ANYÁM

Rózsa szín arccal, kik szemvel,

fekete tulpányval jár,

kapával, szarlúval vállán,

meddig tart a hasszú nyár.

Késő öste áll tültiszend,

imádkazik, szundikál,

sokcar mezűnd a táblába

ínekelve ű kapál.

Hetven esztendűt eltültett,

fejind nincs szürke haja,

pedig vult a nyomorultnak

életibe elíg baja:

elélt két világháburút,

elsűbe apám elpusztult,

mind egy nogy lyány, néz ki moszt is,

eliget sírt és búsult.

Nogyon szereti a zenét,

hosszú órákat ű áll,

hallgassa, mikar a pásztor

óvatosand furulyál.

Guzalyasakat is járja

egísz télen faluba,

ínekel, mond szép meséket,

mondikál a fonúba.

(Csángó Népzene, Veszprém 1980 - CsNZ 1980)

Szójegyzék:

mondikál = csujogat, kurjongat, táncszókat mond

tulpány = fejkendő (rom. tulpan, rég.)

tültisz = „töltés”, tornác, padka