ABBAMARAD tárgyatlan ige, (régies) abbanmarad [melléknév v. nm]
Nem folytatódik, nem fejeződik be; félbeszakad, megszakad (1b). Tanulása korán abbamaradt. A vállalkozás abbamaradt. □ Elvette volna
egy derék kormányos, de ennek az kellett volna, hogy Juci menjen el vele Komáromból
A dolog abbamaradt. (Jókai Mór)
abbamaradás; abbamaradó; abbamaradt.