---

Tartalom

ELŐSZÓ

IRODALMI NEVELÉS
1. Irodalom
2. Hatás és egyezés
3. Költő és közönség
4. Jelkép
5. Egyetemes jelentés
6. Irodalmi nevelés
7. A költő törekvése kifejezésre
8. A költő izgalma, a konvencionális jel és a közönség dilemmája
9. Siker
10. Stílus
11. Irodalom, a társaslélek érzelmi funkciója
12. Irodalmi nevelés, szintén a társaslélek érzelmi funkciója
13. Irodalomra csak irodalommal nevelhetni
14. Stílustalanság
15. A stílustalanság: hazugság
16. Tudós és költő, nyegle és fűzfapoéta, amatőr és dilettáns
17. Hang és hangok egymásutánja
18. Orgánum és beszédmodor
19. Leírt irodalom és élőbeszéd
20. Eufónia, ritmus, rím
21. Mámor és kötöttség
22. Az író testi mivolta és valóságos környezete
23. Társaslélektani és társaslogikai meggondolások
24. Példák a magyar ritmus történetéből
25. Példák a magyar rím történetéből
26. Példák a magyar költők testi mivolta felől
27. Példák a magyar költők környezetét illetően
28. A magyar irodalom motorikus és auditív is, nemcsak vizuális
29. Szótcst és jelentés. Intuíció és felfogás
30. Nyelvmisztika (ősjclentés) és jelentésváltozás (új jelentés)
31. Ihlet és képzelet
32. Oeuvre. Tudományos terminológia és költői írásmodor. Tudományos világkép és a költő belső világa
33. Mondat, fogalom és viszony. Mellé- és alárendelés. Alany és állítmány
34. Cím és tartalom. Tétel és kifejtés
35. Megérzékítés és megelevenítés. Hős és sorsa (vagy végzete)
36. Tudós tételei, feltevései, fikciói kifejtése, bizonyítása. Objektumai leírása, helyzetei vázolása, folyamatai előadása, imperativusai végrehajtási utasítása
37. Költő alakjai, tájai, enteriőrjei, érzelmei. Meséi (cselekményei) festése, hangulata, elmondása
38. Gondolatlánc, következtetéssorozat. Meghatározások, feloszlások, felsorolások, leírások
39. Érdekes szintagmaszövés: érzelmi velejáró: mesélőkedv. Erős jelző: jelentésárnyalat: díszítőkedv
40. Szakszerűség és exaktság. Műfaj és műforma
41. Parataxis és hypotaxis, indukció és dedukció, konstrukció és deskripció. Gazdagodás és ökonómia, bonyodalom és epizód, kompozíció és jellemzés
42. Magyar észjárás a kompozícióban és jellemzésben
43. Társaslogikai viszony és társaslogikai fogalom a mondat mélyén
44. Probléma és tényvázlat. Figura és trópus
45. Motívum és téma. Ember és szerep. Filozófia és spekuláció. Típus és stereotyp fordulat. Elet és balál. Az ember és az élet. Én és te
46. Vázlatszerűen következik, ami még hátra
47. Viszonyítások a beszéd ténye és tárgya között
48. Personae. Napló, levél, folyó beszéd. Szubjektív, patétikus, szabatos stílus. L'art pour l'art, tendencia, tárgyilagosság, egyéniség, kor szelleme, mű tárgyának kimerítése. (Átértékelés, propaganda, konzum irodalom)
49. Tempora. Elbeszélés, rábeszélés, megbeszélés. Történetírás, szónoklat, értekezés. Archaizálás, jellegzetesség, prófécia. Történeti, társadalmi regény, utópia. Lírai szerep, genre, jóslat. Konzervatív, modern, radikális; reakciós, divatos, destruktív
50. Modi. Elbeszélő nyugalom, indulatos kiáltozás, kérdvekifcjtő káté. Gyónásszerű, bizonyságtevő, analitikus (hamis vallomás, kongó szavalat, pszichopatológia) krónika vagy fotográfia, oráció, esszé; epika, dráma líra
51. Modi II Coniunctivus. Érvelés, cáfolat, hipotétikus formák. Változatosság, Karrikatura (stílparódia, szatíra, irónia, gúny, humor. Életigenlés, élettagadás, relatívizmus (cinizmus, bohémség)
52. Acquivalens jel. Invenció, izgalom, élmény. Kíváncsiság és révület
53. Szó- és mondatrend (diszpozíció). Inverzió, ellipszis tautológia. Belső rend: alkat (idom). Utánérzés, lelkesültség, szolidaritás. Népszerűsítés, utántöltés, költői iskola. Irodalmi tudat és irodalmi ízlés
54. Egyetemesség, telítettség, kontinuitás, szabályosság és változatosság. A lét örök-aktuális emberi formája: a szimbólum; izgat és gyönyörködtet: szép
55. A jel: az ember az univerzumban sub specie aeternitatis létező. Csak az egyetemes jelentés; a szép: az igaz. Az igaz jelrendszere és a szép jelképrendszere: irodalom
56. Jel és jelkép társaspszichológiai és társaslogikai értelemben egyformán: transcendensek
57. Van-e a magyar irodalomnak társas pszichológiai (formai) lehetősége mellett társaslogikai (tartalmi) lehetősége?
58. A magyar irodalom az exisztenciát egyszerre érzi problematikusnak és mégis szükségszerűnek, talányosnak és természetesnek
59. A magyar irodalomból fakadó irodalomszemléletnek is ilyennek kell lenni: organikus egység, reláció elve és valóságban gyökerezett ősszemlélet jellemezzék
60. Befejezés

---