ÖSSZEREZZEN tárgyatlan ige (
választékos)
<Személy érzékeny kedélyállapotban, váratlan külső benyomásra> egész testében megrezzen.
Összerezzent ijedtében, a meglepetéstől, a váratlan megszólítástól. □ Halnak, halnak,
Színe, lángja a magyarnak. | Itt is egy név, Ott is egy név
S aki még él, Minden névnél Összerezzen, búsan, árván. (Arany János) Óhajtottam, hogy bárcsak megszólítana; de mikor bejött
, mégis összerezzentem. (Mikszáth Kálmán) Vajkayné összerezzent. Furcsa volt, váratlan
a kérdés. (Kosztolányi Dezső)
- összerezzenés; összerezzenő; összerezzent.