VERSEIMBE
Sokcar a templomnak harangja, az ős apáinknak a hangja bennik hallszik, a pásztoraknak a nótáik, a szép lyányaknak a fotáik táncba fímlik.
Bennik gabonaa szuszagása, lűtűkend pataknak a folyása: hallsz szültű-hangat; mikar a nap kezd leszentülny, pásztorok kezdnek tűzhez gyűlny, östi harangat.
Versembe, mely lelkembül kihág, benne mindennapi imádság a kenerirt; uralkodik népek között barátság, és nékem szent ima szabadság, békeírt.
Bennik a szívem és a lelkem, a szép gondoimat betettem, megtudjátak! Azméánt ki népend csúfalkadik, lesz lehet jól meggondolkazik, nehéz átak.
Szabufalva 1970 (Bajkó Sándor gyűjteménye - BS)
Szójegyzék: fota = selyemből készült katrinca - lányok (kisasszonyok) számára (vásárolt); csángó színes lepel (ünnepi viselet) kenerirt = kenyérért leszentül = lenyugszik, leáldozik (a Nap) lűtűkend = lejtőkön szültű = süvöltö, furulya |