---

Tartalom

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS

A KÖZÖSSÉG ÉLETE

A) A KÖZÖSSÉGI ÉLET FOGALMA
1. A vásár, ahová az emberek egymás kedvéért mennek
2. Mindenfajta érintkezéshez két ember kell
3. Beszéd közben is két személy szerepel: beszélő és hallgató
4. Az iskola is a közösségi életre tanít
5. Magyar nyelvi és irodalmi órán a beszédbeli
érintkezés titkait keressük

B) A KÖZÖSSÉGI ÉLET TÉNYEI
  1. A vásár
A vásár helye, ideje, személyei és cseretárgyai
  2. A beszéd
A beszéd helye mindig itt van, ideje mindig most van, személyei mindig én vagyok és te vagy, cseretárgyai mindig kérdés és felelet
  3. A pénz és a szó
a) A pénz és a pénz értéke a vásáron
b) A szavak és a szavak értéke beszéd közben: a képzeletbeli kép és a szavak jelentése

C) A KÖZÖSSÉGI ÉLET FORMÁI
  1. A közösségi élet formái az indítóokok szerint
a) Adásvétel cserébe. Ajándék és zsákmány. Vásár önmagáért
b) Kérdés és felelet: beszédbeli adásvétel. Kijelentés: beszédbeli ajándék. Parancs: beszédbeli zsákmány. Felkiáltás: érzésből fakadó önmagáért való beszéd (költészet: érzésvilágból fakadó önmagáért való beszéd)
  2. A közösségi élet formái a célkitűzés szerint
a) Eladás, végeladás
b) Állítás: beszédbeli eladás, és tagadás: beszédbeli végeladás
c) Tagadó parancs vagy tiltás
d) A marhalevél vagy passzus, azaz a feltételhez kötött adásvétel
e) Feltételes állítás és feltételes tagadás
  3. A közösségi élet formái a beszédbeli személyek szerint
a) Az eladó is adhatja önmagát, a vevő is lehet áru
b) A beszédbeli személyek a képzeletbeli képen

D) ÖSSZEFOGLALÁS
A NYELV ÉLETE

A) A NYELV MINT LELKI JELENSÉG
I. "Én" és a nyelv
(Az első személy jegyei a nyelvben)
Mondattan 1. fele:
A mondatbeli viszonyítás tana

  A kép
A kép mint a létező dolgok mása, a beszéd mint
az események mása
Események rajzának és dolgok leírásának nehézségei
Események rajzának és dolgok leírásának módja
A beszéd mint az érintkezés legalkalmasabb módja

  A film
Egy filmtekercs lepereg a vásznon
A világ és az élet a filmen
A film kettős (rajzoló és mesélő) természete
A filmtekercs és a vászon

    A képzeletbeli kép vagy mondat
  A mondat fogalma
A mondat fogalma
Mondatrészek. Alany és állítmány
Mondat, kifejezés (frázis)
Az új mondat mint a régi mondat folytatása
A régi rajz az újhoz képest
A régi mese az újhoz képest
A mondat és a mondatrész közötti különbség
  A mondat fajai
Mellérendelés és alárendelés
A mondat és a mondatrész szerepe beszéd közben
  Mellérendelés
A legmondatszerűbb mondat: két egymás mellé rendelt történet
Kapcsolatos mellérendelés
Ellentétes mellérendelés
Folytatás és kiegészítés
Következményes mellérendelés
Szétválasztó mellérendelés
Másodlagos mellérendelés
Utólagos mellérendelés
A történések mellérendeléseinek összefoglalása
Térbeli helyzetek időbeli mellérendelése (rámutatás)
Állapotok térbeli me1lérendelése (azonossági
és birtokviszony)
  Alárendelés
Az alárendelt állapot
Állapotok mellérendelése, formailag alárendelés
Állítmánykiegészítő, jelző és értelmező; egyszerű és összetett mondatok
  A mondat szerkezete
  Alárendelt mondatrész vagy bővítmény. Határozó, határozórendszer
A bővítmény. A határozó. A határozórendszer
Egyidejű és nem egyidejű határozók
Hely- és időhatározók
A szerves összefüggések időhatározói: ok-, cél-, módhatározó
A szerves összefüggés helyhatározói: képes határozók
A képes irányhatározó vagy részes határozó
A határozó határozója
  Alárendelt kifejezésrész
  a) Az állítmány tárgya
A tárgy
Alanytalan mondatok
Az (indogermán) közelebbi és távolabbi tárgy
A szenvedő szerkezet (passivum)
Az eredménytárgy és az iránytárgy
A határozott és határozatlan tárgyak és állítmányok
  b) Az állítmány határozója
Az állandó és az esetleges határozó
A vonzat
A határozó a kifejezésben
  Alárendelt mondat
A mellékmondatok
Alanyi természetű ("hogy"-os) mellékmondatok
Állítmányi vagy jelzői természetű (vonatkozó, relatív) mellékmondatok
Határozó természetű mellékmondatok
A mellékmondatok összefoglalása
Mellékmondatok és kifejezések rokonsága: a szerkezetek

II. "Mi" és a nyelv
(A közösségi élet jegyei a nyelvben)

Mondattan 2. fele:
A beszédbeli viszonyítás tana

  "Én" és "te", a beszélő személyek és a nyelv. A beszédbeli viszony fogalma
Mondatbeli, kifejezésbeli és beszédbeli viszony
A beszéd helye, ideje és a beszélő személyek a nyelvben

  A beszéd ténye és a nyelv
Első, második, harmadik személy; jelen, múlt, jövő idő; közelre és távolra mutatás

  A beszéd indítékai, célja és a nyelv
A beszéd indítékainak nyomai a nyelvben
A megértésnek mint a beszéd céljának nyomai a nyelvben

  A beszéd előzményei, következményei és a nyelv
1. Az "én" és a szókincs
2. A "te" és a szórend

MONDATTANI ÖSSZEFOGLALÁS
Az emberi beszéd titka egy mondat tükrében
Példa a helytelen gondolatkötésre
Vissza- és előretekintés

III. "Te" és a nyelv
(A második személy jegyei a nyelvben)
Szó-, alak- és jelentéstan: a kifejezés- és fogalombeli viszonyítás tana

  A kifejezés és a szó
Szóból szó kerekedik: tapasztalat - szó - mondat - kifejezés - újra szó
Az egyetlen kép útja emberi beszéd közben
Térbeli mellérendelésből helyhatározó. Rag. Határozórag. Személyrag.
  Birtokos személyrag. Névutó
Határozószó
Névmás
  a) Személyes névmás. Mutató névmás
  b) Határozatlan névmás. Kérdő névmás
  c) A második személy és a vonatkozó névmás
Az időbeli tünemények folytatásos és kiegészítéses mellérendelései és az azokból lett határozók
A kötőszók
Másodlagosan mellérendelt és alárendelt mondatrészek és az azokból lett összevonások
  a) Összevont mondat. Összevont mondatrész
  b) Mellérendelt állítmányrészek
  c) Mellérendelt jelző. Jelzőhalmozás
  d) Alárendelt jelző

  A fogalom és a szó
  1. Együtt járó kifejezések. Szóösszetétel
Az összetétel és a tagolatlan képzeletbeli kép
  2. Szóképzés. Képzők
Nemcsak mondat tagjából, de kifejezés tagjából is válhatik képző
Az igekötő
Képző és rag között i különbség. Kifejezésbeli és fogalombeli viszony

  3. A mondat, kifejezés és szó összefüggése. Főnév.
Melléknév. Ige
A szó útja a tagolatlan kép megszületésekor
A nyelv élete az egyetlen szóban. Jelentésváltozás. Jelentésárnyalat
A szó és az összetartozás viszonya. Névelő

  A mondat és a szó
  1. Az állítmányban szereplő ige állapota. Actio. Igenevek
Az állítmány állapota, actio
Az actio a kifejezésben. Participiális jelző
Főnévi, melléknévi, határozó igenév
A főnévi igenév birtokos személyragos alakjai
  2. Az igeképzés és névszóképzés lehetőségei és csoportjai
  a) Jelentésváltoztatás. Nomen deverbale
  b) Jelentésváltoztatás. Verbum denominale
  c) Jelentésmódosítás. Verbum deverbale
Gyakorító, mozzanatos és kezdő igék
Ható ige
Szenvedő, visszaható, műveltető ige
  d) Jelentéssűrűsödés. Nomen denominale
Deminutivum, mértékszó. Melléknévfokozás
Nomen possessoris és nomen possessi
e) Az absztrakció vagy elvonás
Az absztrakció folyamata a határozott névelős főneveken
A konkrét és az absztrakt főnevek
Egyes, kettős és többes szám. Gyűjtőnév. Az elvonás képzői
Összefoglalás és további célkitűzés

B) A NYELV MINT TESTI JELENSÉG

  A hang fogalma
1. A legegyszerűbb fogalom: hang
2. Indulatszó
3. Hangutánzó szó
4. Az érzelmi hatások jegyei a nyelvben

  A hang szerepe a nyelvben
1. A hangok nem egyformák: magánhangzó és mássalhangzó
2. Mi szükség van magánhangzókra, és mire jók a mássalhangzók?
3. A hangok változásai. Összefüggés a hangváltozás és jelentésváltozás között
4. Egyéb testi kísérő jelenségek a nyelvben

  BEFEJEZŐ ÖSSZEFOGLALÁS

FÜGGELÉK
Karácsony Sándor: A "másik ember" megszületése a tudományban (A magyar béke c. könyvéből)
Utószó (Kövendi Dénes)

---