Láncos Petra Lea
Nyelvpolitika és nyelvi sokszínűség az Európai Unióban
Tartalom
Köszönetnyilvánítás
Előszó
I. Az uniós nyelvpolitika kontextusa
II. Nyelv, nyelvi sokszínűség és nyelvpolitika: definíciós kísérletek
1. A nyelv fogalma
1.1. A nyelv korai megközelítései
1.2. A nyelvtudományi fordulat és hozadéka
1.3. Pszicholingvisztikai megközelítések
1.4. Játékelméleti megközelítés
1.5. Nyelvfilozófiai megközelítés
1.6. A nyelvfogalom összetett és bizonytalan jellege
2. A nyelvi sokszínűség fogalma és a nyelvi sokszínűség elvének filozófiai megalapozása
2.1. A nyelvi sokszínűség védelmének alapjai a regionális nemzetközi jogban és az Unió jogában
2.2. A nyelvi sokszínűség fogalma
2.2.1. A nyelvi sokszínűség "nyelvi dimenziója"
2.2.2. A nyelvi sokszínűség "területi dimenziója"
2.3. A nyelvi sokszínűség elvének történeti, filozófiai és fogalmi gyökerei
2.3.1. Nemzetállamiság és nyelvpolitika
2.3.2. Kisebbségi autonómiatörekvések
2.3.3. Nyelvi jogok, mint emberi jogok
2.3.4. A sokszínűségi politikák aranykora
2.3.5. A biodiverzitás fogalmának hozadéka a nyelvi sokszínűség megalapozásában
2.3.6. Multikulturalizmus és nyelvi jogok
2.4. A nyelvi sokszínűség értéke és védelme a biodiverzitás és a multikulturalizmus hozadékának tükrében
3. A nyelvpolitika fogalma
3.1. Nyelvpolitika és identitáspolitika
3.1.1. A nyelv szerepe az identitás konstrukciójában.
3.1.2. Az identitás funkciói
3.1.3. Nyelvpolitika és a politikai részvétel összefüggései
3.2. Nyelvpolitikai irányzatok: asszimiláció és pluralizmus, vernakularizáció és internacionalizáció
3.2. Pluralizmus és vernakularizáció: India példája
3.3. A nyelvpolitikák további osztályozási lehetőségei
III. Az Európai Unió, mint soknyelvű politikai közösség
1. Soknyelvű politikai közösségek nyelvpolitikai kihívásai: érdekek és értékek ütközése
1.1. A nyelvhasználat racionalizálásának indokai
1.2. A nyelvi sokszínűség érvényre juttatása mellett szóló érvek
2. Az uniós nyelvpolitika szükségessége
3. Az uniós nyelvpolitika és a nyelvi sokszínűség
4. Az Európai Unió nyelvpolitikájának fejlődése és célkitűzései
4.1. Az uniós nyelvpolitika politikai és szervezeti fejlődése az ezredfordulón
4.2. Az uniós nyelvpolitika területei a 2005-ös többnyelvűségi keretstratégia alapján
4.1.1. A nyelvi sokszínűség megőrzése és a többnyelvűség előmozdítása
4.1.2. Versenyképes, többnyelvű gazdaság
4.1.3. Információs jogok
4.1.4. Az Unió nyelvpolitikai célkitűzései
IV. Az európai nyelvpolitika nyelvi kontextusa
1. Európai nyelvek: a fogalmi meghatározás nehézségei
2. Az Unió nyelvei
3. Az uniós nyelvpolitika tárgya
V. Az Európai Unió nyelvi rezsimje
1. Az intézmények nyelvhasználatáról szóló 1/58/EGK rendelet
2. A többszintű nyelvi rezsim
2.2. Az Unióban beszélt nem hivatalos nyelvek
2.2.1. Kiemelt nem hivatalos nyelvek
2.2.2. Egyéb, kevésbé használt nyelvek
2.2.3. Bevándorlók nyelvei
3. A korlátozott soknyelvűségen alapuló nyelvi rezsim
VI. A közösségi nyelvpolitika fejlődése a Lisszaboni Szerződést megelőzően
1. A közösségi nyelvpolitika fejlődésének állomásai
2. A közösségi nyelvpolitika elsődleges jogi alapjainak fejlődése a Lisszaboni Szerződésig
2.1. Kiindulópont: diszkrimináció-tilalom és szakképzés-politikai hatáskör
2.2. A maastrichti szerződésmódosítással megjelenő jogalapok
2.3. Az amszterdami és nizzai módosítások hozadéka
2.4. Alkotmányszerződés: "egység a sokféleségben"
2.5. A lisszaboni módosításokat megelőző közösségi nyelvpolitika jogi alapjai
3. A nyelvi diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában
3.1. A diszkrimináció tilalma és a nyelvhasználathoz való jog összefüggései
3.1.1. A megkülönböztetés tilalmának kontextusa: állampolgárság és belső piac
3.2. Nyelvi diszkrimináció a tagállam szintjén
3.2.1. Tagállami diszkrimináció uniós polgár jogosulttal szemben: a diszkrimináció tilalmának vertikális hatálya
3.2.2. Magánfél diszkriminációja uniós polgár jogosulttal szemben: a diszkrimináció tilalmának horizontális hatálya
3.3. Nyelvi jogok érvényesülése az Unió szintjén
3.3.1. Uniós szerv diszkriminációja az uniós polgár jogosulttal szemben – a Kik ügy
3.3.2. Uniós intézmény diszkriminációja a közösségi tisztviselővel szemben
3.3.2.1. A Spanyolország kontra Eurojust ügy
a) Kereseti kérelem és kereset elutasítása
b) Az ügyben előterjesztett főtanácsnoki indítvány
3.3.2.2. Az Olaszország kontra Bizottság ügy
a) Kereseti kérelem és hivatkozott jogalapok
b) Nyelvi jogok alapjogi jelentősége
c) Kapacitáshiány, fordítási nehézségek
d) A nyelvhasználat különleges esete: az intézmény belső nyelvhasználata
e) Nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés az állásra jelentkezők között
3.3.2.3. Az Olaszország kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ügy
a) Kereseti kérelem és a Törvényszék ítélete
b) Az ítélet hozadéka: a nyelven alapuló diszkrimináció önállósulása
3.4. A "védett tulajdonságok" kiterjesztése és a nyelvi jogok alapjogi jellege
3.5. Nyelvi jogok a diszkrimináció tilalom tükrében
4. Az Európai Közösség kulturális hatáskörének jelentősége az európai nyelvpolitika megvalósításában
4.1. A kultúra fogalma és összefüggése a nyelvvel
4.2. Az EKSZ kultúráról szóló 151. cikkének elemzése
4.2.1. Az EKSZ 151. cikk (1) bekezdése: a Közösség és a Tagállamok viszonya
4.2.2. Az EKSZ 151. cikk (2) bekezdése: a Közösség kulturális feladatai
4.2.3. Az EKSZ 151. cikk (3) bekezdése: a Közösség kulturális külkapcsolatai
a) A Kulturális Kifejezésmódok Sokszínűségének Védelméről és Előmozdításáról szóló UNESCO Egyezmény
b) A felek jogai az UNESCO Egyezmény alapján
c) Az Egyezmény felhívhatósága az Unióval szemben
4.2.4. Az EKSZ 151. cikk (4) bekezdése: a politikaintegráció elve
4.3. A kultúra közösségi fogalma és a kulturális hatáskör jellege
5. Az Európai Közösség oktatási és szakképzési politikája
5.1. A Közösség szakképzés területén fennálló hatásköre
5.2. A közösség oktatáspolitikai fordulata: a EKSZ 126-127. cikkeinek kodifikálása
5.3. A közös oktatáspolitika keretében megvalósított programok
5.3.1. A Lingua program (1989-2006)
5.3.2. A nyelvtanulás, nyelvoktatás és nyelvi sokszínűség támogatására irányuló kulcstevékenység
5.3.4. Egyéb nyelvpolitikai kezdeményezések
5.4. Az Unió oktatáspolitikája nyelvi vonatkozásának értékelése
6. Az Unió kisebbségi nyelvpolitikája
6.1. A kisebbség fogalma és a kisebbségi nyelvek tipológiája
6.2. A kisebbségpolitikai "kettős mérce"
6.3. Az Európai Parlament állásfoglalásai
6.4. Közösségi kisebbségpolitika – jogalapra várva?
VII. A közösségi nyelvpolitika elsődleges jogi alapjai továbbfejlesztésének háttere
1. A nyelvi sokszínűség garanciáinak növekedése
2. Az angol nyelv térhódítása az Európai Unióban
3. A belső piac és a nyelvek szabad áramlása
3.1. Áruk szabad áramlása: a termékcímkézés nyelve
3.2. Személyek szabad áramlása: nyelvi feltételek és névviselési szabályok
3.3. Audiovizuális szolgáltatások a belső piacon: nemzeti műsorkvóták alkalmazása
3.4. A belső piac láthatatlan erői: lopakodó egységesedés
4. Elégedetlenség és nyelvféltés: tagállami reakciók az Unió nyelvpolitikájára
5. Euro vagy euró? A nyelvi sokszínűség ütközése az egységes valutával
5.1. Egységes pénz, egységes elnevezés
5.2. Vita az "€" szimbólum körül
5.3. A közös pénz egységes írásmódjának kodifikálása
5.4. Az új tagállamok harca az "euro" ellen
5.5. A közös pénz egységességének "ára": a nyelvi sokszínűség beáldozása?
5.6. Következtetések: a nyelvi sokszínűség európai fenyegetettsége
VIII. Az Unió nyelvjogának elsődleges jogi alapjai a Lisszaboni Szerződést követően
1. A lisszaboni szerződésmódosítás hozadéka
2. A nyelvi sokszínűség tiszteletben tartásának és előmozdításának uniós kötelezettsége
2.1. "Államcél" vagy "objektív intézményvédelmi kötelezettség"?
2.2. A nyelvi sokféleség tiszteletben tartására kötelező rendelkezések tárgyi hatálya
2.3. A politikaintegráció elve
3. Nyelvhasználattal kapcsolatos szubjektív jogok az Alapjogi Charta alapján
3.1. Az Alapjogi Charta 22. cikke – rejtett kisebbségvédelmi rendelkezés?
3.1.1. Védelmi jogok
3.1.2. A jogosultak köre
3.2. Az Alapjogi Charta 21. cikke – a nyelvi diszkrimináció tilalma
3.2.1. A diszkrimináció tilalmának alapjogi jellege és a kötelezettek köre
3.2.2. A védett tulajdonságok kibővítése és a jogosultak köre
3.3. Az Alapjogi Charta 41. cikk (4) bekezdése: információs jogok
4. A lisszaboni szerződésmódosítás hozadéka a nyelvi sokszínűség szempontjából
IX. Az uniós nyelvi rezsim gazdasági értékelése
1. A nyelv gazdasági jelentősége
2. Az Uniós nyelvpolitika gazdasági következményei
2.1. Uniós szint: A nyelvi sokszínűség közvetlen költségei
2.2. Tagállami szint
2.3. Közösségi és egyéni szint
3. A nyelvi rezsim racionalizálása
3.1. A nyelvpolitika gazdasági szempontjai
3.2. A soknyelvűség korlátozásának modelljei
4. Nyelvi sokszínűség és gazdasági hatékonyság
X. Következtetések
1. Herder és Churchill nyomában: a kultúra szerepe az európai integrációban
2. Az uniós nyelvpolitika az egység és sokféleség feszültségében
2.1. Az egységesülés irányába ható uniós folyamatok
2.2. Az uniós nyelvpolitika hozzájárulása a nyelvi sokszínűség megőrzéséhez
3. Az uniós nyelvpolitika értékelése a nyelvpolitikai kategóriák alapján
4. Az uniós nyelvpolitika dinamikus egyensúlya
Mellékletek és Táblázatok
Forrásjegyzék
I. Tudományos források, intézmények kiadványai, publicisztika
II. Európai Bíróság és Törvényszék határozatai