ESZÜ UTÁN

Cárnába fendfeli ugrik a puj,

Miha húzná valaki cérnával,

Kivirágzott pisuka, az új,

Nem pogosa dolog gabanával.

Minden megébredt, mind edzs álombul,

Fűszál isz repeszkedik az égnek,

Lúdasz túbul a bíkák Bonyhátul

Táncolnak vízbe isz iénekelnek.

Kacag a mezű, mind edzs nadzs lyány

Edzs szíp hímesz ingvel hátán,

Ládzs füveskéibe moszt úszik a bárány,

Szereti, dorsa nyeli szaporán.

Kis kölökök faluba

Edzs túba biétettek edzs tekenűt,

Údzs láccik, zapik mu nisen hond,

Vadzs három taknyos dzsermek benne ült.

Isz mind tapszilnak a kezikbül,

Táncolnak, iénekelnek dorsa jú,

Járnak el hátra fenekiktül,

Edzs pillanatra lenyelte a tú.

(Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára - OSzK Fond 402/68)

Szójegyzék:

banyha; bonyha = nádas rét; helynév: egy völgy Szabófalván (rom. bahnă)

biétettek = betettek

cárnába = falu melletti földrész

dorsa = nagyon

edzs = egy

fendfeli = felfelé

hond = otthon

jú = jó

lúdasz tú = ludas tó; helynév Szabófalva határában

mu = ma

nadzs = nagy

nisen = nincs

pisuka = pityóka, krumpli

pogosa = tréfa, vicc

puj = kukorica

repeszkedik = repdes, repeskél; erőlködik, vergődik

tekenű = teknő

tú = tó

(z)apik = az apjuk