DAGUERRE KÉPEI' ELKÉSZÍTÉSE' MÓDJÁNAK LEÍRÁSA

BÉCSBEN, 1840.
Hagenauer Fridr. özvegye' 's társai' betüivel, és költségeivel.

Ki saját szemeivel láthatta, 's kezeivel tapinthatta Daguerre' bámulatos találmányát, mint nekem, a' bécsi tudományok' egyetemében, vala szerencsém kitett fényképeit láthatni és tapinthatni; elegendően meggyőződhetik e' kevésre terjedő munka' értékéről. - E' találmány már Europa szerte ismeretes, minek készítése' módját útmutatásul azokkal kivántam honi nyelvünkön, minthogy ezen még nem létezik, közleni, kik azt vagy utánozni, vagy, mikép történik az, tudni óhajtják. Reménylem, hogy ezt a' t. közönség méltányolandja.

E' rajzolati próbák ezüsttel borított réz lemezeken vitetnek véghez. A' réz különösen nem csak az ezüst' fentartására, hanem mind a' két ércz' egyesítése, az okozatnak tökélyére is szolgál. Az ezüst legtisztább legyen. A' réz olly vastag, hogy a' lap merően álljon, nehogy a' képek megmásoltassanak; mindazáltal vastagabb ne legyen, mint e' czélhoz kivánható, azon nehézség miatt, mellyet a' lap általa nyerne. Mind a' két egyesített ércz lehetős vastagságú papírt fölül ne haladjon.

Az elsőhez tartozik; a' lapot kisímítani, 's kitisztítani, hogy a' máz' elfogadására alkalmas legyen.

A' harmadikhoz; az elkészült lapot a' világosság' hatására Camera obscurába helyezni, hogy ott a' természeti képet lerajzolja.

A' negyedikhez; e' képet, melly a' Camera obscurábóli kivételkor láthatlan, előtüntetni.

Végre az ötödikhez; a' mázt megszárítani, különben a' világosság által megváltoztathatnék, 's ez által a' próba csak nem szükségkép' megsemmisíttetnék.

Mint fölebb érintők, a' próbák ezüsttel borított réz lemezeken történnek. A' lemeznek nagysága a' készülethez alkalmaztatik. Ez meg lévén, a' lap' símításához kell fognunk. Ezen okból behintetik a' lap (a' nélkül hogy érintessék) tajtékkővel, 's kevéssé olajba mártott gyapottal kerekdeden dörzsöltetik, mint azt az I. Tábl. 2. képl. mutatja.

Ezen munkálatnál szükséges a' lapot papírra tenni, 's ezt időnként változtatni.

Tajtékkövet többször kell reá ismételve hinteni, 's a' gyapotat is többször változtatni. (A' tajtékkő' porrá törésére használandó mozsár érczből ne legyen, hanem porfirból. A' tajtékkő bágyadt üveg táblán, üveg dörzsölővel, igen tiszta vizet használván hozzá, dörzsöltetik: 's csak, ha tökéletesen száraz, alkalmaztatik.) Innét kiviláglik, milly szükséges, hogy a' tajtékkő elegendően finom legyen, hogy rést a' lapon ne okozzon, mivel ennek tökéletes símításától függ nagyobb részt a' kép' szépsége. A' lap' símítása után annak tisztításához kell fogni. Ez pedig történik a' tajtékkővel behintett lapot gyapottal szárazon, mindig kerekdeden dörzsölve: különben sikert nem reménylhetni. Azután a' gyapotból kis gönyöleg készíttetik, melly higított salitrom savanyba (mint fölebb említők) kevéssé mártatik, végre a' gyapot-gönyöleg az üveg' nyakához alkalmaztatik, az üveg felfordíttatik, 's gyöngén megnyomatik, úgy; hogy csak a' gönyöleg' közepe nedvesedjék meg a' savany által, a' nélkül; hogy mélyen áthassa, 's vigyázva; hogy az ujjak meg ne nedvesíttessenek. Ezután gönyöleggel dörzsöltetik a' lap úgy; hogy a' savany a' lap' felületét tökéletesen keresztül járja. A' gyapotat változtatni kell, 's vele mindig kerekdeden dörzsölni; hogy a' savany jól elterjedjen, minek, úgy szólván, csak a' lap' felületét kell súrolnia. Tapasztalás fogja mutatni, hogy a' lap' felületére alkalmazott savany gönyölegekre változik, mellyek csak a' gyapot' változtatása által, és, ha dörzsölés' alkalmakor a' savany igen egyenlően el terül, enyésznek el, mert, a' melly helyekre savany nem hat, foltok maradnak. Láthatni pedig, hogy a' savany igen egyenlően terül el, mihelyt a' lap' felülete egész kiterjedésében, egy igen rendszeres fátyollal, vonatik be. A' lap ezután tajtékkővel behintetik, és a' még nem használt gyapottal igen gyöngén dörzsöltetik.

Majd azután a' lap igen megmelegíttetik. E' végre a' lap vas rácsra I. Tábl. I. képl. és I. (bis) tétetik, még pedig úgy; hogy az ezüstös része felül legyen. Alája a' bor szeszszel teli lámpa alkalmaztatik, hogy a' láng körülfogja. Minekutána lámpa által (legalább 5. perczig) a' lap' minden része jól megmelegíttetett, 's az ezüst' felületére vékony fejéres máz vonúl, a' további tűz munkálattal fel kell hagyni. A' lámpa' melegét felválthatni szén tüzelés által, melly annyival inkább ajánlható, minthogy általa a' munkálatot hamarább végrehajthatni. Ezen esetben a' vas rács szükségtelen, mert a' tűz fogóra tett lap a' szén tüzön úgy húzatik ide 's tova, hogy egyaránt jól megmelegedjék, míg az ezüst könnyü fejéres mázzal, mint fölebb mondánk, vonatik be. Ezután a' lap hirtelen meghidegíttetik, azt valami hideg tárgyra, p. o. márványra, helyezvén. Mihelyt a' lap meghidegült, azonnal újolag símíttatik, ez pedig hirtelen történik, mert csak azon kell lenni, hogy az ezüstre vonult könnyü fejéres máz elmellőztessék. E' végre behintetik a' lap tajtékkővel, 's gyapot-gönyöleggel szárazon dörzsöltetik. - Háromszor különféle ízben kell a' savanyt ismét reá önteni gondosan, 's mindenkor tajtékkővel behinteni, 's megszárítani, azután igen gyöngén a' legtisztább gyapottal dörzsölni, melly alkalommal vigyázni kell, hogy azon része a' gyapotnak, melly az ujjaktól érintetett, a' lapot ne dörzsölje, mivel a' párolgás foltokat okozand. Kerülni kell még a' nedves leheletet, valamint a' nyál' mocskait is.

Hogy ha folyvást munkálkodni nem akarunk, a' tűzzel való munkálat után csak kétszer öntetik reá a' savany, 's később folytathatjuk a' munkát; de elmellőzhetlenül szükséges, legalább egyszer, 's azon' pillanatban, midőn a' próba tétetik, a' lapra savanyt önteni, 's gyöngén a' fölebb említett mód szerint tajtékkővel dörzsölni. Végre a' tajtékkőnek minden morzsája, melly a' lap' fölületén, 's annak szélein találkozik, igen tiszta gyapottal letörültetik.

Minekutána a' lap, az ércz szeletek- 's szögek által, mellyek az e' végre készült fogantyúval benyomatnak, a' kis deszkán megerősíttetik, mint azt az I. Tábl. III. képl. mutatja; az ibolyó, melly a' szekrény alján vagyon, csészébe tétetik, és benne felolvasztatik, hogy a' párolgás' gyúlpontja nagyobb legyen, különben a' lap' közepén szivárványok, mellyek az ibolyó máznak egyenlő mértékét hátrálnák, képeztetnének. Reá tétetik a' kis deszka, (az érczes része alúl) a' szekrénynek négy szögletén lévő hornyolatba, 's födele rá záratik. Illy helyzetben hagyatik mind addig, mig az ezüst' fölülete szép aranysárgás mázzal vonatik be. Ha a' lap soká benn hagyatnék, ezen aranysárgás máz viola színre változnék, mit azonban kerülni kell, mivel akkor a' világosságra olly alkalmas nem lenne. Ha ellenben ezen máz nem lenne elegendőkép sárga, a' természet' képe csak nehezen ábrázoltathatnék. Ezen munkálathoz a' szükséges idő meg nem határoztathatik, mivel az több körülményektől függ, 's leginkább a' szobának, mellyben az ember létezik, lég' mérsékletétől; mert e' munkálatot mindig magára kell hagyni, az az: úgy vitessék véghez, hogy idegen melegség hozzá ne férjen, kivévén azon meleget, melly a' szobának, mellyben a' munka véghez vitetik, lég' mérsékletéhez adatik, ha a' szoba szokottnál hidegebb volna. Igen fontos az is, hogy a' szekrény' belsejének lég' mérséklete a' külső légmérséklettel egy legyen, különben a' lap, ha a' melegről hidegre jőne, kissé nedves mázzal, melly az okozatra fölötte ártalmas, vonatik be. A' második körülmény az, hogy minél többet használtatik a' szekrény, annál kevesebb idő kivántatik, mivel a' fát belül az ibolyó-gőz keresztül járja, 's ezen párolgás mind inkább föloszlik, és mivel ez belsőleg minden részről felolvad, a' lap' egész fölületére egyenlően, 's gyorsabban elterjed, a' mi igen fontos. E' végre mindig jó a' csészében kevés ibolyót hagyni, melly a' szekrénynek alján találkozik, 's ezt a' nedv ellen megőrizni. Igy szembetünő, hogy egy, már használt szekrény mindig czélirányosabb a' még nem használtnál, mert azzal hamarább véghez vitetik a' munkálat.

Mivel az előhozott okok miatt az aranysárga máz' megszerzésére az idő rendesen meg nem határoztathatik, (e' munkálat 5. - 30. percig terjedhet, 's ritkán tovább, kivévén, ha a' lég mérsékeltebb) láthatni; hogy elmúlhatatlanúl szükséges, meggyőződésűl, a' lapot időről időre megtekinteni, vajjon a' sárgaság' kijelelt fokát elérte-e'? de vigyázni kell, hogy a' világosság azt egyenesen ne érje. Megtörténhetik, hogy a' lap egyik részén inkább megszíneztetik, mint a' másikán. Ezen esetben arra kell ügyelni, hogy a' lap, midőn szekrényből a' deszka kiemeltetik, megfordíttassék, de az alja ne legyen fölfelé, hanem egyik vége általellenében a' másiknak. Mindazáltal a' szekrényt sötétes szobába kell helyeznünk, mellyben a' napvilág csak igen gyöngén hat át az ajtón, melly egy kevéssé nyitva hagyatik, 's ha a' lapot meg akarjuk nézni, minekutána a' szekrény' födelét fölemeltük, a' deszkát két kézzel megfogván, mind a' két végén hirtelen felfordítjuk, 's azután sikerűl, vajjon a' sárga szín eléggé homályos-e, elegendő meggyőződésére annak, hogy a' lap valamivel világosabb, 's lehetőségig távolabbi helyezetet mutat.

A' lapot ismét igen hirtelen kell a' szekrénybe visszatenni, ha a' máz az aranysárgaságot míg el nem érte; ha pedig ezen színezés már megtörtént volna, akkor a' máz használhatlan, 's egész munkálatot meg kell újítanunk.

Leirás szerint a' munkálat nehezen vitetik véghez, hanem kevés gyakorlat után annyira viheti azt az ember, hogy szinte az időt tudja, melly a' sárga szín' eszközölhetésére szükséges, valamint a' lapot is képes megnézni olly gyorsasággal; hogy a' világosság arra hatásu épen nem lehet. Ha a' lap elérte a' sárgaság' szükséges fokát, a' Camera obscurába alkalmazott készületbe III. Tábl. IV. képl. tétetik a' deszka, de vigyázva, hogy a' világosság a' lapot ne érje; e' végre gyertyával (mivel ennek világossága sokkal kevesebb foganatu) világíthatni azt ki; azonban a' lapot sokáig ez se érje, mivel foltokat hagyand maga után.

Ezekután következik a' harmadik munkálat, melly a' Camera obscurát illeti. De e' harmadik munkálat, ha csak lehetséges, azonnal kövesse a' másodikat, 's egy óra' lefolyásánál többet mind a' kettő között elmúlni ne engedjünk, mert későbben ibolyónak az ezüsttel való egyítése hason tulajdonokkal nem birand.

Minekelőtte a' szekrény használtatnék, szükséges annak belsejét megvizsgálni, 's felfordítani, hogy az ibolyó minden kis részétől, melly a' csészéből kieshetett, megtisztíttassék. Itt az ibolyó' érintését kerülnünk kell, mivel az ujjakat megmocskithatná. A' csésze egy karikán áthúzott; 's szét terített patyolattal befödetik. Ezen patyolat az ibolyó' párolgását rendezi, 's egyszersmind, midőn a' szekrény' födele bezáratik, a' légnek az által történendő nyomása által az ibolyó' részei széthullását, mellyek egész a' lapig jöhetnének, 's ott foltokat okozhatnának, hátrálja. E' végre a' szekrényt mindig igen lassan kell bezárni, hogy belül a' por, mellyet az ibolyó' párolgása okozhatott, széllyel ne hulljon.

Ezen munkálathoz szükséges készület a' Camera obscura IV. Tábl. I. II. képl.

A' harmadik munkálat az, melly maga a' természet által történik a' Camera obscurában. A' mennyire lehet, a' nap által világított tárgyakat kell választanunk, mert igy a' munkálat hamarább véghezvitethetik. Honnét láthatni, hogy e' munkálat, melly csak a' világosság' munkássága által történik, annál hamarább végeztetik, minél inkább kivilágitvák, 's minél fejérebbek, természetöknél fogva, a' tárgyak.

Minekutána a' Camera obscura azon nézpont' vagy néhány tárgyak' ellenére, mellyeknek mássát akarjuk, föl van állítva, legfontosabb azokat a' gyúlpontra helyezni, úgy; hogy a' tárgyak pontosan adassanak elő, mit könnyen megnyerhetni, ha a' karimát homályos üveggel, melly a' természeti képet ábrázolja, előre 's hátra taszíttatik. Mihelyt a' nagy világosságot megszerzénk, a' Camera obscura' mozgékony része, az e' végre készült pityke által megerősíttetik; ezután az üveg szelet visszahúzatik, de vigyázva, nehogy a' Camera obscura helyéből megmozdíttassék, és a' lapon lévő készülettel, melly a' hézagot egészen megtölti, kipótoltatik. Ha a' készület a' kis rezes kölönczökkel jól meg van erősítve, a' Camera osbcura' nyilása elzáratik, a' készületnek belső ajtai pedig mind a' két fél karika által megnyittatnak. És igy a' lap készen áll a' választott tárgyak' hatását fölvenni. Csupán a' Camera obscura' kúpozóját szükséges még fölnyitni, 's a' perczekre szorosan ügyelni.

Ezen munkálat igen különös, mert mi sem látható, 's mivel lehetetlen a' kép' lerajzolására meghatározni a' szükséges időt, minthogy ez egészen a' tárgyak' világosságának erejétől függ, mellyeket előidézni akarunk. Ezen idő Párisra 3-30. 's több perczre terjed.

Szükséges továbbá az időszakra is figyelni, minthogy az évek részei, valamint a' napnak órái is, e' munkálatnak minél előbbi véghezvitelére nagy hatásuak. Legkedvezőbb idő reggeli 7. egész délutáni 3. óraig; és Párisban junius 's julius hónapokban 3.-4. percz alatt véghezvitetik, mire majus 's augustus hónapokban 5.-6. percz szükséges; - 7.-8. percz april 's september hónapokban, és igy tovább aránylag az esztendő részek' haladásához. Ez csak igen világos tárgyakrai közönséges feladat; azonban gyakorta megtörténik, hogy a' legkedvezőbb hónapokban is 20. perczre van szükség, midőn a' tárgyak szinte fél árnyékban vannak.

A' fölebb említettekből láthatni, hogy lehetetlen a' szükséges időt az okozat' megnyerésére pontosan meghatározni; hanem kevés gyakorlat után azt is elérhetni. Déli Franciaország- 's általánosan mind azon tartományokban, hol a' világosság' ereje nagy, mint Spanyol, Olasz, 's más országokban az okozatok gyorsabban történnek meg. Arra is figyelni kell, hogy az okozatra szükséges idő el ne mulasztassék, mivel a' világos helyek fejérebbek nem lesznek, sőt a' világosságnak hosszasb hatása által megfeketíttetnek. Idő' szüke miatt pedig a' kép igen határozatlanúl esnék ki.

Hogy ha első próbákor az által hibáztunk, mivel a' lapot korán húztuk vissza; vagy tovább hagytuk benn, azonnal más lap vétessék a' próbára, 's akkor biztosak lehetünk az alkalmas idő' eltalálásában, sőt hogy elegendő gyakorlatot szerezzünk magunknak, több próbákat szükséges tennünk.

Valamint a' máznál, úgy itt is, mihelyt a' lap kivétetik Camera obscurából, azonnal a' 4-dik munkálathoz kell fognunk, 's egy órát sem kell utána várnunk, mert ha mindjárt munkálkodunk, az okozatról bizonyosbak lehetünk.

A' higany tőcséren át szűretik a' készület' alján lévő csészébe, elegendő mennyiségben, hogy t. i. a' hévmérő gömb befödessék, mihez majd két fontnyi higany kivántatik. Továbbá az előhaladás' kipuhatolására csak a' gyertya' világossága használtatik.

Azután a' deszka, mellyre lap megerősíttetett a' készületből III. Tábl. IV. képl. kivétetik, mivel a' világosság' hatását gátolja és e' kivett deszka a' fekete deszka' fáczolásai közé tolatik. V. Tábl. I. képl. - azután e' fekete deszka a' készületben 45. foknyi szögletre meghajlított lécz darabra, az érczet alól helyezve, alkalmaztatik úgy, hogy az üvegen tisztán lehessen átlátni; továbbá a' készület' födele igen lassan bezáratik, hogy a' lég meg ne rázódjék, és igy a' higany részek szét ne hulljanak.

Hogy ha mind ez az érintett mód szerint föl van állítva, a' meggyújtott borszeszszel töltött lámpa a' higany csésze alá tétetik, 's addig hagyatik ott, míg a' hévmérő, mellynek gömbje a' higanyban van, csője pedig a' szekrényből kiáll, 60. foknyi melegséget Cels. (48. fok. Réaumur) nem mutat. - A' lámpa ekkor azonnal elvétetik. Ha higany a' hévmérőben hirtelen menne föl, menetét lámpa nélkül is fogja folytatni; mindazáltal vigyázni kell, hogy 75. fokon fölül (60. Réaumur) ne haladjon.

A' képnek mása most már a' lapon vagyon, de még nem látható, csak néhány percz után, a' miről könnyen meggyőződhetünk, ha a' gyertya' világát, átnézvén az üvegen, oda alkalmazzuk; de világosság a' lapot soká ne érje, különben foltokat hagyand maga után. A' lap addig hagyatik benn, míg a' hévmérő 45. foknyi melegséget Cels. (36. Réaumur) nem mutatand, 's ekkor kivétetik, és e' munkálat béfejeztetik.

Ha a' tárgyak erősen kivilágítvák, 's a' gyertya kevéssé tovább hagyatott a' Camera obscurában, sokszor, mielőtt még a' hévmérő 55. fokra (44. Réaumur) szálna, a' munkálat elvégződik. Erről az üvegtábla által győződhetünk meg.

A' tökélyes munkálat után, a' készület' belsejét szükséges megvizsgálni, és azon kis rakás higanyt, melly közönségesen benn elterjed, nélkülezni. A' fekete deszkát is igen szorgalmasan kell megvizsgálnunk, hogy a' higanynak rajta nyoma se maradjon. Ha a' készületet egy helyről másikra vinni kényteleníttetünk, akkor a' higany ismét csészéből, a' szekrényt t. i. meghajlítva, az ahhoz alkalmazott csavar által, az üvegbe töltetik.

A' próbát, vajjon sikerült-e, gyönge világosságnál kell megnéznünk. Tudniillik a' deszka, a' 4. kis ércz-szeleteket feloldva, fölemeltetik, a' szeletek minden próba után, tajtékkővel, 's kevés vízzel megtisztíttatnak. Ezen tisztítás' okát könnyen átláthatni, mivel a' kis szeletek nem csak az ibolyó mázzal befödvék, hanem a' képnek egy részét is fölvették. A' lap ezután a' szekrénybe tétetik II. Tábl. III. képl. mig az 5-dik - az utolsó - munkálathoz fogunk, mellyhez azonnal kezdeni nem szükség, mert a' lap ezen helyzetben változatlanul több hónapokig maradhat, csak gyakori, és erős világosság ellen őriztessék meg.

Az ötödik munkálathoz tartozik laptól az ibolyót elmellőzni, melly, ha a' próba a' világosságnak tovább lenne kitéve, inkább eloszlana, 's elterjedne. Ezen munkálathoz szükséges:

Az ibolyó' elmellőzésére közönséges só vétetik, melly egy pohárba, vagy nagyobb nyilásu üvegbe tétetik, t. i. negyed része a' pohárnak sóval, három negyed része pedig tiszta vízzel töltetik meg. A' só' minélelőbbi felolvasztására, az üveg időnként fölrázatik. Ha a' víz elég sós, az az, ha több só föl nem olvad, itatós papíron átszüretik, hogy semmi mocsok ne maradjon benne, 's tökéletesen tiszta legyen. Ezen sóval elegyített víz előre, - tehát nem próba közben, - még pedig elegendő mennyiségben készíttetik, 's jól bezárott üvegben eltétetik. E' sós vízzel az egyik pohár mintegy 4 1/2. vonal. magas. - a' másik pohár pedig tiszta vízzel töltetik meg. Ezen két folyadék, a' nélkül hogy forrjon, felmelegíttetik.

A' tengeri só olvasztást felválthatni tiszta alkénsavas-szikag olvasztással, sőt ez jobb is, mivel az ibolyót szinte nélkülezi, mi a' tengeri só olvasztásnál mindig nem történik, leginkább; minthogy a' próbák hosszabb időtől fogva azzal tétettek. Azonban a' munkálat mind a' két olvasztásnál ugyan az. Az alkénsavas-szikagot megmelegíteni nem kell, 's kisebb mértékben is vétetik, mert elég, ha a' lap vele a' pohár' alján befödetik.

Először a' lap, tiszta vízzel teli pohárba mártatik, a' nélkül, hogy kézből kibocsáttassék, 's azonnal kihuzatik, mert elég, ha csak a' lap' felülete boríttatik el vízzel, azután a' nélkül, hogy megszáradjon, sós vízbe mártatik. Ha a' lap először tiszta vízbe nem mártatnék, minekelőtte a' sós vízbe, vagy széksó olvasztásba jönne, az utóbbi folyadékok letörűlhetetlen foltokat okoznának. A' sós víz', vagy a' széksó foganatnak előmozdítására, mellyek az ibolyót elmellőzik, a' lap, a' nélkül hogy kivétessék a' folyadékokból, egy ónnal bevonott réz kapocs által mozgásba hozatik VI. Tábl. III. képl. - ez t. i. a' lap alá tétetik, vele többször fölemeltetik, 's ismét leeresztetik. Ha a' sárga szín szinte elenyészett, a' lap kezekkel, annak mindkét vége' vastagságát megfogva, kivétetik, a' nélkül, hogy ujjak érintsék a' képet, 's azonnal a' tiszta vízzel megtöltött pohárba mártatik.

Ezek után a' készület vétetik elő VI. Tábl. IV. és bis IV. képl. és a' kancsó VI. Tábl. V. képl. melly igen tiszta légyen, 's mellyben az átszivárgott víz melegíttetett. Ekkor a' lap kivétetik a' pohárból, 's azonnal a' meghajlított felületre helyeztetik. VI. Tábl. IV. képl. Azután a' nélkül, hogy idő engedtetnék a' megszáradásra, a' lap magas végén át, igen meleg átszivárgott víz, melly még is forró ne legyen, a' felületre öntetik, még pedig olly mennyiségben, hogy az a' sós víz', vagy a' széksó' egész feloszlását lemossa, mi már a' lap' első pohárba való mártása után nem kissé megindíttatott. Ha az alkénsavas-szikag használtatik, az átszivárgott víz olly melegen nem öntetik reá, mint a' sós víz' felolvasztásánál. A' feladatott nagyságu képre az átszivárgott vízből fél meszelynél valamivel több vétetik. Ha víznek e' mennyiségével a' lap leöntetett, ritkán esik, hogy a' lapon néhány csöpp ne maradjon. Ezen esetben azon kell lenni, hogy ez elmellőztessék a' nélkül, hogy megszáradjon, mert a' sós víz-, vagy alkénsavas-szikagból valami részt foglalhatna magában. Elmellőzhetni pedig e' néhány csöppet is, ha a' lapra erősen fújunk.

Könnyen általláthatni, milly fontos, hogy a' lemosásra tiszta víz használtassék, különben a' lap' felületén lévő képen sok 's letörülhetetlen foltok támadnának, jóllehet sebesen történik a' leöntés, hogy ha a' víz a' felolvasztottakból még némelly részt magában foglalna.

Meggyőződésünkre, vajjon a' víz használható-e' a' lemosásra? a' kisimított lapra egy csöpp öntetik, 's ha a' melegség által okozott párolgás mellett semmi foltot nem hagy maga után, minden gond nélkül használható. Átszivárgott víz mocskot nem okoz.

E' mosás a' próbát bevégzi, csak még a' por, 's gőz ellen, mellyek által az ezüst megdagad, kell azt szorgalmasan óvnunk. A' higany, melly a' képet rajzolja, részekre vagyon felosztva, az ezüsthöz ragad, 's leöntéskor ellent áll a' víznek, de semmi dörzsölést sem szenved meg.

Hogy a' képek jól megőriztessenek, üveg alá tétetnek, leenyveztetnek 's így még a' napon is változhatlanok.

Úton a' képek jól megtartatnak, ha a' II. Tábl. III. képl. szerénti készületbe záratnak. Nagyobb biztosság okáért a' födél választékaira papír szeletek enyveztethetnek.^*

Szükséges megjegyezni, hogy a' lapok többször használhatók, mig t. i. a' réz nem látszik; mindazáltal a' higanyt mindig el kell mellőzni, mint fölebb érintők, tajtékkövet olajjal, 's váltva gyapottal használva, különben higany az ezüsthöz marad ragadva, 's az ezen amalgamazás által nyert képek az erő', és finomság' hiánya miatt, mindig tökéletlenek.

Az I. képleg a' vas rácsot felülről nézve; az I. képl. (bis) ugyan azon vas rácsot felállítva tűnteti elő. E' vas rács a' lámpában lévő borszesz által, a' lapnak fölmelegítésére szolgál, VI. képl. B.

VI. képl. A. alatt, a' lámpa' födelét mutatja, a' borszesz' párolgása' elmellőzésére, ha a' lámpa nem használtatik.

II. képl. ezüstölt lap, mellyen a' próba történik. Nagysága 8. ujj. 's szinte 3. von. - 6. ujj. 's szinte 3. von. terjedhet. Nagyobb próbákra nem csak a' tárgyüveg' gyúlpontját, hanem az egész készületet is nagyobbítani kell.

II. képl. (bis) a' lap' vastagsága; melly vékonyabb is lehet, de simának kell lennie.

III. képl, a' deszka, mellyen a' lap, az ezüsttel borított hasonló vastagságu négy B. szeletek által kis szögekkel, mellyek a' lyukakba D. fogantyúval, 5. képl., nyomatnak, megerősíttetik.

A szeletek a' lapot, csak kis kinyilás által tartóztatják vissza, ezek leginkább szükségesek az ibolyó' egyenlősége' fenntartására, melly, azok nélkül, a' lap' szélein inkább, mint sem a' közepén, lenne elterülve.

Az I. képl. AB. vonal szerint a' szekrény' keresztül vágását, mely a' lapon lévő ibolyónak fenntartására szükséges, mutatja.

C. Kis födél, melly a' szekrény' belső részét tökéletesen elzárja, 's az ibolyó párolgásának központosítására szükséges, ha nem munkálkodunk, melly a' szekrénynek ezen részét áthatja, 's melly mindig elterjedni törekszik.

E. Lappal ellátott deszka, mint azt I. Tábl. III. képl. mutatja, melly, a' máz' fenntartására, a' szekrénynek négy szögletén levő F. négy bevágásba téve, fölötte szükséges, mihelyt a' C. födél visszahúzatik.

H. Kis lécz darabok a' szekrény tőcsérnek 4. szögletében a' C. födél' vitelére.

I. Patyolattal behúzott karika, melly a' csészére tétetik, hogy az ibolyó' párolgása egyenlő legyen, 's a' szekrénynek hirteleni csukásánál meggátolja, hogy csészéből az összenyomult lég az ibolyónak valami részét ki ne lökje, melly a' lapot érinthetné, 's ekkép mocskot okozhatna.

III. képl. szekrény födelével együtt, hol a' lapok, próba előtt 's után megőriztetnek, t. i. az ellentálló rovatkokba tolatnak úgy, hogy egyik a' másikát ne érje, 's egyszersmind a' por ellen védessenek. A' födél' választékaira papír szeletek enyveztetnek, 's igy a' lapok minden párolgás ellen védetnek. Azonban ez csak a' majd nem egészen elkészültekre szolgál, vagy azon esetre, ha a' szekrény jól le nem záródik.

A' harmadik tábla a' szelet' nagy különbféle helyzetét mutatja, melly lap által a' deszka' fölemelésére használtatik, annak a' világosság elleni meggátlására, mihelyt az ibolyó reá öntetett, a' szekrénybe; Tábl. II.

III. képl. mutatja a' szeletet fölnyitott ajtókkal, ugyan azon perczbeni helyzetben, midőn a' munkálat a' Camera obscurában történik.

I. képl. Cam. obscurának függőleges hosszu keresztűl vágását tünteti elő szelettel, A. homályos üveggel, mellyeknek a' tárgyüvegtőli távolsága ollyan, milyent a' lap foglal el szeletben az ajtókkal, mint a' C. II. képl. láthatni.

B. Tükör, melly a' tárgyak isméti felfordítására szolgál. Ez a' nézpont' választására, L. sodrony' által 45. foknyi szegletre, hajlíttatik meg; de hogy erősebb gyúlpontot nyerhessünk, a' tükör majd csak nem egészen felnyittatik, 's ekkor, a' homályos üvegen, nézetnek meg a' tárgyak. A' gyúlpontot könnyen feltalálhatni, ha a' B. kettős szekrény előre, vagy hátra tolatik, azt mind a' két kézzel alól, E. II. képl., megfogva. Ha megvan a' gyúlpont, a' H. pityke rátekertetik, hogy megerősíttessék. A' tükör újolag elzáratik a' két F. kis kapocs által, mellyek az átlyukasztott kis G. lapba alkalmazvák, 's az egész szelet visszahúzatik, azzali felcserélésére, melly a' készített lapot tartja, és - II. képl. - nyitott ajtókkal Camera obscurába vagyon helyezve. Az ajtók úgy, mint a' kettős szekrény B., fekete bársonynyal legyenek belül bevonva, minden világosság' visszatorlásának elkerűlésére.

A' tárgyüveg szín nélküli legyen 's, melly szélein úgy adja meg a' világosságot, mint a' közepén, (homoru része a' Camera obscur. kívül legyen). Ennek átmérője mintegy 37., gyújtó' szélessége pedig mintegy 14 1/2 ujjnyi. A' tárgyüveg elejbe mintegy 2. ujj. 7. von. távolságra tétetik, mintegy I2 1/4 von. nyilásu kúpozó, melly valami lap által csukódik be.

E' Camera obscura' kéjelmetlensége, hogy a' tárgyakat jobbról balra fordítja - mi sok tárgyakra közönbös, de ha valamit természeti állapotjában, kivánunk felvenni, a' kúpozó nyilásához lapos tükröt kell alkalmaznunk úgy, mint az I. képl. 2., 's a' K. csavar által megerősítenünk. Ezen visszatorlás még is okoz valami világosság hiányt, 's ezért a' képek' megnyerésére hosszabb idő szükséges.

Az ötödik tábla ugyan azon készületnek különbféle tekintetét tűnteti elő.

E. Szögletbe helyezett kis csavar, melly által a' higany, készület' meghajlítása után, leeresztetik.

I. Láb, mellyre a' borszeszszel töltött lámpa tétetik, melly a' K. karikába tolatik, hogy közepett legyen a' csésze alatt. - Az egész készületnek belseje fekete legyen.

I. képl. itatós papírból tőcsért mutat elő, a' felolvasztott sós víz', vagy alkénsavas-szikag' átszűrésére.

II. képl. Ónnal bevont poharak, mellyeknek fenekén, a' B., a' próba lap van téve. - Két egyenlő pohár szükséges, az egyik sós- a' másik tiszta vízre.

III. képl. Ónnal bevont rézből kis kapocs, a' lapnak pohárbóli fölemelésére, annak belöli mozdítására, 's könnyű kivételére.

IV. képl. készület sima vaslemezből, a' lap' megmosására, melly a' D. szeletekre helyeztetik.

V. képl. Széles szájú kancsó, melly szükséges az átszívárgott víz' megmelegítésére, 's annak képre való öntésére, ha az, mint a' B. IV. képl., fel van állítva.

A szöveg megjelent még 1984-ben facsimileként a Műszaki Múzeum kiadásában Karlovits Károly utószavával, és Szilágyi Gábor Daguerre című könyvében (Gondolat 1987.)

* A' Szerző különbféle fénymázak, úgymint: borostyánkő, - mézga, - viasz, - 's különféle gyánta által próbálta a' képeket megőrizni, de észrevevé, hogy a' fénymázak használata, a' képek' világosságát tetemesen meggyöngíti, 's egyszersmind az erősebb helyek meghomályosíttatnak. Ezen akadályhoz járul a' higany' eloszlása a' használt fénymáz' egyesűlése miatt; e' következet, melly csak 2.-3. hónap után mutatkozik, a' kép' csak nem egész megsemmisítésével végződik. Azonban elég megjegyezni, hogy a' Szerző szinte félretevé a' fénymáz' használatát, minthogy az a' világosság' erejét megrontja, melly ellenben, a' haladásnak óhajtandó tökélyére, ezen erőt nagyítni, többnyire eszközűl szolgál.