. A család "európai" fogalma
2.2.1. A család fogalma az integrációs jogalkotásban
2.2.2. Az ítélkezési gyakorlat
2.2.2.1. A strasbourgi koncepció
2.2.2.2. A luxemburgi gyakorlat
2.3. A családi élet jelentőségének fokozatos elismerése az uniós jogalkotásban.
2.4. Az Alapjogi Charta családdal kapcsolatos rendelkezései
2.5. Összegzés
II. fejezet: A harmadik országbeli polgárok jogállása az Európai Unióban
1. Történeti háttér.
2. A harmadik országbeliek jogállásának szabályozása az Európai Unióban
3. Az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmának kérdésköre a harmadik országbeliek vonatkozásában
III. fejezet: Az Európai Unió bevándorlási politikájának története, szakaszai
1. A szerződéses jog
1.1.A Maastricht-i szerződés előtt
1.2. A Maastricht-i szerződés.
1.3. Az amszterdami felülvizsgálat
1.4. A Lisszaboni szerződés által hozott változások
2. Politikai stratégia
2.1. Tamperei program
2.2. Hágai program
2.3. A Tamperei és a Hágai program értékelése
2.4. A Stockholmi program
2.5. A Stockholmi program értékelése a Tamperei és a Hágai programok viszonylatában
IV. fejezet: Az Európai Unió integrációs politikája
1.A Thesszaloniki Európai Tanács- Az integrációs politika egységes megközelítése
2. Hágai Program és a Közös Alapelvek.
3. Potsdami következtetések: "egység a sokféleségben"
4. Az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum.
5. A Stockholmi Program.
6. A Lisszaboni Szerződés- a közös integrációs politika jogalapja
II. RÉSZ: Az Európai Unió Bíróságának a "privilegizált helyzetben" lévő harmadik országbeli polgárokra vonatkozó ítélkezési gyakorlata
I. fejezet: Az Európai Unió Bíróságának az uniós polgárok harmadik országbeli családtagjainak szabad mozgására és tartózkodására vonatkozó ítélkezési gyakorlata
1. A Bíróság joggyakorlatában kirajzolódó elvi koncepciók- a mérsékelt, illetve a liberális szemlélet alapvonalai
2. Prekoncepció: A mérsékelt szemlélet túlhaladásnak szükségessége - a liberális szemlélet mögött álló elvi megfontolások
3. A Bíróság joggyakorlatának főbb állomásai az elvi koncepciók fényében
3.1. Az integráció kezdeti időszaka, mint a mérsékelt koncepció fénykora - A tisztán tagállami tényállás problematikája.
3.2. Útban a liberalizmus felé? A részlegesen nemzetközi tényállás: a "Singh doktrína"
3.3. Liberális szemlélet - A mozgás elemének elhalványulása
3.3.1. A Carpenter ügy- "a legliberálisabb megközelítés "
3.3.2. A Chen eset
3.4. Visszavonulás vagy töréspont a liberális szemlélet felé vezető úton? Az Akrich döntés: a tagállami bevándorlási szabályok megszegése.
3.4.1. Az Akrich ügyben hozott főtanácsnoki vélemény ismertetése
3.4.2. A Bíróság Akrich ügyben hozott határozatának ismertetése
3.4.3. A döntés bírálata a Bíróság korábbi joggyakorlata fényében
3.4.3.1. A döntés MRAX üggyel való kapcsolata
3.4.3.2. Az előzetes jogszerű tartózkodás követelményének értelmezési problematikája
3.4.3.3. A döntés Carpenter ügyhöz való viszonya
3.5. Az Akrich ügyet követő joggyakorlat
3.5.1. A Jia ügy-a "kétértelmű döntés"
3.5.1.1. A főtanácsnoki vélemény ismertetése
3.5.1.2. Az ítélet, a jogirodalom kritikájának fényében
3.5.2."Egyenes út" a liberális koncepció felé?
3.5.2.1. Az Eind ügy.
3.5.2.1.1. Az Eind ügyben hozott főtanácsnoki vélemény és a Bíróság döntése
3.5.2.1.2. A Singh doktrína Bíróság általi újrafogalmazása az uniós polgárság, mint alapvető jogállás fényében.
3.5.2.1.3. Az Eind ügy és az első belépés problematikája
3.6. A 2004/38/EK irányelv hatályba lépését követő joggyakorlat
3.6.1. A Metock ügy.
3.6.1.1. Az előzetes jogszerű tartózkodás követelménye- az Akrich döntés felülvizsgálata
3.6.1.2. A családtaggá válás időpontjának kérdése a 2004/38/EK irányelv rendelkezéseinek felhívhatósága szempontjából
3.6.2. A Sahin ügy
3.6.3. A szabad mozgás és a családi élet védelmének összefüggései a Metock ügy kapcsán
4. A liberális szemlélet jogi buktatói
4.1. A fordított diszkrimináció problematikája egy új aspektusból
4.2. Az Alapjogi Charta megszorító értelmezéséből fakadó problémák a Bíróság releváns joggyakorlatának fényében
5. A liberális szemlélet gyakorlati vonatkozásai a Metock ügy fényében: politikai buktatók
6. Az uniós joggal való visszaélés kérdése a 2004/38/EK irányelv fényében
6.1. A 2004/38/EK irányelv 35. cikkének értelmezése a Bizottság Közleményében foglaltak alapján és az EuB vonatkozó ítélkezési gyakorlata.
6.2. Az érdekházasság kérdésköre
7. Összegzés
II. fejezet: A luxemburgi bíróság uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgásával kapcsolatos, ill. a strasbourgi bíróság migrációs tárgyú ítélkezési gyakorlatának összevetése a családi élet védelme tárgyában
1. Az EJEE 8. cikk szerinti családi élet tiszteletben tartásával kapcsolatos "strasbourgi migrációs tárgyú gyakorlat"
1.1. Beutazás és letelepedés engedélyezése
1.2. Enyhülés a bebocsátási politikában
1.3. Kiutasítás és a családi élethez való jog
2. A családi élet védelme az EuB migrációs tárgyú döntéseiben az uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó elvek fényében
2.1. A két bíróság által garantált alapjogi védelmi szint eltérése és annak lehetséges okai
2.2. Az EJEB családi élettel kapcsolatos gyakorlatának megjelenése a luxemburgi
bíróság döntéseiben
3. Összegzés
III. fejezet: A társulási és együttműködési megállapodások alapján egyenlő bánásmódot élvező harmadik országbeli polgárok helyzete, különös tekintettel a török állampolgárságú migránsok családi életére vonatkozó bírói gyakorlatra
1. A harmadik országbeli polgárok nemzetközi megállapodás alapján élvezett jogállása az Európai Unióban
1.1. Az Európai Gazdasági Térség és Svájc
1.2. Az EK és Oroszország között kötött partnerségi és együttműködési megállapodás
1.3. Az Euro-mediterrán társulási megállapodások
1.4. Az EK és az AKCS országok között létrejött partnerségi megállapodás
1.5. Stabilizációs és Társulási Megállapodások a balkáni (SAA) államokkal.
2. A török állampolgárok "Ankara acquis"alapján élvezett jogállása az Unióban: az EGK- Török Társulási Megállapodás, a Kiegészítő jegyzőkönyv, társulási tanácsi határozatok és vonatkozó EuB döntések
2.1. A török munkavállalókat az 1/80-as határozat értelmében megillető jogosultságok és a vonatkozó EuB gyakorlat
2.1.1. Az 1/80-as határozat 6. cikkében foglalt jogok gyakorlásának feltételei: a török munkavállaló fogalma, ill. a munkavállalói minőséghez kapcsolódó tartózkodási jogosultság biztosítása
2.1.2. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése a török munkavállalók vonatkozásában
2.1.2.1. Az egyenlő bánásmód követelménye a bérezés és az egyéb munkafeltételeket illetően
2.1.2.2. Az egyenlő bánásmód követelménye a szociális és adókedvezmények terén
2.1.3. A török munkavállalók tartózkodási jogának megszűnése, ill. azok tagállamok területéről történő kiutasítása
2.2. A török munkavállalók szociális biztonság területén élvezett jogállása a 3/80-as társulási tanácsi határozat értelmében
2.2.1. A Maghreb megállapodásokban szereplő egyenlő bánásmód követelménye a társadalombiztosítás területén
2.3. A török üzleti szféra képviselőit megillető jogosítványok a Kiegészítő JK 41(1) bekezdése értelmében A tagállamokba való első belépés kérdésköre az üzleti szféra képviselői körében (Tum and Dari és a Soysal ügyek)
2.4. A török munkavállaló családtagjainak jogállása az 1/80-as társulási tanácsi határozat alapján.
2.4.1. A családtag fogalma.
2.4.2. A török munkavállalók családtagjai által gyakorolt tartózkodás joga, a tartózkodási jog elvesztése és a családtagok kiutasítása a fogadó tagállam területéről
2.4.3. A török munkavállalók gyermekeinek képzése, tanulmányi támogatások, egyenlő bánásmód az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében az 1/80 határozat
9. cikke alapján
3. Összegzés
III. RÉSZ: A bevándorlási politika területén született másodlagos jogforrások, különös tekintettel a harmadik országbeli polgárok mobilitását előíró rendelkezésekre
I. fejezet: A Tanács 2003/86/EK irányelve a harmadik országbeli polgárok családegyesítéséről
1. Az irányelv megszületésének hátterében álló politikai megfontolások
2. Az irányelv célja és alanyi hatálya.
2.1. A családegyesítő
2.2. A családegyesítésre jogosult családtagok körének meghatározása
2.2.1.Kiskorú, nem házas gyermek
2.2.1.1. A gyermek életkora szerinti speciális szabályok.
2.2.1.1.1 A család többi tagjától függetlenül érkező, 12 éves, ill. annál idősebb gyermek esetében alkalmazható integrációs teszt és a Bíróság vonatkozó C-540/03 ítéletében hozott döntése
2.2.1.1.2. A 15. életévüket betöltött gyermekekre vonatkozó speciális szabályok és a Bíróság vonatkozó C-540/03 számú ítéletében hozott döntése
2.2.1.1.3. A kísérő nélkül érkező kiskorúak
2.2.2. A házastárs
2.2.3. Egyéb családtagok
3. A családegyesítési jog gyakorlására vonatkozó követelmények
3.1. A megfelelő lakhatás, az egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi források biztosítása
3.1.2. A Chakroun ítélet
3.2. A várakozási idő előírása
3.3. A közérdekű kivételek.
3.4. Az általános integrációs klauzula
4. Az eljárásra vonatkozó szabályok
5. A családtagokat megillető jogosítványok
6. Szankciók és jogorvoslat
7. Összegzés
II. fejezet: A Tanács 2003/109/EK irányelve a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról
1. Az irányelv megszületése mögött álló általános politikai megfontolások
2. Az irányelv megszületésének nehézségei
3. A jogirodalom részéről érkezett főbb kritikai észrevételek
4. Az irányelv személyi hatálya
5. A huzamos tartózkodási jogállás, ill. engedély elnyerésének szabályai
6. A huzamos tartózkodási jogálláshoz kapcsolódó jogosítványok
6.1. A munkavállalásra és önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultság
6.2. Oktatás, szakképzés, tanulmányi juttatások
6.3. Szakmai oklevelek, bizonyítványok és más képesítések elismerése a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban
6.4. Szociális védelem
7. Kiutasítás
8. A megkülönböztetés tilalmának érvényesülése az irányelv alkalmazása során.
9. Tagállamközi mobilitás
10. A családtagok jogállása az irányelv szabályai alapján.
11. Az irányelv Akhillesz sarka(i)
11.1 Az integrációs klauzula
11.2. A munkaerőpiacra való belépés korlátozása a második tagállam vonatkozásában
12. Az irányelv és a különböző nemzetközi megállapodások közötti viszony
12.1. Új tendenciák a részes államok területén huzamosan tartózkodó polgárokra vonatkozó strasbourgi joggyakorlatban
13. Összegzés.
III. fejezet: A Tanács 2004/114/EK irányelve a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről
1. Az irányelv megszületése és szabályozási célja
2. Az irányelv alanyi hatálya
3. A beutazás feltételei
3. Az irányelv által biztosított tartózkodási és egyéb jogosultságok
3.1. A tartózkodás joga
3.2. Jövedelemszerző tevékenység folytatása
3.3. Tartózkodás más tagállamban
3.4. A tartózkodási engedély visszavonása
3.5. Eljárási garanciák
4. A harmadik országbeli diákok jogállásának összevetése uniós polgárságú társaikéval
5. Összegzés
IV. fejezet: A harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005/71/EK irányelv
1. Az irányelv megszületése mögött álló megfontolások
2. Az irányelv célja és személyi hatálya
3. A fogadó intézményre vonatkozó szabályok
4. A fogadó intézmény és a kutató közötti megállapodás
5. A kutatókat megillető jogosultságok
6. A kutatók családtagjainak jogállása
7. Más tagállamban való tartózkodás
8. Összegzés
V. fejezet: A Tanács 2009/50/EK irányelve a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről
1. Az irányelv megszületése mögött meghúzódó gazdasági-politikai megfontolások
2. Az irányelv célja és a megvalósítás "eszköztára"
3. Az irányelv személyi és tárgyi hatálya
4. A kérelem benyújtásának feltételei
5. A kérelem elutasítása, kártya visszavonása, ill. megújításának megtagadása
6. A kérelmezési eljárás
7. A kék kártya birtokost megillető jogok
8. A családtagok jogállása
9. Huzamos tartózkodási jogállás
10. Mobilitási rendelkezések
11. A családtagok jogállása a második tagállamban
12. Összegzés
VI. fejezet: A harmadik országbeli polgárok tagállami határokon keresztül történő szabad mozgása a bevándorláspolitikai irányelvek alapján
1. A tagállamközi mobilitási jogok megszületésének mozgatórugói
3. A tagállamközi mobilitási jogok főbb jellemzői
3.1. Túlzott tagállami diszkréció a jogszabályi feltételek tekintetében
3.2. Az első tagállammal való szoros kapcsolat fennállásának követelménye
3.3. A mobilitási rendszer inkoherens jellege
3.3.1. A kérdéses irányelvek egymás közti "átjárhatatlansága"
3.3.2. A kérdéses irányelvek schengeni rendszerrel való inkoherenciája
3.4. A "munkaerőpiaci korlátozásokban" rejlő akadályok
4. Válasz a kritikákra: Az uniós polgárokra, ill. a harmadik országbeli polgárokra vonatkozó mobilitási rendszerek eltérése mögött meghúzódó elvi megfontolások
VII. fejezet: A fokozatos integráció és az egységesség elvének megjelenése e bevándorláspolitika területén elfogadott jogi aktusokban
IV. RÉSZ: Konklúzió
FELHASZNÁLT IRODALOM