TENG-LENG tárgyatlan ige tengtem-lengtem, tengett-lengett, tengjen-lengjen, tengeni-lengeni (tengni-lengni)
- 1. Alig-alig, nehezen él, éppen csak hogy megél. Csak tengett-lengett egész életében. || a. Testi-lelki ereje fogytán éppen csak hogy él. □ És élni kell ma
Olyan igazán szenvedőnek, ki beteg szívvel tengve-lengve, Nagy kincseket
Bekvártélyoz béna szívébe. (Ady Endre) Istenem, | hogy tengek-lengek, betegen, | hitetlenűl! (Szabó Lőrinc)
- 2. Tétlenül tölti az időt, jön-megy, lézeng. Egész nap tengett-lengett. □ A minisztériumban tétlenségre kárhoztatták
E boldogtalan hónapokban csak tengett-lengett. (Kosztolányi Dezső) Csak ellógja az életet, teng-leng. (Móricz Zsigmond)
- tengés-lengés; tengő-lengő.