A földrészek területe és lakossága

(forrás: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/kisokos/)

A földrészek területe és lakossága

                        terület         lakosság        népsűrűség
                       (1000 km2)   (millió fő, 1981)    (fő/km2)

Európa                  10 508             687             63,5
Ázsia                   44 411           2 691             60,6
Afrika                  30 319             484             16,0
Észak-Amerika           21 515             250             11,6
Közép- és Dél-Amerika   20 566             373             18,1
Ausztrália és Óceánia    8 510              23              2,7
Antarktisz              13 328               -              -

A szárazföld összesen  149 157           4 508             30,2
                                                            [Nagy világatlasz]

A földrészek felfedezésének története a. angol A. a kontinens neve á. állomás Á. a kontinens neve f. francia ff. felfedezése, felfedezi h. holland ka. kanadai m. magyar n. német NGÉ Nemzetközi Geofizikai Év o. orosz ol. olasz p. portugál s. svéd sp. spanyol sz. szovjet v. vidék(e) zárójelben a hajók neve; fent nem szereplő, egyetlen nagybetűs rövidítések a felfedező nevét rövidítik AFRIKA idő vezető eredmény ie. 6. sz. föníciaiak A. körülhajózása ie. 5. sz. Hannó, karthágói a NyA.-i partok mentén Kamerunig hajóz ie. 2. sz. Eudoxosz, görög Szenegáliáig 1325-1352 Ibn Battúta, arab ÉA. beutazása; a Szaharán át Timbuktuig 1402 Bethencourt a Kanári-szk. ff. 1456 Ca da Mosto, velencei a Zöld-foki-szk. ff. 1486-1487 Covilhao, p. a Vörös-tengeren át Szofaláig 1486-1487 Diaz, p. eléri a Jóreménység fokát 1506 (?) Gonçalves, p. ff. Madagaszkárt 1795-1797 Park, skót Szenegambia felől eléri a Nigert 1797-1800 Hornemann, n. Sziva-oázison át Murzukba és Bornuba 1818 Mollien, f. ff. a Szenegál és a Gambia forrásv. 1822-1827 Clapperton, a. Tripolitániából a Csád-tóig 1825-1880 Lander, a. végighajóz a Nigeren 1828 Caillié, f. Timbuktuból az első hírek 1849 Livingstone, skót Ngami-tó, Viktória-ve., Djilolo-tó ff. 1852-1856 eléri a Zambézi felső folyását, Bihén keresztül az Atlanti-óceánt 1858-1859 a Nyassza-tó ff., tisztázza a Zambézi folyamrendszerét 1848-1851 Magyar, m. Angola (Bihé) átkutatása 1860-1864 ff. a Kongó bal oldali mellékfolyóit 1849-1851 Richardson, a. Tripolisz, Murzuk (Fezzán), Ghat, Airi 1850-1856 Barth, n. átkel a Szaharán, ff. a Benue folyót 1854 Burton, a. a Tanganyika-tó ff. 1857-1858 Speke, a. a Viktória-tó, a Nílus kifolyásának ff. 1863-1872 Mauch, n. Zambézi-Limpopo közti v. átkutatása; ff. Masona-föld aranytelérjeit, Zimbabwét 1864 Baker ff. az Albert-tavat, a Nílus beömlését 1866-1873 Livingstone, skót Bangweolo-, Tanganyika-, Meru-tó, Luapula, Lualaba folyó ff. 1871-1872 Stanley, USA K-Ny irányban keresztezi A.-t 1874-1877 Albert-, Edward-tó, Kagera ff., a Kongó folyamrendszerének tisztázása 1869-1874 Nachtigal, n. a Szaharán át eléri Tibesztit, feltárja K-Szudánt 1872-1875 Cameron, a. a Lukuga ff., K-ről átkel A.-n Bengueláig 1876-1900 Foureau, f. tíz expedíció a Szahara felkutatására 1875-1888 Emin pasa (Schnitzer), n. Egyiptomi Szudán, Uganda v. kutatása 1877-1879 Zweifel, n., Moustier, f. ff. a Niger forrását 1883-1887 Holub, cseh Zambézi, Limpopo v. kutatása 1886-1889 Teleki, m. Rudolf-, Stefánia-tó ff. 1886-1889 Stanley, USA átkel A.-n (Ny-K), a Ruvenzori ff. ANTARKTISZ idő vezető eredmény 1675 de la Roché, sp. Déli-Georgia ff. 1739 Bouvet de Lozier, f. Bouvet-sziget ff. 1772-1775 Cook, a. Déli-Sandwich-szk. ff. 1819 Smith, a. Déli-Shetland-szk. ff. 1819-1829 Bellingszgauzen, o. az A. körülhajózása, az I. Péter-sz. és Lazarjev, o. az Alexander-föld ff. 1821-1822 Weddell, a. Déli-Orkney-szk. ff. 1837-1840 Dumont d'Urville, f. a mágneses sark keresése 1838-1840 Wilkes, USA Wilkes-föld ff. 1839-1843 Ross, a. Déli-Viktória-föld ff. 1897-1899 de Gerlache, Amundsen első áttelelés 69-710 D 1901-1903 Nordenskjöld, s. K-Graham-föld kutatása (Antarctic) 1901-1903 Drygalski, n. (Gauss) II. Vilmos császár-föld, Gauss-hg. ff. 1901-1904 Scott, a. (Discovery) VII. Edward király-föld ff.; 820 17' D elérése 1902-1904 Bruce, skót (Scotia) Coats-föld ff. 1903-1905 Charcot, f (Français) Graham-föld Ny-i partv.-én át 880 23'-ig 1907-1909 Shackleton, a. mágneses sark elérése 1911-1912 Amundsen, norvég eléri a sarkot 1911. 12. 14-én 1901-1912 Scott, a. eléri a sarkot 1912. 1. 18-án 1911-1914 Mawson, ausztrál Mary királyné földje ff. 1928-1930 Byrd, USA Marie Byrd-föld ff., Little America á. berendezése; repülővel eléri a sarkot 1933-1935 áttelel a Ross-jégen 1939-1941 NyA. térképezése 1934-1935 Ellsworth, USA átrepül az A.-on 1946-1947 Byrd, USA (High-jump) Ross- és Weddell-tenger, hideget bíró felszerelések kipróbálása 1948 Fuchs, a. Admiralty-öböl, geológiai kutatóá. 1956-1958 Szomov, sz. (NGÉ) Mirnij (Maud királyné földje), Vosztok (sarktól 1260 km), Szovjetszkaja (780 24' D, 870 35', a tengerparttól legtávolabb eső helyen) á. létesítése; Bunger-oázis (720 km2) ff. 1956-1957 USA kutatócsoport (NGÉ) repülőgéppel a sarkra, á. létesítése 1958 Fuchs, a. átszeli az A.-t ARKTISZ idő vezető eredmény 982-985 Vörös Erik, normann Grönland; 986-ban gyarmatot alapít 1494 Cabot, ol. ÉNy-i átjárót keresve Labradorig 1576-1578 Frobisher, a. Grönland, Baffin-föld 1585-1587 Davis, a. ÉNy-i átjárót keresve ff. Davis-szorost 1607-1610 Hudson, a. Grönland-Spitzbergák között próbált Ázsiába jutni, ff. H.-szorost és -öblöt 1594-1597 Barents, h. ÉK-i átjáró, Kara-tengerig, első telelés 1612-1616 Baffin, a. B.-öböl ff., ÉNy-i átjáróig, Lancaster- szorosig jutott 1648 Gyezsnyev, o. később róla elnevezett fokig 1735-1543 Bering, dán megállapította Amerika és Ázsia külön- állását; átkutatta Szibéria partjait 1741-1742 Cseljuszkin, o. Ázsia legészakibb fokát érte el 1778 Cook, a. ÉNy-i átjárót keresve Bering-szorosban 1818 Ross, J. a. Grönland Ny-i partv.-én a legészakibb eszkimó településig 1820-1824 Vrangel, o. ÉK-i átjárót keresve V.-sziget és Új-szibériai-szk. ff. 1819-1827 Parry, a. megkísérli ÉNy-i átjáró ff., sark elérését 1819-1825 Franklin, a. megkísérli ÉNy-i átjáró ff. 1829-1833 Ross, J. L., a. É-i mágneses sark ff. (Boothia-fsz.) 1845-1847 Franklin, a. Jeges-tenger szigetei, É-Kanada; (Erebus, Terror) az expedíció elpusztult 1848-1859 MacClintock, a. Franklin felkutatására indult 1850-1854 MacClure, ír Bering-szoros-Melville-szoros (ÉNy-i átjáró) 1850-1852 Kane, USA North Devon-sziget ÉNy-i sarkáig 1872-1874 Payer, osztrák ÉK-i átjárót keresve Ferenc József föld ff. 1878-1879 Nordenskjöld, svéd elsőként végig az ÉK-i átjárón 1888 Nansen, norvég K-Ny-i irányban átkel Grönlandon 1893-1896 Nansen, norvég Új-szibériai-szk.-től É-ra megközelíti a sarkot 1897 Andrée, svéd léggömbön próbálja elérni a sarkot; elpusztul 1898-1902 Sverdrup, norvég körülhajózza Grönlandot 1903-1906 Amundsen, norvég végig az ÉNy-i átjárón (K-Ny) 1909 Peary, USA eléri a sarkot 1909. 4. 6-án 1925-1926 Amundsen (Norge léghajó) Spitzbergákról a sarkon át Alaszkába 1913-1915 Vilkickij, o. ÉK-i átjárón végig, Északi-föld ff. 1906-1924 Rasmussen, dán Grönland és szigetek néprajzát vizsgálta 1926 Byrd, USA repülőgéppel a sarkra a Spitzbergákról 1928 Nobile, ol. eléri a sarkot, visszajövet lezuhan; (Italia léghajó) a keresésére induló Amundsen eltűnik 1929-1930 Wegener, n. Grönlandon meteorológiai megfigyelések 1929-1930 Smidt, sz. (Szedov) Ferenc József-föld, Északi föld kutatása 1932 Smidt, sz. (Szibirjakov) ÉK-i átjárón telelés nélkül kel át 1933-1939 Szedov, Szibirjakov, erőteljes kutatás a sarkvidéken Cseljuszkin, Kraszin (tengeráramlások) jégtörők 1936 Cskalov, Bajdukov, Moszkva-Ferenc-József-föld-Cseljuszkin- Beljakov, sz. fok-Kamcsatka repülővel 1937 Cskalov, Gromov, sz. Moszkva-Vancouver repülővel 1937-1938 Papanyin, sz. Jeges-tenger geofizikai és meteorológiai viszonyainak kutatása, Északi-sark 1. á. 1948 szovjet tudósok a Lomonoszov-hátság ff. 1950-1951 szovjet tudósok Északi-sark 2. á. 1954-től szovjet tudósok Északi-sark 3-7. á. 1958 Anderson, USA (Nautilus Csendes-óceán-sark-Atlanti-óceán atom-tengeralattjáró) a jégpáncél alatt a legrövidebb úton DÉL-AMERIKA idő vezető eredmény 1498-1500 Kolumbusz, genovai eléri Trinidadot és az Orinoco torkolatát 1499-1502 Vespucci, ol. térképezi A. É-i és K-i partv.-ét 1500 Cabral, p. birtokba veszi Brazíliát 1515 Diaz de Solis, sp. eléri a La Plata torkolatát 1519 Magellán, p. először hajózza körül a Földet 1526-1530 Cabot, a. a La Plata v.-ét kutatja 1533-1541 Pizarro, sp. meghódítja Perut 1535-1537 Almagro, sp. meghódítja Chile középső részét 1541 Orellana, sp. ff. az Amazonast 1577-1580 Drake, a. megállapítja A. Ny-i partjait 1592 Davis, Cavendish, a. Falkland-szk. ff. 1616 Le Maire, Schuten, h. megkerülik Horn-fokot, tűzföldi szk. ff. 1749-1759 Éder, m. térképez, nép-, földrajzi leírást készít Peruban, Bolíviában 1799-1804 Humboldt, n. kutat Andok, Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru területén 1817-1820 Martius, n. Brazil-felvidéket kutatja át 1835-1844 Schomburg fivérek, n. bejárják Brit Guyanát 1850-1892 Burmeister, n. Argentína természeti viszonyait kutatja 1868-1876 Reiss, n. az Andok vulkánjait tanuémányozza 1869-1870 Musters, a. Patagónia természeti, néprajzi viszonyai 1883-1884 Steinen, n. bejárja a Xingú vidékét 1895-1897 Nordenskjöld, svéd geológiai kutatások Tűzföldön, Patagóniában 1907-1908 Lendl, m. Patagónia, Chile bejárása gyalog 1912-1926 de Agostini, ol. Tűzföld szigetvilágát tanulmányozza ÉSZAK-AMERIKA idő vezető eredmény 1000 k. Eriksson, normann ff. Labrador, Massachusetts partjait 1492-1493 Kolumbusz, genovai Bahamák (Watling), Kuba, Haiti ff. 1494-1496 Puerto Rico, Jamaica ff. 1497-1498 Cabot, J. és S. Labrador-Új-Skócia közti partv. bejárása, Új-Foundland ff. 1513 Ponce de León. sp. Florida ff. 1513 Balboa, sp. áthalad a Panama-földszoroson 1518-1519 Cortez, sp. Mexikó ff. és meghódítása 1534-1535 Cartier, f. Szt. Lőrinc-folyón felfelé Montréalig 1537-1542 de Soto, sp. Mississippi és mellékfolyói területe 1609 Hudson, a. H.-folyó torkolatának ff. 1682 de La Salle, f. Nagy-tavaktól Mississippi-torkolatig 1766-1768 Carver, amerikai Rézbánya-folyó mentén Jeges-tengerig 1778 Cook, a. csendes-óceáni partjain Bering-szorosba 1792-1794 Vancouver, a. Ny-i partok térképezése, V.-sziget ff. 1804-1806 Clark, Lewis, USA Sziklás-hg.-en át Columbia torkolatáig 1805-1807 Fraser, a. F. folyón majdnem a torkolatig 1841-1848 Fremont, USA Missouri-Mississippi felső v.-e, Colorado- medence, Felső-Kalifornia kutatása 1875-1880 Dawson, ka. aranylelőhelyek Brit Columbiában, Yukon- medencében 1890-1900 Tyrrell, ka. Athabasca-tó és Hudson-ö. közti terület 1906-1912 Stefansson, ka. Mackenzie-torkolat, Jeges-tenger szigetei ÁZSIA idő vezető eredmény ie. 518. Szkülax, görög Indus, Arab- és Vörös-tenger végighajózása 1245-1247 da Carpino, ol. követség a mongol fővárosba (Karakorum) 1253-1255 Ruysbroek, flandriai Palesztína-Turkesztán-Dzsungária-Mongólia 1271-1295 Polo, ol. kelet-ázsiai utazás, első hír Japánról 1317-1330 da Pordenone, ol. India, Ceylon, Szumátra, Jáva, Borneó, Kína, Tibet 1325-1349 Ibn Battúta, arab Kis-, Közép-, D-, K-Á. 1498 Vasco da Gama, p. Jóreménység-fok megkerülésével India 1516-1517 d'Andrade, p. Kínába 1519-1521 Magellán, p. Fülöp-szk. ff. 1542 Pinto, p. első európai Japánban 1579-1581 Jermak, o. bejárja Ny-Szibériát 1648 Gyezsnyev, o. eléri a Bering-szorost 1725-1743 Bering, dán ÉK-Á. partjait feltárja, D-ről behatol a B.-szorosba, ff. Aleut-szk.-et 1761-1767 La Pérouse, f. É-Csendes-óceánon, K-Á. partv.-én kutat 1758-1788 Niebuhr, dán Arábia, Perzsia, Mezopotámia, Kisázsia; térképezés, néprajz, régészet, botanika 1769-1771 Benyovszky, m. Kamcsatka-Ryukyu-szk.-Tajvan 1770-1774 Pallasz, o. Ural, Altaj szerkezete, K-Szibériában talajtani, növényföldrajzi megfigyelések 1809-1812 Burckhardt, svájci Szíria, Transzjordánia, Arábia, Núbia; térképezés, nyelvészet, történetkutatás 1811-1820 Crawford, a. ff. Jáván, Sziámban, Borneón, Indokínában 1822-1842 Kőrösi Csoma, m. Kasmíron át Tibetbe, nyelvészeti kutatás 1829 Humboldt, n., Besse, m. Ural, Szibéria, Turkesztán, Kaukázus 1835-1864 Junghuhn, n. Jáva, Szumátra térképezése, paleontológia, növényföldrajz 1842-1845 Middendorf, o. É-, K-Szibéria; geológia, meteorológia 1845-1862 Wallace, a. Indonéziában földrajzi vizsgálatok 1849-1855 Nyevelszkij, o. Amuri expedíció, megállapítja Szahalin sziget jellegét 1853 Burton, a. Medina, Mekka 1854-1857 Schlagintweit fivérek, n. Himalája, Karakorum, Tarim-medence 1856-1857 Szemjonov, o. Tiensan, Alatau, Balhas-tó, Isszik-kul 1861-1864 Vámbéry, m. Híva-Bokhara, nyelvészeti kutatások 1862-1873 Richthofen, n. Kína földrajzi feltárása 1867-1888 Przsevalszkij, o. Usszuri-tajga, Góbi, Ordosz, Nansan, Kukunória, Dzsungária, Tarim-medence, Lop-nór, Altin-tag, Isszik-kul 1868-1871 Fedcsenko, o. Pamír, Tiensan; a Transzalaj ff. 1871-1883 Mikluho-Maklaj, o. Indonézia, Új-Guinea; állattan, néprajz 1876-1894 Dutreuil de Rhins, f. Annam térképezése, kutatások É-Tibetben 1876-1882 Újfalvy, m. K-, Ny-Turkesztán; embertan, nyelvészet, néprajz 1878-1880 Lóczy, m. Góbi, Tibet, Burma; földtani vizsgálat 1879-1884 Possewitz, m. Borneó geológiai kutatása 1883-1889 Grum-Grzsimailo Belső-Ázsia (Pamír, Tiensan, Ny-Mongólia) állatvilágának kutatása 1883-1926 Kozlov, o. Hoangho, Jangce, Mekong forrásv.-e, K-Turkesztán, Mongólia; Hara-Hotó ff. 1884-1902 Déchy, m. Kaukázus; térképezés, geológia, botanika 1885-1940 Hedin, svéd Kaukázus, Irán, Pamír, Tarim-medence, Tibet, Góbi, Lop-nór, Mongólia, Ny-Kína 1886-1890 Bonvalot, f. Pamíron át India; átszeli Tibetet 1886-1914 Obrucsev, o. Turkesztán, Bajkál-v., Góbi, Tibet 1895-1898 Zichy, m. Kaukázus, Ny-Szibéria; néprajz, történet 1896-1898 Cholnoky, m. Kínai-Alföld, Mandzsúria 1900 Almássy, m. Belső-Á., Ili, Tiensan v.-e 1900-1901 Stein, m. Tarim-medence archeológiai kutatása 1906-1908 ua. 1913-1916 ua. 1902-1913 Kompolthy, m. Jangce völgye, Szecsuani-medence 1903-1904 Younghusband, a. behatol Lhaszába 1903-1905 Filchner, n. Kukunória, Hoangho-v., Tarim-medence, 1926-1928 K-Tibet földtani felvételezése 1906-1907 Prinz, m. Tiensan, Pamír; földtan, földrajz 1926 Obrucsev, o. Cserszkij-hg. ff. 1933 sz. Tudományos Akadémia az Kommunizmus-csúcs megmászása 1950 Herzog, Lachenal, f. az Annapurna megmászása 1953 Hillary, új-zélandi, a Csomolungma megmászása a D-i oldal Tensing, nepáli felől 1954 Desio, ol. a K2 megmászása [Kislexikon]