Pais József
Kártya.hu
Tartalomjegyzék
Előszó
A világ játékkártyái
A kártyajátékok általános jellemzői
Kártyaversenyek
Kártya és kártyajáték Magyarországon
Gazdás
Párosító
Villámpasziánsz
Ablak-pasziánsz
Karametli
Sárisáp
Memória
Zsírozás
Snapszli
Alsós
Felsős
Preferansz
Asszorti
Ulti
Lórum
Tarokk
Játékszabályok
Konvenciók
A célszerű játék alapjai
Függelék
Előszó
Ebben az összegző jellegű műben megpróbálom röviden bemutatni korunk játékkártyáit, rendszerbe foglalni és elemezni a velük űzött játékokat. Tizenhat játékkal alaposabban is foglalkozom, vannak közöttük egészen egyszerűek és igen magas szintűek, hazai avagy külföldi eredetűek, több száz évesek és rövid ideje létezők. Közös jellemzőjük, hogy szűkebb vagy szélesebb körben valamennyi ismert Magyarországon, megtalálható köztük a legtöbb meggyökerezett magyar kártyajáték. Korábbi gyakorlatomhoz híven most is részletesen tárgyalom a helyes játék, a sikeres taktika kérdéseit, felhasználva olykor kombinatorikai számítások eredményeit is, segítve ezzel a játékok könnyebb tanulását. Szabályváltozatokat csak kivételesen közlök, főként a leginkább bevettnek tekinthető, leglogikusabb vagy legérdekesebb normákat ismertetem.
A kártyajátékokra vonatkozó ismeretek rendszerint élőszóban vagy kibicelés útján terjednek, hagyományozódnak és alakulnak át, később átadók, illetve érdeklődők hiányában kikopnak a használatból. Többségük szabályait csak elnagyoltan írják le, még a kártyakultúránk csúcsának számító négyes tarokk kialakulásának ideje, menete is sok tekintetben homályos. Az észszerű játékról és a konvenciókról szintén kevés az írásos információ, így aztán a kezdőknek gyakran szinte a nulláról indulva kell megtanulniuk a stratégiát. Egy bonyolult játékban azonban nincs mód arra, hogy az ember játékosként vagy szemlélőként minden fontosabb szituációt megismerjen, ezért előnyös, ha az érdeklődő rendszerezett, átadásra érdemes tapasztalatokhoz juthat, melyeket alapos tudás birtokában tovább is fejleszthet.
Elsősorban a szakírók felelőssége, hogy a jó kártyajátékok szabályai lehetőleg pontosan fennmaradjanak, mégpedig ne a kihalás előtti, rendszerint vulgarizálódott normák, hanem a játék fénykorában érvényesülő, kifejlett változatok. Fontos a részletszabályok alapos kidolgozása, mert annak hiánya hozzájárul a normák divergenciájához, a kártyajátékok változatokra hasadozásához. Minden kártyajáték persze nem alkalmas és méltó a tudományos igényű feldolgozásra, de a stratégiai és a jobb társasági játékok mindenképp ebbe a kategóriába tartoznak.
A XX. század második felétől a kártyajáték szerepe átalakult, az új találmányok a szórakozásban korábban betöltött nagy jelentőségét csökkentették, de nem szüntették meg. A kártyajátékok iránt ma is tömeges igény mutatkozik, különösen családi, baráti, munkatársi körben, üdülő társaságoknál. A kártyázás olcsó, nem kell hozzá különleges eszköz vagy helyszín, ezért bárki által elérhető. Alig van olyan ember, aki élete során ne hódolt volna a társasági időtöltés e formájának. Nem mindegy tehát, hogy az alkalmilag vagy rendszeresen kártyajátékkal szórakozni kívánó közönségnek a szakirodalom milyen színvonalú és választékú információkat kínál.
Jelen mű az azonos című, 2003-ban kiadott könyvön alapul. Anyagát azóta részben átdolgoztam, hibáit igyekeztem kijavítani, figyelemmel voltam az időközben bekövetkezett változásokra és bővítettem a kártyaképeket bemutató mellékletek körét is.