Gáspár Ferenc a Osztrák–Magyar Monarchia tengerészetének hajóorvosaként az egész világot bejárta és élményeiről több, élvezetes stílusban megírt és gazdagon illusztrált könyvben számolt be az egzotikus tájak iránt érdeklődő korabeli olvasóközönségnek (pl. Hét év a tengeren, Negyvenezer mértföld vitorlával és gőzzel). A legteljesebb ezek közül a MEK-be most PDF és DjVu formátumban is felkerült, 1906-1908 között kiadott hatkötetes sorozat, melyből nemcsak Dél-Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália tájait és népéletét ismerhetjük meg, hanem a vitorlás hadihajózás 19. század végén letűnt korszakát: a "tengerészet lovagkorát" is.
A Magyar Grafika, az alcíme szerint "a grafikai iparágak fejlesztését szolgáló folyóirat", a két világháború között előbb havonta, majd kéthavonta kiadott színvonalas könyvművészeti és nyomdatechnikai szaklap. Felelős szerkesztője Wanko Vilmos mesterszedő volt, szerzői és rajzolói között pedig olyan neves nyomdászokat, grafikusokat és írókat találunk, mint Kner Izidor és Kner Imre, Falk Zsigmond, Bortnyik Sándor, Kmetty János, Kassák Lajos, Benedek Marcell... Az 1932-ben megszűnt lap ugyancsak Magyar Grafika néven 1957-ben újraindult, jelenleg a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület adja ki. Ennek a digitális változatát 2004 óta szintén archiválja az EPA.
"Tímár György rekeszizom-mozgató és agyműködést-serkentő remekműveinek
címszavain nemzedékek röhögték életre magukat. A Nevető lexikon és az
Agyrémszótár most javított és átdolgozott kiadásban, egy kötetben lát
napvilágot, készen arra, hogy - miközben megerősíti hitükben és
kedélyükben a régieket - új híveket toborozzon ennek a sajátos
műfajnak" - írja a kiadó a könyv fülszövegében. Tímár György
nemcsak humoristaként alkotott maradandót, hanem versei és
önéletrajzi jellegű prózai írásai is figyelemre méltóak. - A szerző
művei a fia kérésére kerülnek fel ezekben a hónapokban digitalizált
formában a MEK-be.
A kódex fő magyar nevezetessége a Halotti beszédnek nevezett
szentbeszéd és könyörgés, amely a magyar nyelv első ismert összefüggő
nyelvemléke. A könyv jelentőségét világviszonylatban az adja, hogy öt
miniatúrájának egyike (a XXVIII. számmal jelölt), a Bizáncban
tisztelt "Mandilion" leplet ábrázolja, pontosan bemutatva
azokat a jellegzetességeket, amelyek a ma Torinóban őrzött, Jézusnak
tulajdonított halotti lepelre is jellemzőek. A kódex 1240-ben került
Pozsonyba, itt bukkant rá 1770-ben Pray György. 1813-ban a pozsonyi
káptalan a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, 2001 óta az OSZK őrzi,
jelzete MNy. 1. - További információk az OSZK Magyar Nyelvemlékek
honlapján találhatók:
http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap-dupla/praykodex_%E2%80%93_halotti_beszed_es_koenyoerges
Szűkebb körben ismert a könyvtártudomány egyik képviselője, Galambos Ferenc,
aki az 1950-es és 1980-as évek között számos keresett magyar
folyóirat repertóriumát készítette el. Ezeket a cikk-adattárakat nem
adták ki, gépiratban terjedtek, és csak néhány nagy budapesti
könyvtárban találhatóak meg. Az OSZK megkapta Galambos Ferenc
hagyatékát, közte kb. 50 repertóriumot. A szerkesztő rokonának
engedélyével ezeket egy szorgalmas közmunkásunk digitalizálta az
elmúlt hónapokban és folyamatosan kerülnek fel a MEK-be. - A jelenleg
elérhetők listája itt tekinthető meg:
https://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/keresesujgy.phtml?tip=gyors&szerzo=galambos%20ferenc
Grazia Deledda olasz (szárd) írónő (1871-1936) munkássága elismeréseként
1926-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Egyik legkiemelkedőbb
műve, A repkény (L'edera) című regénye először 1907-ben német és
francia nyelven jelent meg, majd olaszul folytatásokban a "Nuova
Antologia" 1908-as számaiban, és még ugyanebben az évben önálló
kötetként is. Ezt több nyelvre lefordították, a magyar nyelvű kiadás
szintén 1908-ban látott napvilágot. A műből 1950-ben azonos címmel
filmdráma is készült. Az erősen vallási inspirációjú mű - amelyet az
írónő titokzatos és szövevényes történetként dolgoz fel -
középpontjában az elviselhetetlen bűntudat okozta büntetéskeresés
áll. - A digitális változat az OSZK-ban rendezett Deledda-emlékesthez
kapcsolódva készült el:
http://www.oszk.hu/rendezvenyek/irok-koltok-szardinian-grazia-deledda
"Kevés alkotó van a magyar irodalomban, akinek annyira szerteágazó a
művészeti tevékenysége, mint Papp Tiboré. Az 1936-ban Tokajban
született író, költő, műfordító, folyóirat-szerkesztő irodalmi
munkássága mellett tipográfusi és képzőművészeti tevékenysége is
számottevően gazdagította a magyar, valamint a francia könyv- és
vizuális kultúrát... A Vendégszövegek (n) című, valóban impozáns
terjedelmű gyűjteményes kötetben Papp Tibor munkásságának csak egy
részét tudjuk az olvasók elé tárni: az ötvenes évek vége és 2003
között született költői műveket" - írja az ajánló fülszövegben
L. Simon László. - A kötetet a tokaji születésű, jelenleg
Franciaországban élő szerző kérésére digitalizáltuk. Papp Tiborról
életművének kutatója, Kelemen Erzsébet közölt egy érdekes íróportrét
a Szépirodalmi Figyelő 2006-os számában, amely az EPA-ban is
olvasható:
https://epa.oszk.hu/01400/01433/00028/pdf/06-5-010_portre_papp.pdf
"1956 nyarának elmúltával, szeptember 28-án, tehát szinte napra pontosan
egy hónappal az Andics Erzsébet vezette aktívaértekezlet után folyt
le a Petőfi Kör első pedagógusvitája a Közgazdaságtudományi
Egyetemen. Vitavezető Jóboru Magda volt, a DISZ Központi Vezetőségét
Gosztonyi János képviselte. A vitaindító az idézett tanévnyitó
eszmekörében mozgott, de annál vázlatosabb és visszafogottabb volt.
Érződött rajta, az előadó semmiképpen nem szeretné a nagy
előadótermet már a megnyitáskor zsúfoltságig megtöltő érdeklődők
lelkének izzó parazsát lángralobbantani." - A Petőfi Kör
vitáinak kiadványait az 1956-os Intézet digitalizálta és publikálta
online. Az Intézet OSZK-ba való integrálása után kerültek az anyagai
a MEK állományába.
Részlet az ismertetőből: "Ez a kötet - az 1473-1600, 1601-1635 és 1636-1655
között megjelent művekről számot adó előző kötetek folytatásaként -
arról vall, mit tartottak érdemesnek és hasznosnak Magyarországon
kinyomtatni 1656-tól 1670-ig egyrészt azok, akiknek módjukban volt
egy-egy könyv kiadását anyagilag támogatni, másrészt azok, akik
hazánkban ebben az időszakban a könyvnyomtatásból akartak megélni.
Túlnyomórészt könyvekről van szó, amelyek között az egykorú
tudományosság minden ága képviselve van, de megtalálhatók anyagában
az alkalmi, olykor csak egyetlen levél terjedelmű nyomtatványok is."
- Az OSZK 2012-ben adta ki a Régi magyarországi nyomtatványok sorozat
4. részét. Mivel a megjelenést támogató pályázat előírta a nyilvános
digitális hozzáférést, ezért ez a kötet a MEK-be is bekerült.
2013 nyarán az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis
Ignác "A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése"
című könyvét, amely 1860-ban Bécsben jelent meg (1861-es évszámmal)
német nyelven. Ezt a kiadást megtaláltuk digitalizálva a Harvard
Egyetem Könyvtárának honlapján és engedélyükkel átvettük a MEK-be. -
Továbbá munkatársaink beszkennelték a mintegy 600 oldalas, Semmelweis
gyűjteményes munkáit tartalmazó (1905-ös kiadású) kötetet is, melyben
szintén megtalálható ez a korszakos fontosságú mű: Semmelweis'
gesammelte Werke https://mek.oszk.hu/12600/12641
2013-ban volt Vámbéry Ármin, a nemzetközileg is elismert utazó és orientalista
halálának 100. évfordulója. Ebből az alkalomból több magyar és angol
nyelvű művét is felvettük a MEK állományába. Ez a kötet, amely egy
személyes hangvételű beszámoló az Ázsiában és Európában tett
utazásairól és a közben átélt kalandjairól, az Internet Archive
gyűjteményéből származik, a digitalizáló intézmény pedig a kanadai
University of Toronto Robarts Library-ja volt. A metszetekkel
illusztrált kötet szkennelt oldalképei a PDF mellett a nálunk kevésbé
ismert DjVu változatban is letölthetők. - Magyar nyelvű
olvasnivalóként pedig a "Vámbéry Ármin utazásai Ázsiában"
c. könyv ajánlható, melyet a MEK Egyesület digitalizáltatott és adott
ki korrektúrázott szöveges formátumokban is:
https://mek.oszk.hu/11600/11613
Legeza Ilona ismertetője: "Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi
regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának
izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent
elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga,
Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el
élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt,
nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak aki a császár
követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila
udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok
földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki
különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az
arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan." - A
hangoskönyv a MEK Egyesület támogatásával készült az egyszervolt.hu
weboldallal való együttműködés keretében. A művet Sudár Annamária
előadóművész, az OSZK munkatársa olvasta fel.
Makkai Sándor 1928-ban megjelent regénye szokatlan műfaj az erdélyi magyar
író és református püspök életművében: misztikus krimi, egyfajta Dr.
Jekyll és Mr. Hyde történet. A címszereplő egy gyönyörű asszony, aki
végül a lélekkel és a fantáziával folytatott kísérletek áldozatává
válik. - A könyvet eredetileg az Erdélyi Szépmíves Céh adta ki
Kolozsvárott, a digitalizált változat a Makkai Sándor Protestáns
Népfőiskolai Egyesület és az Élő Erdély Egyesület
http://makkaisandor.ro
című weboldaláról került a Magyar Elektronikus Könyvtárba.
"Több sikeres könyv jelent már meg magyarul is a Földön kívüli értelem
kereséséről, de ez lenne az első, amely a ténylegesen működő
SETI-kutatások stratégiájának és technikájának oldaláról vizsgálja
ezt az izgalmas problémát. A könyv szerzője a nemzetközi
SETI-szimpóziumokon szerzett sokéves tapasztalataira támaszkodva
objektíven és szakszerűen, de közérthetően ismerteti a különféle
rádiócsillagászati, optikai és egyéb SETI-kutatási programokat."
- A könyv digitális változata még 2000-ben jelent meg a magyar SETI
Honlap-on, a szerző engedélyével 2012-ben a MEK-ben is archiváltuk.
Akik ismerik Gárdonyi Géza "göre gáboros" könyveit, azoknak nem
újdonság, hogy a kiváló író mélyenszántó, katartikus regények mellett
időnként ponyvát is írt - mégpedig sok nyelvi leleménnyel, fordulatos
történetvezetéssel. Ez műve, melyet Mummery Róbert álnéven
jelentetett meg még 1894-ben, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt
mulatságos olvasmány egy New Yorkban született, de ó-angol családból
származó ficsúrról, aki a legszebb kockás nadrágokat hordja
Amerikában. Miután megismerkedik a hasonló korú néger Pombóval,
nekiindul felfedezni az afrikai kontinenst. Útközben krokodilusokkal,
múmiákkal, emberevőkkel hadakozva végül egy fa és a nők csapdájába
esik. - Az eredetileg Rozsnyai Károly által Budapesten kiadott
könyvet a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában
digitalizálták, onnan érkezett a MEK-be, ahol a szöveges formátumok
mellett az illusztrált eredeti könyvoldalak is megtekinthetők.
Részlet az előszóból: "Amint a komolyabb cím is sejteti, ezek a
fejezetek jobbára az igényes kerékpároshoz szólnak, akit a
kerékpározással kapcsolatos miértek legalább annyira izgatnak, mint a
hogyanok. Remélem, hogy ez a körülmény inkább bővíteni fogja Olvasóim
körét, mint szűkíteni, s ifjú versenyzőink is találnak majd a
könyvben egy-két olyan érdekességet, amelyről még nem hallottak, vagy
amit a gyakorlatban ugyan nálam százszor jobban tudnak, de amin még
sohasem gondolkoztak el." - Dr. Nagy Sándor okleveles vegyész,
magkémiát oktató egyetemi tanár, emellett szépirodalmi ill.
ismeretterjesztő művek fordítója... és megszállott biciklista. 1987
és 1997 között négy könyve jelent a kerékpározással kapcsolatban,
melyekkel több sportirodalmi díjat is elnyert. Közülük három könyv a
MEK-ben is olvasható (a másik kettő a Bicajoskönyv:
https://mek.oszk.hu/10900/10952,
valamint a Versenybringa és társai: https://mek.oszk.hu/11100/11198),
melyeket a szerző honlapjáról vettünk át.
"Lepanto a mai Görögország egyik kis kikötővárosa a Peloponnészosz félsziget
ívében. Itt zajlott le több mint négy évszázada 1571 októberében a
világtörténelem egyik legnagyobb tengeri csatája a Szent Ligában
tömörült pápai, spanyol, velencei csapatok és a török flotta
között... Fondorlatok, ármánykodások, furfang, ravaszság, tudatos
munka, hősiesség - ez teszi izgalmassá Zimányi Vera írását, amely sok
ismeretet nyújt hajókról, fegyverzetről, történelmi eseményekről,
ugyanakkor izgalmas regényként szórakoztatja az olvasót." - A
művet Engler József felolvasásában hallgathatjuk meg, a pécsi
Digitáliának köszönhetően. A szöveges változat a
https://mek.oszk.hu/08200/08248
címen található a MEK-ben.
"Környezetvédelmi jogunkban a polgári jog csak mellékszereplő. Ezt a helyzetet nem az
elmélet alapozta meg, hanem a spontán gyakorlat és a közmegegyezés, s
a polgári perek szerény eredményei mintegy szentesítették. De vajon
szükségszerű-e ez, vajon kihasználja-e a polgári jog minden
lehetőségét a környezet védelmére? Ezekre a kérdésekre keres választ
a könyv." - Sólyom László, volt köztársasági elnök több
digitalizált könyve is felkerült a MEK-be a szerző kérésére az elmúlt
hónapokban és még továbbiak is várhatók. A többségükben terjedelmes
szakmunkák a polgári és a személyiségi jogokról, valamint az
alkotmánybíráskodásról szólnak.
Részlet a Wikipédiából: "Geréb László (1905-1962) író, irodalomtörténész,
műfordító... 1946-1952 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
tudományos munkatársa volt. Az 1930-as évektől kezdve fordította és
ismertette a középkor és a reneszánsz latin nyelvű magyar irodalmát,
így Janus Pannonius költeményeit, Taurinus Paraszti háborúját,
Bonfini, Thuróczi, Kálti Márk, Küküllei János és a Névtelen Minorita
krónikáit. Bibliográfiáiban, tanulmányaiban a 15-18. század
osztályharcait, majd úttörőként a magyar irodalom kezdeti
iparimunkás-ábrázolásait dolgozta fel. Regényei történeti korrajzok
az ifjúság számára." Ez utóbbiak sorába tartozik az 1940-ben
megjelent Mátyás király lantosa c. regényes történet Janus
Pannoniusról és Hunyadi Mátyás reneszánsz udvaráról. - Geréb László
középkori fordításait és ifjúsági regényeit a lánya, Geréb Zsófia
(volt OSZK-s kollégánk) digitalizálta a MEK számára.
Hevesi Erzsébet szenvedélyes bélyeggyűjtő, aki 40 év munkájával hozott létre
egy - az év 12 hónapjának megfelelően - 12 kötetből álló, hiteles
forrásokból összegyűjtött ismertető szövegekkel ellátott
bélyeggyűjteményt. A világ legkülönbözőbb helyeiről származó bélyegek
témájuk szerint a tudomány valamennyi területét felölelik. Az így
létrejött, eredetileg csak kéziratos formában létező mű különleges és
értékes tudástár. A kéziratot a készítője az OSZK-nak ajándékozta és
kérésére elvégeztük a kötetek digitalizálását is, melyek PDF és DjVu
formátumban letölthetők a MEK-ből. A magyar bélyegek képei pedig - a
Magyar Posta engedélyével - egyenként is visszakereshetők lesznek a
Digitális Képarchívumban. A DKA-ban már katalogizált tételek listája
itt nézhető meg:
https://dka.oszk.hu/kereses/gyujtemenylista.phtml?gyujt=Hevesi%20Erzs%E9bet%20%E9s%20Vermes%20Anna%20b%E9lyeggy%FBjtem%E9nye
"Theodor Emerson, becenevén 'Petróleum Teddy', elkényeztetett milliomos
csemete; legjobb barátjával, Gordon kapitánnyal fogadást kötnek. A
tét: milliók nélkül megélni úgy, ahogy van, egy szál szmokingban, a
Kongó őserdejének közepén. Teddy azonban nem számolt néhány
jelentéktelen dologgal: vadállatokkal, kannibálokkal, egyéb vérszopó
fenevadakkal, na meg a rekkenő hőséggel sem..." - Rejtő Jenő, a
komikus történetei miatt népszerű tragikus sorsú író művei 2014.
január 1-től már szabadon terjeszthetők, így most a MEK-be is több,
az eredeti első kiadásokból digitalizált "ponyvaregénye"
került fel. A Vikend a pokolban című ugyan a kevésbé ismertek közé
tartozik, de legalább olyan szórakoztató, mint a kedveltebb légiós
történetei. A mű hangoskönyv változatban is meghallgatható:
https://mek.oszk.hu/12400/12420
"Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete és a Neumann János
Digitális Könyvtár és Multimédia Központ az elmúlt években több
alkalommal együttműködött a magyar kulturális közvagyon
digitalizálási tervének kidolgozását megelőző számbavétel, felmérések
és tanulmányok elkészítésében. A magyar kulturális közvagyon
feltérképezése. Őrzési helyek, típusok, mennyiségek,
digitalizálhatóság, ütemezhetőség, költségigény című, 2003
októberében keltezett tanulmánynak részét képezte egy, A nemzeti
kulturális közvagyon digitalizálási stratégiái az EU-ban és néhány
külföldi országban című fejezet. Az itt következő szakirodalmi szemle
e fejezet átdolgozott anyagát adja közre szélesebb szakmai közönség
számára. Négy ország - a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság,
Észtország és Finnország - digitalizálási gyakorlatáról adunk
helyzetképet 2003-ból - elsősorban az eredeti irodalomkutatás során
összegyűjtött nyersanyagra és az említett fejezetre támaszkodva - és
2004-ből, a Minerva-projekt országjelentéseit felhasználva." - A
kötetet Hegyközi Ilona fordította és állította össze, és az OSZK-ban
működő Könyvtári Intézet jelentette meg.
2014. 08. 22. Az 1. világháború emlékei a jubiláló MEK-ben és EPA-ban, valamint a DKA-ban
A könyvek
egy részét a MEK Egyesület digitalizáltatta, más részét máshonnan
vettük át. Szerepelnek köztük Andrássy
Gyula, az utolsó osztrák-magyar külügyminiszter,
Teleki
Pál, Julier
Ferenc vezérkari tiszt, később a Tanácsköztársaság
vezérkari főnöke és Pogány József haditudósító, majd népbiztos művei
is. Pogány József "Lemberg" c. könyvének
érdekessége, hogy megtalálható a lengyel polona.pl
virtuális könyvtárba felvett, alig néhány magyar nyelvű könyv között
is. Az EPA-ban olvasható "A
világháború képes krónikája" füzetsorozat, de
számot ad a háborús eseményekről sok más korabeli folyóirat és újság,
köztük a Nyugat
és a Vasárnapi
Ujság is. A DKA-ban közel 5000 világháborús tárgyú kép
található, az egyik ilyen részgyűjtemény az "Első
világháborús hősi emlékművek".
A
világháborúval kapcsolatos dokumentumokat az év végéig még tovább
gyarapítjuk.
Országos Széchényi Könyvtár
Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület
2014. 09. 12. 10 érdekes kiadvány a 10 éves EPA-ból
A Magyar
Grafika, az alcíme szerint "a grafikai iparágak fejlesztését
szolgáló folyóirat", a két világháború között előbb havonta,
majd kéthavonta kiadott színvonalas könyvművészeti és nyomdatechnikai
szaklap. Felelős szerkesztője Wanko Vilmos mesterszedő volt, szerzői
és rajzolói között pedig olyan neves nyomdászokat, grafikusokat és
írókat találunk, mint Kner Izidor és Kner Imre, Falk Zsigmond,
Bortnyik Sándor, Kmetty János, Kassák Lajos, Benedek Marcell... Az
1932-ben megszűnt lap ugyancsak Magyar Grafika néven 1957-ben
újraindult, jelenleg a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület adja
ki. Ennek a digitális
változatát 2004 óta szintén archiválja
az EPA.
Az
1920-1932 között kiadott lapszámok digitalizálása a MEK Egyesület
megbízásából az Internet Szolgáltatók Tanácsának támogatásával
készült el 2014-ben, az EPA fennállásának 10. évfordulóján. Erről
egy, a PDF fájlokban elhelyezett előlap is megemlékezik.
Az 1910-es
években Budapesten már hat színházi lap működik sikeresen, amikor
Incze Sándor és Harsányi Zsolt a "Színházi Hét" c.
folyóiratát először adja ki az 1910. október 30-tól november 6-ig
szóló időszakra. Mivel számos próbálkozás, újítás ellenére sikertelen
a lap, mecénásra lett szükség. A mecenatúrát adó család
rapszodikussága miatt állandósul a bizonytalanság. Pénzügyi
támogatójukat otthagyva egy új lapot hoznak létre, "Színházi
Élet" címmel. Ex-támogatójuk a bíróságon leállítatja a lap
kiadását, aminek híre megy, sajtóbotrány kerekedik, melynek
következtében az új lap az utolsó példányig elkel, megalapozva
későbbi sikereit.
A Színházi Életet újabbnál
újabb rovatokkal teszi Incze és Harsányi olvasmányosabbá. Munkatársul
választják a 19 éves Korda Sándort (a Független Magyarország c. lap
párizsi tudósítóját), aki a feljövőfélben lévő mozgókép vonalat
képviseli a csapatban: ő viszi a mozi rovatot a lapnál. A címlapra is
felkerül innentől fogva a "Mozi" szó. Az eleinte
3000-6000 közötti példányban megjelenő lap egy különszámnak
köszönhetően eléri a bűvös 10.000-es határt. A különszám egyébiránt a
kor dán mozisztárja: Valdemar Psilander tiszteletére készült.
Innentől fogva - kisebb-nagyobb hullámzásoktól eltekintve - a lap
példányszáma egyenesen ível felfelé. Az I. világháború végére a
150.000-es példányszám állandósul. Különszámokat a "Kék róka"
kapcsán Herczeg Ferencről, azután Varsányi Irénről, Blaha Lujzáról,
Fedák Sáriról, Bajor Giziről, Márkus Emíliáról adnak ki, többek
között.
(Az ismertető forrása: Színészkönyvtár - www.szineszkonyvtar.hu)
Az EPA
állománya a teljes 1912-1938 közötti megjelenési időszakot felöleli.
Elődje, a Színházi
hét is megtalálható az archívumban.
A
Mercurius Hungaricus ("Magyar Merkúr"), az első
magyarországi hírlap, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett
szabadságharc félhivatalos tájékoztatója volt a magyar függetlenségi
háború eseményeiről a külföld felé, ezért főképp latin nyelven
íródott. Első száma 1705 június 5-én jelent meg, Esterházy Antal
kuruc tábornok indította. Kiadásának oka legfőképp az 1703-ban
Bécsben alapított kurucellenes "Wienerisches Diarium"
hatásának ellensúlyozása volt. A lap szerkesztését 1705 és 1708
között Rákóczi, 1710-ben Bercsényi Miklós kancelláriáján végezték.
Nyomtatásban mindössze hét száma jelent meg. Az első szám, melyet
Esterházy Antal kuruc tábornok maga szerkesztett (magyarul, mivel ő
más célból adta volna ki a folyóiratot), soha nem került elő. Az
1706. augusztusi száma kéziratban maradt. 1705 augusztusától, a
második számától kezdve "Mercurius Veridicus ex Hungaria"
címmel jelent meg.
A kis, nyolcadrét alakú,
4-6 lapos újság csak híreket közölt, azokat is - a kor szokása
szerint - mindenféle véleménynyilvánítás nélkül. Példányai rendkívül
ritkák, csupán elvétve található belőlük egy-egy Európa
könyvtáraiban, így sajnos az Országos Széchényi Könyvtár sem
rendelkezik teljes sorozattal belőle. A gyűjteményből hiányzó, más
könyvtárakban lévő példányok azonban mikrofilmen és digitalizált
változatban is tanulmányozhatóak.
(Az ismertető forrása:
Wikipédia - hu.wikipedia.org)
Az EPA-ban
jelenleg 7 szám található meg, ezek az 1705-ös, 1706-os, 1708-as és
1710-es években jelentek meg.
A Nyugat.
Mára fogalommá vált ez a név, a minőség szinte elérhetetlen
emblémájává nemesült a szellem emberei számára. Egy folyóirat,
mintegy hatvan vastag kötet a szerencsésebb könyvtárak polcain. Talán
nem is gondolunk rá, de igaz, hogy e századi irodalmunk "összes"
és "válogatott" műveinek nagyon-nagy része, az irodalmi
szöveggyűjtemények anyagának sava-borsa itt jelent meg először.
Nyugat. Már maga a név is
telitalálat. Orientáció és iránymutatás. A programadó cikk, Ignotus
legendás "Kelet népe" című írása mutatja, hogy nemcsak
hozni akar odaátról, de átvinni is akar: "A nap s az emberiség
s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s
ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a
történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek." A
címlapon végigkíséri a lapot Beck Ö. Fülöp szép Mikes-emlékérme,
amely sokaknak az egyszerű magyar deákot, a literátor hagyományt,
másoknak a "bujdosót" jelentette, s azt, hogy a világító
gyertyafény és a toll mindenképpen megmaradt, lám a legzivatarosabb
időkben is.
Óriási hatású lap volt, de
azt kevesen tudják, hogy kezdetben csak pár száz, később is csak pár
ezer példányban kelt el. Az eredeti kiadás teljessége csak néhány
nagyobb könyvtár kincse, az antikváriumok kirakataiban még egy-egy
régebbi szám is csalogató látvány. A hatvan nagyalakú kötet, a benne
rejtező 33 évfolyammal, hiánytalanul a lemezen van. A Nyugat -
digitálisan.
(Az ismertető forrása:
Kokas Károly: "Nyugat 1908-1941" CD-ROM kiadvány)
Az EPA a
folyóiratban megjelent írások HTML formátumú szövege mellett
különféle mutatókat
és keresési lehetőséget is biztosít a szerzők és
cikkek közötti eligazodáshoz.
A
Vasárnapi Ujság szerkesztői, szerzői, tudósítói, illusztrátorai
jóvoltából hosszú évtizedeken át egyedülállóan teljesítette a jó
értelemben vett népművelés feladatát az éppen csak a polgárosodás
útjára lépett országban. A felelős szerkesztő, Pákh Albert az első
lapszámban így hirdette az újságot:
"Mik egy néplap
kellékei? Az, hogy érdekes legyen. Az, hogy hasznos legyen. És az,
hogy olcsó legyen. Ime vállalatunkról bizton hisszük elmondhatni,
hogy mind e három tulajdonnal birni fog. Ugy intézkedtünk, hogy
legjobb iróink irják, hogy tartalma széles ismeretgazdagságot
foglaljon magában, és egész félévi előfizetési ára EGY PENGŐ FORINT
legyen. Alólirt felelős szerkesztő mellett, mint főmunkatársat Jókai
Mórt mutathatjuk be, kik e népszerü vállalat számára a magyar
irodalomnak e téren legelismertebb bajnokait leendnek képesek
egyesiteni. S e meggyőződésben kezeskedni merünk, hogy a mit lapunk
hasábjain nyujtani fognak, érdekes, ismeretterjesztő, miveltető
olvasmány lesz. A népet - mellynek pártolására számitunk - nem nézzük
öntudatlan nyers tömegnek, mellynek jó indulatát üres
szemfényvesztések által szabad kizsákmányolni, hanem látjuk benne
amaz ép, józan fajt, mellynek megvannak nemesebb vágyai s
tiszteletreméltó érzelmei. Azon népet látjuk magunk előtt, melly
hogyha ezentul is élni akar, ezt csak ismeretek és mivelődés árán
válthatjuk meg."
(Az ismertető forrása:
"Vasárnapi Ujság 1854-1921" CD-ROM - www.arcanum.hu)
Az EPA-ban
a Vasárnapi Ujság valamennyi száma megtalálható digitálisan. Az első
néhány évfolyam könnyen böngészhető HTML formátumban is rendelkezésre
áll, az eredeti lapoldalak képét ill. a felismertetett szöveget
tartalmazó kétrétegű PDF fájlok mellett. A képanyag legjava pedig
önállóan
is kereshető és nagy felbontásban megtekinthető a
Digitális
Képarchívumban.
"E lap ... havonként minden hó első napjaiban legalább két nyomott ívnyi
terjedtségben fog megjelenni, s annak tiszta jövedelme az erdőszeti
irodalom előmozdíttatására fordíttatni." (Előfizetési fölhívás
1862.)
Az Erdészeti Lapok az
Országos Erdészeti Egyesület tulajdonában lévő havi lap, melyet
1862-ben Divald Adolf és Wagner Károly alapított Selmecbányán. A
folyóirat kiadásának célja a magyar nyelvű erdészeti szakirodalom
megteremtése, a szakmai képzettség fejlesztése és az erdészeti
szakszemélyzet összefogása volt. Az Erdészeti Lapok meghatározó
szerepet játszott a magyar erdészeti szaknyelv kialakulásában és
elterjesztésében.
A lap 1864-ben a Magyar
Erdészegylet közlönye lett. 1866-67-ben "Erdészeti és Gazdasági
Lapok", majd 1868-tól ismét "Erdészeti Lapok" címen
jelent meg, akkor már az Országos Erdészeti Egyesület közlönyeként.
1873-ban az Egyesület megvásárolta a lap tulajdonjogát Wagner
Károlytól - a volt tulajdonosok és a szerkesztő, Bedő Albert
egyesületi titkár a lap főmunkatársai lettek. E dátumtól az Erdészeti
Lapok Budapesten jelenik meg, tulajdonosa és kiadója pedig az
Országos Erdészeti Egyesület.
A lap a története során
történelmi okokból három kényszerű kiadási szünetet élt meg:
1919-ben, 1944-48. valamint 1950-52 között. Az 1952-től ismét
megjelenő lap "AZ ERDŐ" címet viselte 1990-ig. 1991-től
újra a régi címén, megújult tartalmi és formai keretek között jelenik
meg az Erdészeti Lapok.
Ez a lap nem csupán az
Országos Erdészeti Egyesület közlönye, hanem a mindenkori magyar
erdészet és erdőgazdálkodás szellemi értékeinek tárháza, iránymutató
lámpása, a korabeli erdészeti gyakorlati és tudományos élet
tapasztalatainak közreadója és az erdészettörténeti kutatások
legfontosabb forrása is egyben.
(Az
ismertető forrása: Erdészeti Lapok honlap - www.erdeszetilapok.hu)
A kiadvány
143 évfolyamának visszamenőleges digitalizálása 2009-ben történt meg
az Országos Erdészeti Egyesület és a MEK Egyesület együttműködése
keretében. Az azóta megjelent újabb számok - az Erdészeti Lapok saját
honlapján kívül - szintén felkerülnek az EPA-ba is.
A Hollandiai Mikes Kelemen Kör 2001. októberében lépett a világ
színpadára a Mikes International nevű internetes negyedévi lap első
számának kiadásával. A szám előszavában a szerkesztők: Farkas
Flórián, Kibédi Varga Áron, Tóth Miklós és Csanády Ágnes röviden
összefoglalták a lap profilját:
"...A magyarság a
Kárpát-medencében Európa néptömbjeinek és kultúráinak
találkozópontján hozta létre több mint ezer év alatt sajátos
kultúrvilágát. A XX. században történelmi erők feldarabolták a
magyarságot a Kárpát-medencén belül és szétszórták azon kívül az
egész világon. Ez az évszázad egyben lezárta azt a periódust,
amelyben népek egyszerűen csupán földrajzi egységeket jelentettek. Az
új kor, a tudáson alapuló információs társadalom határtalan. Ennek az
új korszaknak, ennek az új globális világrendnek vagyunk aktív része
szerte a földgömbön. Ott 'terül el' a mi szellemi hazánk.
Ebből az
következik, hogy problémáinkat egyetemes emberi nézőpontból
közelítjük meg. Ezt a világra való nyitottsággal lehet elérni. A
Mikes International ezekkel a gondolatokkal indul útjára az 50 éves
Hollandiai Mikes Kelemen Kör szellemében. A világon szinte mindenütt
jelentős számban élő és a helyi társadalomba integrálódott magyarság
különleges helyzetben van: nagyon sok és változatos forrásból tudunk
meríteni. Olvasóink számára pedig a Mikes International eszmecserére
kíván alkalmat nyújtani.
Ezt a
sokszínűségben rejlő erőt lapunk többnyelvűségén keresztül is
igyekszünk kiaknázni. Elsősorban magyarul és angolul, de
természetesen más nyelveken is megszólalunk. Az Internet adta
lehetőségekkel élve, az információs sztráda csomópontjaiban
igyekezünk formálni kultúránkat."
(Az
ismertető forrása: Farkas Flórián: A Mikes jelene és jövője -
www.federatio.org)
Az EPA,
mint a Nemzeti Könyvtár periodika archívuma, fontosnak tartja és
feladatának tekinti összegyűjteni, archiválni és hosszú távon
megőrizni a határon túli magyarság szellemi termékeit is. A Mikes
International digitális folyóirat számai a lap 2001-es indulása óta
folyamatosan érkeznek be az EPA-ba.
A Könyvtári Figyelőt 1955-ben indították az Országos Széchényi Könyvtár
és a Magyar–Szovjet Baráti Társaság Könyvtártudományi
Szakosztálya közös lapjaként, akkor még "Könyvtári Tájékoztató.
Külföldi lapszemle" címen. 1958-tól az OSZK Módszertani
osztálya, a következő évtől pedig az akkor megalakult
Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) jelentette meg
"Könyvtári Figyelő" néven. 1969-től a KMK és az Országos
Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács (OKDT) közös folyóirata volt,
egészen a Tanács megszűnéséig. Jelenleg a Könyvtári Intézet lapjaként
az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában jelenik meg.
A folyóiratot azzal a
céllal indították, hogy a külföldi könyvtári szakirodalom
feltárásával tájékoztassa a könyvtárosokat a nemzetközi
fejleményekről, a jelentősebb elméleti és gyakorlati kérdésekről a
Könyvtártudományi Szakkönyvtárba járó külföldi folyóiratok
dokumentációs feldolgozásával. A lap profilját a hatvanas évektől
kezdve kibővítették a hazai könyvtárügy és könyvtárpolitika aktuális
kérdéseinek tanulmányokban történő bemutatásával.
Kisebb-nagyobb
változtatások után a hetvenes években alakult ki a folyóirat maihoz
hasonló szerkezete, bár formátumában, megjelenési gyakorlatában még
többször változott. 1990-ben a korábbi dokumentációs folyóirat, a
Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom (KDSZ)
Külföldifolyóirat-figyelő rovat címen beolvadt a Könyvtári Figyelőbe,
hangsúlyossá téve a lap kezdetektől meglévő dokumentációs funkcióit.
(Az ismertető forrása:
Könyvtári Figyelő honlap - ki.oszk.hu/kf)
A
könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat számai HTML, illetve
az utóbbi években már PDF formátumban olvashatók az EPA-ban, 1990-ig
visszamenően.
"Szereted az állatokat, a virágokat, a kavicsokat? Gyere velünk, kalandozzunk
együtt Földanyó birodalmában! Beszélő növények, bohókás állatok,
életre kelt kőzetek mesélnek magukról, és arról a világról, amit
rajtuk kívül csak kevesen ismerhetnek hiszen nem mindenki ért a
madarak, a fák vagy a sziklák nyelvén! Itt minden élőlény (és
élettelen képződmény) izgalmas, értékes teremtmény, akit érdemes
megismerni, megszeretni és megvédeni. Érdekes írások, gyönyörű fotók,
játékok, rejtvények! Mese, varázslat minden oldalon az ezerarcú
természetről. Várunk olvasóink közé minden mesebeli lelkű gyereket és
gyermeklelkű felnőttet!"
A Süni magazin 1985-ben
született meg. Akkor még kicsi formátumú volt: nagyjából akkora, mint
egy iskolai füzet, de nagyon sok mindent lehetett találni benne: volt
például csillagászati és számítástechnikai rovat, valamint képregény
is. Nagyon hamar népszerű lett a gyerekek körében, és rövidesen
Süni-klubok is szerveződtek különféle iskolákban, könyvtárakban és
művelődési házakban, szerte az országban...
2006-ban a Sünit Prima
Primissima Díjra jelölték: olyan megtiszteltetés ez, amelyben kevés
újság részesült. A lap végül a díj Prima fokozatát kapta, elsőként
mind az ismeretterjesztő, mind pedig az ifjúsági sajtótermékek közül.
Nemcsak a szerkesztőség és a Göncöl Alapítvány, hanem az egész hazai
környezetvédelmi mozgalom számára nagy dicsőség, hogy ebben az
elismerésben éppen egy ökológiai gyermekmagazin részesült!
(Az
ismertető forrása: a Süni magazin weblapja - goncol.hu/sunimagazin)
A
gyerekeknek szánt, de felnőtteknek is érdekes Süni magazin számai az
EPÁ-ban - a Göncöl Kiadó többi kiadványaihoz hasonlóan - látványos
Flash formátumban lapozgathatók.
1897-ben érett meg a magyarországi helyzet arra, hogy útjára indulhasson egy
olyan természettudományos - ismeretterjesztő lap, amely kulturális
értékeket is hordoz. Ekkor jelent meg először Dr. Lendl Adolf és
Lakatos Károly szerkesztésében A Természet magazin, amelyet a Vadon
folyóirat tényleges és eszmei elődjének tekintünk. A Természet,
amellett, hogy bemutatta az élő és élettelen világ titkait remek
írásokkal, tárcákkal és irodalmi ajánlókkal is szórakoztatta
olvasóit. A lap 1917-ben a Székesfővárosi Állat- és Növénykert
kiadásába került át, külleme jelentősen javult, jobb papíron szebb
képekkel, kéthetente látott napvilágot. Mindemellett irodalmi
értékekkel is szolgált. A Természet 1944-ben megszűnt, majd 1990-ben,
szerény külsővel ismét napvilágot látott. A magazin életében az
1994-es esztendő hozott igazi áttörést. Ekkor az "állatkerti"
lap színessé vált, s közös kiadásba került a Göncöl Alapítvány Süni
c. magazinjával. Ekkortól a lapot e két tulajdonos neve fémjelzi, míg
a kiadói tevékenységet a Göncöl Alapítvány vállalta, vállalja magára.
A Természet 1994-99 között számonként 32 színes és 8 fekete-fehér
oldalon, havonta jelent meg. Gazdasági okok miatt később a kiadó csak
a kéthavonkénti megjelentetésre vállalkozhatott. 2000 áprilisától
megújult lapunk, ekkortól 44 színes oldalon, Vadon címen, igényes
külcsínnel kéthavonta jelenik magazinunk.
A Vadon
magazin ma az egyik legnépszerűbb ismeretterjesztő folyóirat.
Középpontjában az ember és a természet áll, azt sugallva, hogy az
ember a természet része, s csak együtt létezhet vele. Lapunk tehát a
természetről és rólunk, emberekről szól, ám nem felülről vizsgálja a
történéseket. Cikkeinkkel bemutatjuk, mennyire fontos a békés egymás
mellett élés, és jövőnk is csak környezetünk maximális tiszteletben
tartásával képzelhető el.
(Az
ismertető forrása: Bemutatkozik a Vadon magazin
- www.albireo.hu/Goncol_SuniVadon.html)
Az EPA
állományában A természet 1897-1944 között kiadott füzetei (PDF
formátumban), az 1990-1994 évi számai (Flash változatban) és a Vadon
2000-2003 között megjelent lapszámai (szintén Flash formátumban)
találhatók meg.
"Tímár György rekeszizom-mozgató és agyműködést-serkentő remekműveinek
címszavain nemzedékek röhögték életre magukat. A Nevető lexikon és az
Agyrémszótár most javított és átdolgozott kiadásban, egy kötetben lát
napvilágot, készen arra, hogy - miközben megerősíti hitükben és
kedélyükben a régieket - új híveket toborozzon ennek a sajátos
műfajnak" - írja a kiadó a könyv fülszövegében. Tímár György
nemcsak humoristaként alkotott maradandót, hanem versei és
önéletrajzi jellegű prózai írásai is figyelemre méltóak. - A szerző
művei a fia kérésére kerülnek fel ezekben a hónapokban digitalizált
formában a MEK-be.
A kódex fő magyar nevezetessége a Halotti beszédnek nevezett
szentbeszéd és könyörgés, amely a magyar nyelv első ismert összefüggő
nyelvemléke. A könyv jelentőségét világviszonylatban az adja, hogy öt
miniatúrájának egyike (a XXVIII. számmal jelölt), a Bizáncban
tisztelt "Mandilion" leplet ábrázolja, pontosan bemutatva
azokat a jellegzetességeket, amelyek a ma Torinóban őrzött, Jézusnak
tulajdonított halotti lepelre is jellemzőek. A kódex 1240-ben került
Pozsonyba, itt bukkant rá 1770-ben Pray György. 1813-ban a pozsonyi
káptalan a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, 2001 óta az OSZK őrzi,
jelzete MNy. 1. - További információk az OSZK Magyar Nyelvemlékek
honlapján találhatók:
Szűkebb körben ismert a könyvtártudomány egyik képviselője, Galambos Ferenc,
aki az 1950-es és 1980-as évek között számos keresett magyar
folyóirat repertóriumát készítette el. Ezeket a cikk-adattárakat nem
adták ki, gépiratban terjedtek, és csak néhány nagy budapesti
könyvtárban találhatóak meg. Az OSZK megkapta Galambos Ferenc
hagyatékát, közte kb. 50 repertóriumot. A szerkesztő rokonának
engedélyével ezeket egy szorgalmas közmunkásunk digitalizálta az
elmúlt hónapokban és folyamatosan kerülnek fel a MEK-be. - A jelenleg
elérhetők listája itt tekinthető meg:
Grazia Deledda olasz (szárd) írónő (1871-1936) munkássága elismeréseként
1926-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Egyik legkiemelkedőbb
műve, A repkény (L'edera) című regénye először 1907-ben német és
francia nyelven jelent meg, majd olaszul folytatásokban a "Nuova
Antologia" 1908-as számaiban, és még ugyanebben az évben önálló
kötetként is. Ezt több nyelvre lefordították, a magyar nyelvű kiadás
szintén 1908-ban látott napvilágot. A műből 1950-ben azonos címmel
filmdráma is készült. Az erősen vallási inspirációjú mű - amelyet az
írónő titokzatos és szövevényes történetként dolgoz fel -
középpontjában az elviselhetetlen bűntudat okozta büntetéskeresés
áll. - A digitális változat az OSZK-ban rendezett Deledda-emlékesthez
kapcsolódva készült el:
"Kevés alkotó van a magyar irodalomban, akinek annyira szerteágazó a
művészeti tevékenysége, mint Papp Tiboré. Az 1936-ban Tokajban
született író, költő, műfordító, folyóirat-szerkesztő irodalmi
munkássága mellett tipográfusi és képzőművészeti tevékenysége is
számottevően gazdagította a magyar, valamint a francia könyv- és
vizuális kultúrát... A Vendégszövegek (n) című, valóban impozáns
terjedelmű gyűjteményes kötetben Papp Tibor munkásságának csak egy
részét tudjuk az olvasók elé tárni: az ötvenes évek vége és 2003
között született költői műveket" - írja az ajánló fülszövegben
L. Simon László. - A kötetet a tokaji születésű, jelenleg
Franciaországban élő szerző kérésére digitalizáltuk. Papp Tiborról
életművének kutatója, Kelemen Erzsébet közölt egy érdekes íróportrét
a Szépirodalmi Figyelő 2006-os számában, amely az EPA-ban is
olvasható:
"1956 nyarának elmúltával, szeptember 28-án, tehát szinte napra pontosan
egy hónappal az Andics Erzsébet vezette aktívaértekezlet után folyt
le a Petőfi Kör első pedagógusvitája a Közgazdaságtudományi
Egyetemen. Vitavezető Jóboru Magda volt, a DISZ Központi Vezetőségét
Gosztonyi János képviselte. A vitaindító az idézett tanévnyitó
eszmekörében mozgott, de annál vázlatosabb és visszafogottabb volt.
Érződött rajta, az előadó semmiképpen nem szeretné a nagy
előadótermet már a megnyitáskor zsúfoltságig megtöltő érdeklődők
lelkének izzó parazsát lángralobbantani." - A Petőfi Kör
vitáinak kiadványait az 1956-os Intézet digitalizálta és publikálta
online. Az Intézet OSZK-ba való integrálása után kerültek az anyagai
a MEK állományába.
Részlet az ismertetőből: "Ez a kötet - az 1473-1600, 1601-1635 és 1636-1655
között megjelent művekről számot adó előző kötetek folytatásaként -
arról vall, mit tartottak érdemesnek és hasznosnak Magyarországon
kinyomtatni 1656-tól 1670-ig egyrészt azok, akiknek módjukban volt
egy-egy könyv kiadását anyagilag támogatni, másrészt azok, akik
hazánkban ebben az időszakban a könyvnyomtatásból akartak megélni.
Túlnyomórészt könyvekről van szó, amelyek között az egykorú
tudományosság minden ága képviselve van, de megtalálhatók anyagában
az alkalmi, olykor csak egyetlen levél terjedelmű nyomtatványok is."
- Az OSZK 2012-ben adta ki a Régi magyarországi nyomtatványok sorozat
4. részét. Mivel a megjelenést támogató pályázat előírta a nyilvános
digitális hozzáférést, ezért ez a kötet a MEK-be is bekerült.
2013 nyarán az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis
Ignác "A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése"
című könyvét, amely 1860-ban Bécsben jelent meg (1861-es évszámmal)
német nyelven. Ezt a kiadást megtaláltuk digitalizálva a Harvard
Egyetem Könyvtárának honlapján és engedélyükkel átvettük a MEK-be. -
Továbbá munkatársaink beszkennelték a mintegy 600 oldalas, Semmelweis
gyűjteményes munkáit tartalmazó (1905-ös kiadású) kötetet is, melyben
szintén megtalálható ez a korszakos fontosságú mű: Semmelweis'
gesammelte Werke 
2013-ban volt Vámbéry Ármin, a nemzetközileg is elismert utazó és orientalista
halálának 100. évfordulója. Ebből az alkalomból több magyar és angol
nyelvű művét is felvettük a MEK állományába. Ez a kötet, amely egy
személyes hangvételű beszámoló az Ázsiában és Európában tett
utazásairól és a közben átélt kalandjairól, az Internet Archive
gyűjteményéből származik, a digitalizáló intézmény pedig a kanadai
University of Toronto Robarts Library-ja volt. A metszetekkel
illusztrált kötet szkennelt oldalképei a PDF mellett a nálunk kevésbé
ismert DjVu változatban is letölthetők. - Magyar nyelvű
olvasnivalóként pedig a "Vámbéry Ármin utazásai Ázsiában"
c. könyv ajánlható, melyet a MEK Egyesület digitalizáltatott és adott
ki korrektúrázott szöveges formátumokban is:
Legeza Ilona ismertetője: "Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi
regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának
izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent
elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga,
Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el
élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt,
nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak aki a császár
követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila
udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok
földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki
különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az
arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan." - A
hangoskönyv a MEK Egyesület támogatásával készült az egyszervolt.hu
weboldallal való együttműködés keretében. A művet Sudár Annamária
előadóművész, az OSZK munkatársa olvasta fel.
Makkai Sándor 1928-ban megjelent regénye szokatlan műfaj az erdélyi magyar
író és református püspök életművében: misztikus krimi, egyfajta Dr.
Jekyll és Mr. Hyde történet. A címszereplő egy gyönyörű asszony, aki
végül a lélekkel és a fantáziával folytatott kísérletek áldozatává
válik. - A könyvet eredetileg az Erdélyi Szépmíves Céh adta ki
Kolozsvárott, a digitalizált változat a Makkai Sándor Protestáns
Népfőiskolai Egyesület és az Élő Erdély Egyesület
"Több sikeres könyv jelent már meg magyarul is a Földön kívüli értelem
kereséséről, de ez lenne az első, amely a ténylegesen működő
SETI-kutatások stratégiájának és technikájának oldaláról vizsgálja
ezt az izgalmas problémát. A könyv szerzője a nemzetközi
SETI-szimpóziumokon szerzett sokéves tapasztalataira támaszkodva
objektíven és szakszerűen, de közérthetően ismerteti a különféle
rádiócsillagászati, optikai és egyéb SETI-kutatási programokat."
- A könyv digitális változata még 2000-ben jelent meg a magyar SETI
Honlap-on, a szerző engedélyével 2012-ben a MEK-ben is archiváltuk.
Akik ismerik Gárdonyi Géza "göre gáboros" könyveit, azoknak nem
újdonság, hogy a kiváló író mélyenszántó, katartikus regények mellett
időnként ponyvát is írt - mégpedig sok nyelvi leleménnyel, fordulatos
történetvezetéssel. Ez műve, melyet Mummery Róbert álnéven
jelentetett meg még 1894-ben, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt
mulatságos olvasmány egy New Yorkban született, de ó-angol családból
származó ficsúrról, aki a legszebb kockás nadrágokat hordja
Amerikában. Miután megismerkedik a hasonló korú néger Pombóval,
nekiindul felfedezni az afrikai kontinenst. Útközben krokodilusokkal,
múmiákkal, emberevőkkel hadakozva végül egy fa és a nők csapdájába
esik. - Az eredetileg Rozsnyai Károly által Budapesten kiadott
könyvet a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában
digitalizálták, onnan érkezett a MEK-be, ahol a szöveges formátumok
mellett az illusztrált eredeti könyvoldalak is megtekinthetők.
Részlet az előszóból: "Amint a komolyabb cím is sejteti, ezek a
fejezetek jobbára az igényes kerékpároshoz szólnak, akit a
kerékpározással kapcsolatos miértek legalább annyira izgatnak, mint a
hogyanok. Remélem, hogy ez a körülmény inkább bővíteni fogja Olvasóim
körét, mint szűkíteni, s ifjú versenyzőink is találnak majd a
könyvben egy-két olyan érdekességet, amelyről még nem hallottak, vagy
amit a gyakorlatban ugyan nálam százszor jobban tudnak, de amin még
sohasem gondolkoztak el." - Dr. Nagy Sándor okleveles vegyész,
magkémiát oktató egyetemi tanár, emellett szépirodalmi ill.
ismeretterjesztő művek fordítója... és megszállott biciklista. 1987
és 1997 között négy könyve jelent a kerékpározással kapcsolatban,
melyekkel több sportirodalmi díjat is elnyert. Közülük három könyv a
MEK-ben is olvasható (a másik kettő a Bicajoskönyv:
"Lepanto a mai Görögország egyik kis kikötővárosa a Peloponnészosz félsziget
ívében. Itt zajlott le több mint négy évszázada 1571 októberében a
világtörténelem egyik legnagyobb tengeri csatája a Szent Ligában
tömörült pápai, spanyol, velencei csapatok és a török flotta
között... Fondorlatok, ármánykodások, furfang, ravaszság, tudatos
munka, hősiesség - ez teszi izgalmassá Zimányi Vera írását, amely sok
ismeretet nyújt hajókról, fegyverzetről, történelmi eseményekről,
ugyanakkor izgalmas regényként szórakoztatja az olvasót." - A
művet Engler József felolvasásában hallgathatjuk meg, a pécsi
Digitáliának köszönhetően. A szöveges változat a
"Környezetvédelmi jogunkban a polgári jog csak mellékszereplő. Ezt a helyzetet nem az
elmélet alapozta meg, hanem a spontán gyakorlat és a közmegegyezés, s
a polgári perek szerény eredményei mintegy szentesítették. De vajon
szükségszerű-e ez, vajon kihasználja-e a polgári jog minden
lehetőségét a környezet védelmére? Ezekre a kérdésekre keres választ
a könyv." - Sólyom László, volt köztársasági elnök több
digitalizált könyve is felkerült a MEK-be a szerző kérésére az elmúlt
hónapokban és még továbbiak is várhatók. A többségükben terjedelmes
szakmunkák a polgári és a személyiségi jogokról, valamint az
alkotmánybíráskodásról szólnak.
Részlet a Wikipédiából: "Geréb László (1905-1962) író, irodalomtörténész,
műfordító... 1946-1952 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
tudományos munkatársa volt. Az 1930-as évektől kezdve fordította és
ismertette a középkor és a reneszánsz latin nyelvű magyar irodalmát,
így Janus Pannonius költeményeit, Taurinus Paraszti háborúját,
Bonfini, Thuróczi, Kálti Márk, Küküllei János és a Névtelen Minorita
krónikáit. Bibliográfiáiban, tanulmányaiban a 15-18. század
osztályharcait, majd úttörőként a magyar irodalom kezdeti
iparimunkás-ábrázolásait dolgozta fel. Regényei történeti korrajzok
az ifjúság számára." Ez utóbbiak sorába tartozik az 1940-ben
megjelent Mátyás király lantosa c. regényes történet Janus
Pannoniusról és Hunyadi Mátyás reneszánsz udvaráról. - Geréb László
középkori fordításait és ifjúsági regényeit a lánya, Geréb Zsófia
(volt OSZK-s kollégánk) digitalizálta a MEK számára.
Hevesi Erzsébet szenvedélyes bélyeggyűjtő, aki 40 év munkájával hozott létre
egy - az év 12 hónapjának megfelelően - 12 kötetből álló, hiteles
forrásokból összegyűjtött ismertető szövegekkel ellátott
bélyeggyűjteményt. A világ legkülönbözőbb helyeiről származó bélyegek
témájuk szerint a tudomány valamennyi területét felölelik. Az így
létrejött, eredetileg csak kéziratos formában létező mű különleges és
értékes tudástár. A kéziratot a készítője az OSZK-nak ajándékozta és
kérésére elvégeztük a kötetek digitalizálását is, melyek PDF és DjVu
formátumban letölthetők a MEK-ből. A magyar bélyegek képei pedig - a
Magyar Posta engedélyével - egyenként is visszakereshetők lesznek a
Digitális Képarchívumban. A DKA-ban már katalogizált tételek listája
itt nézhető meg:
"Theodor Emerson, becenevén 'Petróleum Teddy', elkényeztetett milliomos
csemete; legjobb barátjával, Gordon kapitánnyal fogadást kötnek. A
tét: milliók nélkül megélni úgy, ahogy van, egy szál szmokingban, a
Kongó őserdejének közepén. Teddy azonban nem számolt néhány
jelentéktelen dologgal: vadállatokkal, kannibálokkal, egyéb vérszopó
fenevadakkal, na meg a rekkenő hőséggel sem..." - Rejtő Jenő, a
komikus történetei miatt népszerű tragikus sorsú író művei 2014.
január 1-től már szabadon terjeszthetők, így most a MEK-be is több,
az eredeti első kiadásokból digitalizált "ponyvaregénye"
került fel. A Vikend a pokolban című ugyan a kevésbé ismertek közé
tartozik, de legalább olyan szórakoztató, mint a kedveltebb légiós
történetei. A mű hangoskönyv változatban is meghallgatható:
"Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete és a Neumann János
Digitális Könyvtár és Multimédia Központ az elmúlt években több
alkalommal együttműködött a magyar kulturális közvagyon
digitalizálási tervének kidolgozását megelőző számbavétel, felmérések
és tanulmányok elkészítésében. A magyar kulturális közvagyon
feltérképezése. Őrzési helyek, típusok, mennyiségek,
digitalizálhatóság, ütemezhetőség, költségigény című, 2003
októberében keltezett tanulmánynak részét képezte egy, A nemzeti
kulturális közvagyon digitalizálási stratégiái az EU-ban és néhány
külföldi országban című fejezet. Az itt következő szakirodalmi szemle
e fejezet átdolgozott anyagát adja közre szélesebb szakmai közönség
számára. Négy ország - a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság,
Észtország és Finnország - digitalizálási gyakorlatáról adunk
helyzetképet 2003-ból - elsősorban az eredeti irodalomkutatás során
összegyűjtött nyersanyagra és az említett fejezetre támaszkodva - és
2004-ből, a Minerva-projekt országjelentéseit felhasználva." - A
kötetet Hegyközi Ilona fordította és állította össze, és az OSZK-ban
működő Könyvtári Intézet jelentette meg.
A Magyar
Grafika, az alcíme szerint "a grafikai iparágak fejlesztését
szolgáló folyóirat", a két világháború között előbb havonta,
majd kéthavonta kiadott színvonalas könyvművészeti és nyomdatechnikai
szaklap. Felelős szerkesztője Wanko Vilmos mesterszedő volt, szerzői
és rajzolói között pedig olyan neves nyomdászokat, grafikusokat és
írókat találunk, mint Kner Izidor és Kner Imre, Falk Zsigmond,
Bortnyik Sándor, Kmetty János, Kassák Lajos, Benedek Marcell... Az
1932-ben megszűnt lap ugyancsak Magyar Grafika néven 1957-ben
újraindult, jelenleg a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület adja
ki. Ennek a 
Az 1910-es
években Budapesten már hat színházi lap működik sikeresen, amikor
Incze Sándor és Harsányi Zsolt a "Színházi Hét" c.
folyóiratát először adja ki az 1910. október 30-tól november 6-ig
szóló időszakra. Mivel számos próbálkozás, újítás ellenére sikertelen
a lap, mecénásra lett szükség. A mecenatúrát adó család
rapszodikussága miatt állandósul a bizonytalanság. Pénzügyi
támogatójukat otthagyva egy új lapot hoznak létre, "Színházi
Élet" címmel. Ex-támogatójuk a bíróságon leállítatja a lap
kiadását, aminek híre megy, sajtóbotrány kerekedik, melynek
következtében az új lap az utolsó példányig elkel, megalapozva
későbbi sikereit.
A
Mercurius Hungaricus ("Magyar Merkúr"), az első
magyarországi hírlap, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett
szabadságharc félhivatalos tájékoztatója volt a magyar függetlenségi
háború eseményeiről a külföld felé, ezért főképp latin nyelven
íródott. Első száma 1705 június 5-én jelent meg, Esterházy Antal
kuruc tábornok indította. Kiadásának oka legfőképp az 1703-ban
Bécsben alapított kurucellenes "Wienerisches Diarium"
hatásának ellensúlyozása volt. A lap szerkesztését 1705 és 1708
között Rákóczi, 1710-ben Bercsényi Miklós kancelláriáján végezték.
Nyomtatásban mindössze hét száma jelent meg. Az első szám, melyet
Esterházy Antal kuruc tábornok maga szerkesztett (magyarul, mivel ő
más célból adta volna ki a folyóiratot), soha nem került elő. Az
1706. augusztusi száma kéziratban maradt. 1705 augusztusától, a
második számától kezdve "Mercurius Veridicus ex Hungaria"
címmel jelent meg.
A Nyugat.
Mára fogalommá vált ez a név, a minőség szinte elérhetetlen
emblémájává nemesült a szellem emberei számára. Egy folyóirat,
mintegy hatvan vastag kötet a szerencsésebb könyvtárak polcain. Talán
nem is gondolunk rá, de igaz, hogy e századi irodalmunk "összes"
és "válogatott" műveinek nagyon-nagy része, az irodalmi
szöveggyűjtemények anyagának sava-borsa itt jelent meg először.
A
Vasárnapi Ujság szerkesztői, szerzői, tudósítói, illusztrátorai
jóvoltából hosszú évtizedeken át egyedülállóan teljesítette a jó
értelemben vett népművelés feladatát az éppen csak a polgárosodás
útjára lépett országban. A felelős szerkesztő, Pákh Albert az első
lapszámban így hirdette az újságot:
"E lap ... havonként minden hó első napjaiban legalább két nyomott ívnyi
terjedtségben fog megjelenni, s annak tiszta jövedelme az erdőszeti
irodalom előmozdíttatására fordíttatni." (Előfizetési fölhívás
1862.)
A Hollandiai Mikes Kelemen Kör 2001. októberében lépett a világ
színpadára a Mikes International nevű internetes negyedévi lap első
számának kiadásával. A szám előszavában a szerkesztők: Farkas
Flórián, Kibédi Varga Áron, Tóth Miklós és Csanády Ágnes röviden
összefoglalták a lap profilját:
A Könyvtári Figyelőt 1955-ben indították az Országos Széchényi Könyvtár
és a Magyar–Szovjet Baráti Társaság Könyvtártudományi
Szakosztálya közös lapjaként, akkor még "Könyvtári Tájékoztató.
Külföldi lapszemle" címen. 1958-tól az OSZK Módszertani
osztálya, a következő évtől pedig az akkor megalakult
Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) jelentette meg
"Könyvtári Figyelő" néven. 1969-től a KMK és az Országos
Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács (OKDT) közös folyóirata volt,
egészen a Tanács megszűnéséig. Jelenleg a Könyvtári Intézet lapjaként
az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában jelenik meg.
"Szereted az állatokat, a virágokat, a kavicsokat? Gyere velünk, kalandozzunk
együtt Földanyó birodalmában! Beszélő növények, bohókás állatok,
életre kelt kőzetek mesélnek magukról, és arról a világról, amit
rajtuk kívül csak kevesen ismerhetnek hiszen nem mindenki ért a
madarak, a fák vagy a sziklák nyelvén! Itt minden élőlény (és
élettelen képződmény) izgalmas, értékes teremtmény, akit érdemes
megismerni, megszeretni és megvédeni. Érdekes írások, gyönyörű fotók,
játékok, rejtvények! Mese, varázslat minden oldalon az ezerarcú
természetről. Várunk olvasóink közé minden mesebeli lelkű gyereket és
gyermeklelkű felnőttet!"
1897-ben érett meg a magyarországi helyzet arra, hogy útjára indulhasson egy
olyan természettudományos - ismeretterjesztő lap, amely kulturális
értékeket is hordoz. Ekkor jelent meg először Dr. Lendl Adolf és
Lakatos Károly szerkesztésében A Természet magazin, amelyet a Vadon
folyóirat tényleges és eszmei elődjének tekintünk. A Természet,
amellett, hogy bemutatta az élő és élettelen világ titkait remek
írásokkal, tárcákkal és irodalmi ajánlókkal is szórakoztatta
olvasóit. A lap 1917-ben a Székesfővárosi Állat- és Növénykert
kiadásába került át, külleme jelentősen javult, jobb papíron szebb
képekkel, kéthetente látott napvilágot. Mindemellett irodalmi
értékekkel is szolgált. A Természet 1944-ben megszűnt, majd 1990-ben,
szerény külsővel ismét napvilágot látott. A magazin életében az
1994-es esztendő hozott igazi áttörést. Ekkor az "állatkerti"
lap színessé vált, s közös kiadásba került a Göncöl Alapítvány Süni
c. magazinjával. Ekkortól a lapot e két tulajdonos neve fémjelzi, míg
a kiadói tevékenységet a Göncöl Alapítvány vállalta, vállalja magára.
A Természet 1994-99 között számonként 32 színes és 8 fekete-fehér
oldalon, havonta jelent meg. Gazdasági okok miatt később a kiadó csak
a kéthavonkénti megjelentetésre vállalkozhatott. 2000 áprilisától
megújult lapunk, ekkortól 44 színes oldalon, Vadon címen, igényes
külcsínnel kéthavonta jelenik magazinunk.