MEGÉLÉS [g-é] főnév
Általában a megél igével kifejezett folyamat, állapot; az a tény, (ill. cselekvés), hogy vki megél (vmit).
- 1. (ritka) Megélhetés, az élet fenntartása. □ [Az összegecske] meghalásra sok, de a megélésre kevés. (Jókai Mór)
- 2. (ritka) Életben maradás. A beteg csecsemő megélése; nyolcvan évig való megélés. || a. (ritka) Vmely időpontnak, időnek élve való elérése, megérése. Száz év megélése; a jövő nyár megélése.