TELIK [e] tárgyatlan ige -ek [ë], -sz; -tem [e], -t v. (
népies,
ritka) -ett [ë] v. (
ritka,
régies) tölt; -jék (-jen) [ë], (
tájszó) tel, (főleg múlt időben) tellik, tellett [e-ë], teljék (teljen) [e-ë]
- 1. Folyamatosan tele lesz. Telik a hasa vkinek: kezd jóllakni vki. Lassan telik a kassza. Jár a malom, telnek a zsákok. || a. Vmeddig telik: vmeddig, vmilyen mértékben tele lesz, megtelik. Tele v. teli telik. Félig telik a kosár. Csordultig telt a pohár. □ Oly földindulás támadt a sivatagon, hogy a kutakból kiömlött a víz, s színig teltek homokkal. (Jókai Mór) Mint nadály a vérét szíttam, Mikor épen teli töltem
lehulltam. (Vajda János) És azt se mondjátok, hogy elég a könyv már
| S alacsony lármával tellik ma a könyvtár. (Babits Mihály) || b. (elavult) Könny(ek)be telik: <szem> tele lesz könnyel; könnybe lábad. □ Mégis ez álom után szeme fényei könybe telének. (Vörösmarty Mihály) Szemeim könyekbe teltek. (Eötvös József)
- 2. <Testrész> hízik, gömbölyödik. Betegsége után nagyon sovány volt, de már telik az arca. || a. Telik a hold: a h. megvilágított része egyre teljesebb köralaknak látszik. □ Lám a hold is változandó: Néha telik, néha fogy. (Arany János)
- 3. <Idő> folyamatában későbbi időpont felé tart. Telik, múlik: <idő> lassan múlik. Telnek az évek. Két hét telt azóta. Napjai munkában telnek. Siessünk, mert telik az idő! □ Sokáig a tengerparton sétálván, a szolgája is sokat késvén
és hogy az idő hamarébb teljék, egy pipa dohányt gyújtat magának. (Mikes Kelemen) Vak napjaik oly szürkén s tengve telnek
hogy bármilyen más sorsot irigyelnek. (Babits MihályDante-fordítás) Telt, múlt az idő, és Mihálynak színét se láttam hónapokig. (Móra Ferenc) Telik az egyik év a másik után, s már huszonöt-huszonhatéves a fiú. (Móricz Zsigmond) || a. Idő v. vmennyi idő telik abba: bizonyos ideig tart, amíg vmi történik, amig vmit megtesznek. Idő telik abba, amíg a kaput kinyitják. Ez az utazás három napba telik. □ Alig is tölt abba három-négy pillanat, | Hogy már Toldi Miklós a mezőkön haladt. (Arany János)
- 4. Öröme, kedve, gyönyörűsége, passziója telik (vmiben): örömét, kedvét, gyönyörűségét, passzióját leli vmiben. □ Alugyál hát, szép természet,
S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik. (Petőfi Sándor) A kertbe három ifjú hölgy jöve, Telvén a sok virágban öröme. (Tompa Mihály) Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
Kinek én úgy adtam az ölelést, Hogy neki is öröme teljék benne. (Ady Endre) || a. (határozó nélkül) Telik a kedve: ártatlanul elszórakozik. Hadd teljék a kedve! □ Asszony ha játszott velem hitegetve: |hittem igazán hadd teljen a kedve! (József Attila) || b. (ritka) <Kívánság> teljesül, s ezzel örömet szerez. □ Bátyám birtokára egy cseppet sem vágyom; A magamé sem kell, legyen tied bátya, Teljék vele fösvény szíved kivánsága. (Arany János)
- 5. (ritka, régies) Fejére telik: <jóslat, átok> beteljesedik rajta. □ A hun szivét lesujtá réműlet és iszony: Hamar fejünkre telnék ama jóslat, bizony! (Arany János)
- 6. Telik vmi v. vmiből (vmire): vmely mérhető v. folyamatosan fogyó dolog elég v. futja vmire. Telik vmiből (vkinek): elég pénze van vkinek vmire; → szűken telik vmiből vmire. Telt bőven a készletből. Ebből a szövetből telik szoknyára is, kabátra is. Fizetéséből szórakozásra is telik. Sok mindenre telik ideje. Erre már nem telik pénze. □ Telt miből nemcsak kenyérre, zsiradékra, de még cifra főkötőre is Mákiné asszonyomnak. (Jókai Mór) Akkor telt volna rá időm
(Justh Zsigmond) || a. (alany nélkül) Telik (vmire): elég pénze van (vmire); van miből. Sokáig nem telt szórakozásra. □ Kitesz halottjáért az élő, Mutatva dúsan, hogy "telik"! (Arany János) Ruhára se igen telt neki. (Gárdonyi Géza) Rá volt írva az orrára, a tokájára a dölyf: telik nekem, tehetem! (Hunyady Sándor) A munkásnak nem több a bére, | mint amit maga kicsikart, | levesre telik és kenyérre | s fröccsre, hogy csináljon ricsajt. (József Attila)
- 7. (ritka) Vmiből telik vmi: vmely anyag v. vminek az anyaga elég ahhoz, hogy vmit készítsenek belőle; kitelik belőle vmi. □ És nincsen olyan régi köpenyeg. Miből ne telnék egy hitvány süveg. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Vmi telik vmiből v. (ritka) vmitől: vminek a teljesítésére éppen elég vmely képesség. Sok telik a képességéből, a tehetségéből. Mindent megtett, ami erejéből telt. || b. Vmi telik vkitől: vki képes vmit adni v. teljesíteni, tehetségében van vmi. Nem telt tőle több. Mindent megteszek, mi tőlem telik. □ Elkeseredésében Mi telhetett tőle? | Nagyot ütött botjával A szamár fejére. (Petőfi Sándor) Köszönöm, hogy egymás után két levéllel tett adósává; igyekszem, amennyire tőlem telik, mindeniket leróni. (Arany János) Egy-egy ajándék bárány
mindig tellik Olejtől a szolgabírónak. (Mikszáth Kálmán) || c. (határozóvonzat nélkül) (régies) <Bizonyos mennyiségű anyag, pénz, munka> a szóban forgó és rendelkezésre álló anyagból, összegből, ill. vkinek a képességéből, erejéből adható, teljesíthető. □ Tudom kevés, mit a honért tevék, De megtevém, amennyi telt. (Petőfi Sándor) Úgy-e csodálkozik, hogy mennyi telik a szegény színész odújában? (Mikszáth Kálmán)
- 8. (régies) Vmi telik vkiből: lesz, válik vmi belőle. □ Mennél hamarabb fiaid legyenek, Kikből szolgabírák s majorok teljenek
(Csokonai Vitéz Mihály)
- 9. (ritka) Jut (II. 1), kerül, akad. □ Ott várta Lajost már a tisztelet-őrség | Legalább négyannyi mint a király népe; Telik a hintóknak utána, elébe. (Arany János)
- 10. Telik vmibe: vmennyi időbe, áldozatba kerül. Sok időbe telt. Nem nagy fáradtságába telt. □ Sok szenvedésbe telt nagyhírű tette. (Arany JánosTasso-fordítás) Esztendőbe telt, mire
hazaérkezett túl a Dunára. (Eötvös Károly)
- Szólás(ok): ld. zsák.
- Igekötős igék: betelik; beletelik; eltelik; kitelik; letelik; megtelik; nekitelik; teletelik.