VÉDERŐ [d-e] főnév (
katonaság,
elavulóban)
Az állam katonai, fegyveres erejének összessége, amelynek rendeltetése az ország védelme.
A magyar véderő fejlesztése. □ A véderő egy része Szolnok felé sietett. (Jókai Mór) Nem lehet igaza egy olyan embernek, aki kivonta magát a véderőből
(Krúdy Gyula) || a. (
ritka) Vmely terület v. erődítmény védőserege.
- Szóösszetétel(ek): véderőbizottság; véderőjavaslat; véderővonal.