NEM HISZEM

Nem hiszem, hogy a csángúknak

Nem vultak kültűik már soha!

Ezek már akkor teremnek,

Mikor a sorsuk mostoha.

Falund ultak ínekeszek,

Korcsimába ínekeltek,

Matahalánál a táncba

Húszhagyászkor bűgedeztek.

Nem lehet elhidny szoha:

Csángúknak kültűik nem vultak,

Mongyikált menekezűbe

Gyakran dorsa, de meghultak.

Igaz, nálunk gyir virágak

Elpusztultak századakba,

Szenky nem türűdett velik,

Mind bikákkal nádaszakba.

Szok szíp íneket találtak,

Guzalyaszba ínekeltík,

Kültűt az ínekeivel

Csincsirinbe eltemettík.

Igaz, árva últ a csángú,

És meddig elpusztul, az lesz,

Kertnek nincsen támasztúja

Zsihalba, ledűl, elvesz.

Míg sok nemzet a világand,

Elpusztultak, míg pusztulnak,

Üdü járászval a füldrül

Egy szíp nap már el isz tűnnek.

Kölököt ha nem tanítad,

Meddig a saját lábánd ul,

Az anya nem segíti fiját,

Tudny valú, csak elpusztul.

(Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára - OSzK Fond 402/450)

Szójegyzék:

bűgedez = bömböl, üvölt, bőgedez

csincsirin = temetőkert, cinterem (rom. ţintirim)

dorsa = nagyon

matahala = behemót, szörnyeteg, farsangi maskara, álarcos, ijesztgető, behemót (rom. matahală)

meghultak = meghaltak

menekezü = menyegző, lakodalom

zsihal = hóvihar