Előszó

Japán verseim Hans Bethge és Paul Enderling német fordításai után készültek. Munka közben a művészi szépet mindennél előbbrevalónak tartottam. Arra törekedtem, hogy amit magyar nyelven adok, az az eredeti műalkotás közvetlen erejével hasson. Eszerint a tartalmi hűség munkámnál csak másodlagos követelményként jöhetett figyelembe. A németből kapott értelemhez csak addig ragaszkodtam, mig kitűzött feladatomban nem akadályozott. Ott azonban, ahol a művészi szép máskép megvalósítható nem volt, habozás nélkül áldoztam föl az értelmet. Ámbár csak végső esetben nyúltam e megoldáshoz, mégis a magyar és német szöveg között általában oly kevés a tartalmi megegyezés, hogy verseim a német mintákhoz viszonyítva is, inkább nevezhetők utánérzéseknek, mint fordításoknak. Bizonyára még nagyobb eltérések állnak fenn az eredetiekkel szemben, amelyeket egyébként nem ismerek. Az a sokszínű fény, mely a japán verssorokban csilloghat, a fordítások többszörös sugártörésében szükségképen uj színekre bomlott szét és újszerűén keverődött össze, mint ahogy a kétszeres tranzponálás folytán megváltozott a japán verssorok sajátságos zenéje is. Mindazonáltal e versek szerves összefüggésben állanak az eredetiekkel, mert a könnyen rezzenő japán lélek jellegzetesen finom érzéseit őrzik magukban. Ezért nevezem "japán versek"-nek őket.

A gyűjteményembe felvett költők életrajzi adatait Hans Bethge és Paul Enderling nyomán közlöm.

Bardócz Árpád