ITT A HAZÁM

Itt az ién hazám, mert itt születtem,

Isz szent nekem halálig ez a füld,

Íppen ha szokcor isz itt éheztem,

Szentelem, medzsig temetűbe küld.

Isz azután az ién dzsermekeim

Tovább iélet zászlóját viszik,

Tisztelni fogják a füldet, hiszem,

Mükar itten rothodnak csontjaim.

Itt alusznak nekünk ősapáink,

Hulnap mi is itt kezdünk nyugodni,

Rendre ide kerülnek bú-bajink,

Amit érdemes megbúsulni.

Mük viérvel isz könűvel vizítjük,

Tudni való lesz, mukar lesz meghalni,

Isz fedzsverekvel kezünkbe üreztük,

Sontjainkval kezdjük már hizlalni.

Moszt szűvem mind a láng iérte íg,

Mert szülűfüldem dorsa szeretem,

Isz naprul napra jobbon halálig

Údzs isz, ha itt már szokot szenvedtem.

Itt a hazám isz itt lesz a temetűm,

Itt follyon el viérem, dzset háború lesz,

Isz itt vajan nekem a szeretűm, -

Szídzsen, ha illyen füldet nem tisztelsz.

(Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára - OSzK Fond 402/7)

Szójegyzék:

dorsa = nagyon

dzset = det: amikor

mukar = mikor

szokot = sokat

üreztük = őriztük

vajan = van

vizítjük = öntözzük