"A pesti cseléd reggel kilenckor ballábbal fölkel az ágyból és összeszidja a naccságát, hogy mért zörgött úgy a konyhában, amikor ő olyan jól aludt. A naccsága, hogy megvigasztalja a szolgálót, tejszínes kávét ad neki. A pesti cseléd a kávét jóízűen elfogyasztja, aztán megmosakodik, szép frizurát csinál magának és kimegy a korzóra sétálni..."