BEVEZETŐ
ALKOTÓK

GALÉRIÁK
... ... ... ... fotók
... ... ... ... címlapok
... ... ... ... kéziratok
... ... ... ... első kiadások
... ... ... ... egyéb
HANGANYAGOK
... ... ... ... szerzők hangjai
... ... ... ... mondott vers
... ... ... ... zenés vers

SZAKIRODALOM
... ... ... ... a Nyugatról
... ... ... ... monográfiák
... ... ... ... tanulmányok
... ... ... ... kronológia

NYUGAT 100 események
... ... ... ... PIM
... ... ... ... OSZK
... ... ... ... MTV
... ... ... ... egyéb
ÚJDONSÁGOK

CÍMLAP

   

MŰVEK


A MEK állományában: művei

Bibliográfiák:

Első kiadások:

  • Két monológ. (Az omnibusz költészete; Egy ablak alatt), Budapest, Deutsch, (Víg és komoly magánjelenetek 3.), [1892 előtt].;
  • Bakfis álmok. Monológ, Budapest, Singer és Wolfner, (Víg és komoly magánjelenetek, 49.), 1892.;
  • Modern dalok. [Versek], Budapest, Mezei Antal, 1892.;
  • Miután letörtem... [Monológ], Budapest, A Magyar Hírlap karácsonyi melléklete, 1893.;
  • Kató. [Versek], Budapest, Lampel, 1894.;
  • Hoffmanné meséi. Regény, Budapest, Magyar Hírlap, 1895.;
  • Hét sovány esztendő. [Regény], Budapest, Kunosy Vilmos és Fia, 1897. A hét sovány esztendő és más elbeszélések, Budapest, Athenaeum, 1912, 1913, 1914, (Olcsó Regény 16.), 1918.;
  • Kalandos történetek. [Elbeszélések], Budapest, Kunosy Vilmos és Fia, 1898.;
  • Egyiptom gyöngye. Operett. [Zeneszerző: FORRAI Miklós], Budapest, 1899.;
  • A királyné apródja. Vígjáték, [MAKAI Emillel], 1899.;
  • Karácsonyi vers. Vígjáték, Budapest, Singer és Wolfner, (Műkedvelők színháza 36.), 190?.;
  • A száműzöttek. [Regény], Budapest, Magyar Hírlap, 1900. Budapest, Singer és Wolfner, (Egyetemes Regénytár, XIX. 9.), 1903, Singer és Wolfner, [192?].;
  • Lou és egyéb elbeszélések. [Novellák], Budapest, Kunosy Vilmos és Fia, 1900.;
  • Gertie és egyéb történetek. [Elbeszélések], Budapest, Lampel Róbert, (Magyar Könyvtár, 248.), 1901.;
  • Liftben. Egy fiatal leány monológja, Budapest, Singer és Wolfner, (Monológok, 105, 103.), 1901. 1902.;
  • Az obsitos. Vitéz Háry János újabb... tettei. [Költői elbeszélés], ill.: GARAY Ákos, Budapest, Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalata, 1903.;
  • Vitéz Háry János. Verses történetek. Budapest, 1903. Budapest, Rákosi Jenő, 1903.;
  • Az asszony körül. [Elbeszélések, jelenetek], Budapest, Grill Károly, (Magyar Írók Arany Könyvtára, XV.), 1903., 1908., 1910., [1926]. Budapest, Athenaeum, [1927].;
  • Ha férfi volnék!... (Monológ). [A címlapon a szerző fordítóként feltüntetve], Budapest, Singer és Wolfner, (Monológok, 133.), [1904.];
  • Bábjáték. Páros jelenet, Budapest, Singer és Wolfner, (Monológok, 191.), [1904?].;
  • A szivar. [Vidám jelenet], Budapest, Singer és Wolfner, (Monológok, 197.), [1904?].;
  • János vitéz. Kacsóh Pongrác operettjének szövege, Budapest, 1904;
  • A Vénusz-bűnügy és egyéb elbeszélések, Budapest, Lampel Róbert, (Magyar Könyvtár, 423.), 1905. (Magyar Könyvtár, 1005.), [1927].;
  • Madmazel. [Elbeszélések], Budapest, Singer és Wolfner, (Vidám könyvek), 1905.;
  • A titokzatos hercegnő. Regény. [A Hoffmanné meséi. Regény, Budapest, Magyar Hírlap, 1895. című kötet új kiadása A tűzbogár. Egy detektiv naplójából című elbeszéléssel bővítve.], Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1905.;
  • Karácsonyi vers. [Színjáték], Budapest, Singer és Wolfner, (Műkedvelők színháza, 36.), 1906.;
  • A király mulat. [Elbeszélések], Budapest, Gelléri és Székely, (Mozgó Könyvtár, 1.), [1907].;
  • Nyári rege. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, (Egyetemes Regénytár, XXIV. 8.), 1907. (Modern Magyar Könyvtár), [1909?]. (Koronás regények, 31.), 1921. [Füzetes kiadás], [1922].;
  • A ferencvárosi angyal. Karácsonyi játék. [MOLNÁR Ferenccel], Budapest, Lampel Róbert, (Fővárosi Színházak Műsora, 276.), 1908, 1912;
  • Naftalin. Bohózat három felvonásban, Budapest, Mozgó Könyvtár, (Mozgó Könyvtár, 14.), 1908. Budapest, Lampel, (Fővárosi Színházak Műsora, 327–328.), [1914].;
  • A nagy nő! Tréfa, Budapest, Singer és Wolfner, (Műkedvelők Színháza, 42.), [1909?].;
  • Írók, színésznők és más csirkefogók. (Elbeszélések), Budapest, Nyugat, 1910., 1913.;
  • Scherzo. [Elbeszélések], Budapest, Singer és Wolfner, (Modern Magyar Könyvtár), [1910?], 1911.;
  • Előleg. Párbeszéd, Budapest, Singer és Wolfner, (Monológok. Víg és komoly magánjelenetek 198.), [1911–1916 között].;
  • Az utolsó bohém. Regény, Budapest, Nyugat, 1911. Budapest, Athenaeum, (Olcsó Regény, 1.), 1917.;
  • Kis meséskönyv. [Mesék], Budapest, Nyugat, 1911. Ill.: PÓLYA Tibor, Budapest, Athenaeum, 1920.;
  • Színes kövek. [Elbeszélések], Budapest, Singer és Wolfner, (Modern Magyar Könyvtár), 1911.;
  • Heltai Jenő versei. [Válogatás a Modern dalok és a Kató mellett az Azóta című új ciklus is], Budapest, Nyugat, (A Nyugat könyvei, 9.), 1911.;
  • Az én második feleségem. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, 1912. Második feleségem, (Milliók Könyve, 43.), [1917].;
  • Bernát. Kis komédiák egy székesfővárosi polgár életéből. [Énekes bohózat], Budapest, Nyugat, 1913.;
  • Kis komédiák. (Jelenetek), Budapest, Lampel, (Magyar Könyvtár, 702–703.), [1913]. Egy operette törénete – Kis komédiák, (Magyar Könyvtár 724–725.), [1914]. (Magyar Könyvtár), [192?].;
  • Family-Hotel. Regény, Budapest, Singer és Wolfner, (Modern Magyar Könyvtár), 1913. (Milliók könyve, 7.), 1916.;
  • A masamód. Vígjáték három felvonásban, Budapest, Lampel Róbert, (Fővárosi Színházak Műsora 314–315.), 1913. [1910?]. Újabb kiadása: A Színházi Élet 1924/46. számú drámamelléklete.;
  • Fűzfasíp. [Versek], Budapest, Nyugat, 1913. Második, átdolgozott kiadás.[Az 1923-as gyűjteményes kiadásból kimaradt verseket a szerző ciklusokba rendezte.]: Budapest, Athenaeum, (Heltai Jenő munkái), [1929].;
  • VII. Emánuel és kora. [Regény], Budapest, Singer és Wolfner, 1913.;
  • Egy operette története. Kis komédiák, Budapest, Lampel Róbert, (Magyar Könyvtár, 724–725.), 1914.;
  • A tündérlaki lányok. [Elbeszélések és vígjáték], Budapest, Franklin-Társulat, (Fehér Könyvek), 1914, [1924].;
  • A Tündérlaki lányok. [Dráma], Budapest, Singer és Wolfner, 1914. Átdolgozott kiadás: Budapest, Athenaeum, (Színházi Könyvtár, 10.), 1921. (Heltai Jenő munkái, 6.: Színdarabok), Budapest, Athenaeum 1927. A Színházi Élet drámamelléklete: 1934. 36. szám.;
  • Jaguár. [Regény], Budapest, Franklin-Társulat, 1914. (Heltai Jenő munkái, 8.), Budapest, Athenaeum 1927. Jaguár és más történetek, [1949].;
  • Lim-lom. [Elbeszélések], Budapest, Lampel Róbert, (Magyar Könyvtár, 762–763.), 1915., (Magyar Könyvtár), [1926], (Magyar Könyvtár, 1047–1048.), [1929].;
  • Akik itthon maradtak. [Jelenet]; A királyné apródja. [Vígjáték. MAKAI Emillel], Budapest, Lampel Róbert, (Magyar Könyvtár, 814.), 1916.;
  • Végeladás. [Elbeszélések], Budapest, Lampel Róbert, (Magyar Könyvtár, 825–826.), 1916., 1921.;
  • Második feleségem, Budapest, Singer és Wolfner, (Milliók Könyve 43.), [1917].;
  • A magyar színészet reformtervezete különös tekintettel a debreceni színészetre, Debrecen, Hegedűs Sándor, 1919.;
  • A 111-es. [Regény], Budapest, Athenaeum, 1920. [1919?]. (Kalandos regények), 1925. Harmadik, kiadás: (Heltai Jenő munkái 9.), 1927. Negyedik, ötödik kiadás, 1929. Hatodik kiadás: A 111-es szoba, 1932. Hetedik kiadás: [1938].;
  • A vörös pillangó. [Elbeszélések], Budapest, Lampel Róbert, (Magyar Könyvtár, 958–962), 1921.;
  • Mese az ördögről. Novellák, Budapest, 1920. Mese az ördögről. Harmincegy elbeszélés, Budapest, Singer és Wolfner, 1922;
  • Versek. 1892–1923, [Bibliofil kiadás, a szerző kézjegyével], Budapest, Athenaeum, 1923.;
  • A kis cukrászda. Vígjáték. Színpadi kiadás, Budapest, Athenaeum, 1923. [1922?]. Második kiadás, Budapest, Athenaeum, [1927]. [1928].;
  • Arcok és álarcok. [Hat kis vígjáték: Karácsonyi vers; A nagy nő; Az asszonyi ravaszságok könyve; Amerikai párbaj; Az orvos és a halál; Menazséria], Budapest, Athenaeum, 1925, (Heltai Jenő munkái) 1927.;
  • Álmokháza. Regény, Budapest, Athenaeum, (Athenaeum Könyvtár I., 4.), 1929. [1930], Budapest, Új Idők, 1945.;
  • Életke. Regény, Budapest, Athenaeum, 1930. Második feleségem – Életke, Budapest, Szépirodalmi, [1934].;
  • A magyar színészet válságai Felvinczy Györgytől (1696) napjainkig. A mai válság megoldásának tervezete, Budapest, 1933.;
  • Ifjabb. Regény. Budapest, Athenaeum, 1935.;
  • Utazás enmagam körül. [Tárcák, rajzok, életképek], Budapest Athenaeum, (Magyar novellák, 2.), 1935.;
  • Jó üzlet. Dráma = Színházi Élet, 1935. 28. szám, drámamelléklet.;
  • A néma levente. Vígjáték három felvonásban, ill.: FÁY Dezső, Budapest, Athenaeum, 1936. Színházi Élet, 1937. 35. szám, drámamelléklet [Budapest], Széchenyi, [1940].;
  • Hol hibáztam el? [Elbeszélések], Budapest, Athenaeum, 1936.;
  • Az ezerkettedik éjszaka. Mesejáték, ill.: FÁY Dezső, Budapest, Athenaeum, 1939.;
  • A gyilkos is ember. [Elbeszélések] Budapest, Athenaeum, 1939.;
  • Egy fillér. Álomjáték. [Színmű], [Budapest], Széchenyi Rt., [1940]; Színházi Élet, 9–11. szám, (drámamelléklet), 1941.;
  • Ismeretlen ismerősök. Kis történetek, Budapest, Új Idők, 1943.;
  • Elfelejtett versek, Budapest, Új Idők, 1947. [1946?].[Kötetben eddig ki nem adott versek, valamint Idegen költők címmel műfordításainak többsége.]

Gyűjteményes kiadások:

Heltai Jenő Munkái. I–X. kötet, Budapest, Athenaeum, 1923–1927.

  1. kötet: Versek, 1892–1923, [1923]. Második és harmadik kiadás: [1927, 1929];
  2. kötet: Az asszony körül. Elbeszélések, Második, harmadik, negyedik kiadás: [1927];
  3. kötet: Írók, színésznők és más csirkefogók, Negyedik kiadás: [1926], [1929];
  4. kötet: Family hotel. [Regény], Harmadik, negyedik, ötödik kiadás: [1927];
  5. kötet: Színes kövek. [Elbeszélések, emlékezések], Második, harmadik kiadás: [1927]. Negyedik kiadás: [1928].;
  6. kötet: Színdarabok. A kis cukrászda. Vígjáték 3 felvonásban. Arcok és álarcok. [Karácsonyi vers, A nagy nő, Az asszonyi ravaszságnak könyve, Amerikai párbaj, Az orvos és a halál, Menazséria], A Tündérlaki lányok, [1927], [A Tündérlaki lányok nélkül], 1929;
  7. kötet: Az utolsó bohém. Regény, Harmadik, negyedik, ötödik kiadás: 1927;
  8. kötet: Jaguár. [Regény], Harmadik kiadás: [1927];
  9. kötet: A 111-es. [Regény], Harmadik kiadás, [1927]. Negyedik, ötödik kiadás: 1929.;
  10. kötet: Papírkosár. [Elbeszélések], Első és második kiadás: [1926, 1927];

Heltai Jenő összegyűjtött művei, Budapest, Szépirodalmi, 1957–1963.

  • Színes kövek. [Válogatott elbeszélések, emlékezések], s. a. r.: GÁBOR György, 1–2., 1957.;
  • Tollforgatók. [Kisregények: Az utolsó bohém – Jaguár – Hét sovány esztendő], Budapest, Szépirodalmi, 1957.;
  • Pesti madarak. [Karcolatok, elbeszélések a Kis komédiák, Lim-lom, Papírkosár, Utazás enmagam körül, Hol hibáztam el?, A gyilkos is ember, Ismeretlen ismerősök című kötetekből, valamint a Magyar Hírlap 1892-es és a Pesti Hírlap 1934–1940-es folyamaiban, illetve a kéziratos hagyatékban fellelhető írások], s. a. r.: GÁBOR György, utószó: BÉLLEY Pál, 1958.;
  • A bölcsek köve.(Mesék, elbeszélések a Kis meséskönyv, Kalandos történetek, Gertie és egyéb történetek, Madmazel, Az asszony körül, A Tündérlaki lányok, A vörös pillangó, Mese az ördögről című kötetekből, valamint A Hétben, a Politikai Heti Szemlében, a Pesti Naplóban, a Pesti Hírlapban megjelent mesék, illetve a kéziratos hagyatékban fellelhető írások), s. a. r., utószó: BÉLLEY Pál, 1959.;
  • Versei, s. a. r.: GÁBOR György. [Válogatás a Modern dalok és a Kató című kötetekből, a Fűzfasíp című folyóiratokban publikált versek. A Tíz év és az Azóta ciklusok, Elfelejtett versek. A lírai életmű hátrahagyott részét, a műfordítások nagy része.], 1959.;
  • A néma levente és más színművek. (Drámák: Tündérlaki lányok [1921-es változat] – A néma levente – Az ezerkettedik éjszaka – Egy fillér – Szépek Szépe), 1960.;
  • Menazséria (Egyfelvonásos színművek: Úri jog; A nagy nő; Az orvos és a halál; Karácsonyi vers; Menazséria; A fehér rózsás úr; Interju, és mesejáték-átdolgozások: Lumpáciusz Vagabundusz; A szarvaskirály), 1962.;
  • Második feleségem – Életke (Kisregények), 1963.;

Heltai Jenő összegyűjtött művei, sorozatszerkesztő és a kötetek előszavainak írója: FRÁTER Zoltán, [Budapest], Papirusz Book, 1997–2002.

  • Versei, 1997.;
  • Utazás enmagam körül és más vallomások, [1998]. [Az 1935-ös elbeszéléskötet anyaga; Irodalmi hajlamaim (válogatott elbeszélések) – Kis Pantheon (emlékezésgyűjtemény)].;
  • Ifjabb. Regény, 1999.;
  • Álmokháza. Regény, 1999.;
  • Humoreszkek, I–II., 2000–2001.;

A magyar próza klasszikusai (Budapest, Unikornis Kiadó: 25., 35., 54., 80.)

  • Három kisregény. [Az utolsó bohém, Family Hotel, VII. Emánuel és kora], szöveggondozás, utószó: HEGYI Katalin, 1995.;
  • Jaguár– A 111-es, szöveggondozás. [Kisregények], utószó: HEGYI Katalin, 1996.;
  • Hoffmanné meséi és más elbeszélések, szöveggondozás, utószó: HEGYI Katalin, 1998.;
  • Kaland és más elbeszélések, szöveggondozás, utószó: HEGYI Katalin, 2000.;

A magyar dráma gyöngyszemei (Budapest, Unikornis Kiadó: 1., 6.)

  • Nagy színházi siker volt. [A Tündérlaki lányok], szöveggondozás, utószó: HEGYI Katalin, ill.: SÁRKÁNY Győző, 1994.;
  • A néma levente és más költői játékok, vál., szöveggondozás, utószó: PETRÁNYI Ilona, ill.: SÁRKÁNY Győző, 1997.;

Millenniumi Könyvtár, (Budapest, Osiris Kiadó: 4., 62., 128.)

  • A 111-es. Regény, utószó: TARJÁN Tamás, 1999.;
  • Kis királyok, szerk., utószó: HEGYI Katalin, 2000.;
  • A tündérlaki lányok. Válogatott elbeszélések, vál., utószó: HEGYI Katalin, 2001.;

Szerkesztői munkák:

  • Fidibusz naptár, szerk. HELTAI Jenő, Budapest, Fidibusz, 1907.;
  • Magyar humoristák. Anthológia, szerk., előszó: HELTAI Jenő, Budapest, Athenaeum, (Korunk Mesterei), 1920.;

Átdolgozások:

  • Leon XANROF – Jules CHANCEL: A királynő férje, énekes vígjáték, [műfordítás is], Budapest, Lampel, (Fővárosi színházak műsora), [1904].;
  • Johann NESTROY: Lumpáciusz Vagabundusz vagy a három jómadár. Bohózatos mesejáték (Der böse Geist Lumpaciavagabundus oder das liederliche Kleeblatt). A mai színpadra átírta és versbe szedte HELTAI Jenő, Budapest, A Szerző, 1943.;
  • KACSÓH Pongrác: János vitéz. [Daljáték], szövegét Petőfi költői elbeszéléséből írta BAKONYI Károly, átd.: KARINTHY Ferenc, versek: HELTAI Jenő, Budapest, Zeneműkiadó, (Operaszövegkönyvek), 1962.;

Műfordításai:

  • Anthony MARS, Maure HENNEQUIN: A bibliás asszony. Operette, zeneszerző: Viktor ROGÉR, Arad, Aradi Ny., 1899.;
  • GYP: Ginette boldogsága. Regény. [Le bonheur de Ginette], Budapest, Vass, 1900.;
  • Leon XANROF – Jules CHANCEL: A királynő férje, énekes vígjáték, [átdolgozás is], Budapest, Lampel, (Fővárosi színházak műsora), [1904].;
  • Wicheler FOUSON: Beulemans kisasszony házassága. Vígjáték, Budapest, Thália Ny., 1910.;
  • Maurice DONNAY: Lysistrata. Komédia, Budapest, Athenaeum, (Modern Könyvtár), 1921.;
  • Paul ARMONT, Marcel GERBIDON: A gyémántköszörűs. Vígjáték, Budapest, Athenaeum, (Színházi Könyvtár 1.), 1921.;
  • Jan STRUTHER: Miniverné nagyságosasszony, [Budapest], Keresztes, [1943]; 3. kiadás: [1944].;
  • MOLIERE: A férjek iskolája, utószó: SÜPEK Ottó, Budapest, Szépirodalmi, 1953.;
  • Carlo GOZZI: A szarvaskirály, zenéjét szerezte RÁNKI György, SZÉKELY György tanulmányával, Budapest, Művelt Nép, 1956.;
  • Luigi PIRANDELLO: Színművek, ford. Barna Imre et al., vál.: FRIED Ilona, utószó: SZABÓ György, [Budapest], Európa, (Drámák), 1983. [!1984].;
  • GRÜNWALD, Alfred:, LÖHNER BEDA Fritz: Bál a Savoyban. Revüoperett. Zene: ÁBRAHÁM Pál. Átdolgozta: ROMHÁNYI József, Szolnok, Szigligeti Színház, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1979.;

Egyes művei:

  • A 111-es. [Regény], Budapest, Athenaeum, 1920. [1919?]. (Kalandos regények), 1925. Harmadik kiadás: (Heltai Jenő munkái 9.), 1927. Negyedik, ötödik kiadás: 1929. Hatodik kiadás: A 111-es szoba, 1932. Hetedik kiadás: [1938]. Budapest – Bukarest, Szépirodalmi, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1957. Utószó: CZIBOR János, ill.: LÓRÁNT Péterné, [Budapest], Szépirodalmi, (Olcsó Könyvtár), 1959. Utószó CZIBOR János, ill.: LORÁNT Lilla, Budapest, Szépirodalmi, (Olcsó Könyvtár), 1966. A 111-es, ill.: SZOBOSZLAY Péter, Budapest, Móra, 1993. (Utószó: TARJÁN Tamás), Budapest, Unikornis, (A magyar próza klasszikusai, 35.), 1996. https://mek.oszk.hu/01900/01938 Jaguár. A 111-es. [Kisregények], (utószó: TARJÁN Tamás), Budapest, Osiris, (Millenniumi Könyvtár, 4.), 1999.;
  • Álmokháza. Regény, Budapest, Athenaeum, (Athenaeum Könyvtár I., 4.), 1929. [1930]. Budapest, Új Idők, 1945. Bev.: GYERGYAI Albert. Ill.: BORSOS Miklós, Bratislava – Budapest, Madách – Szépirodalmi, 1969.;
  • Életke. Regény, Budapest, Athenaeum, 1930. Második feleségem – Életke, Budapest, Szépirodalmi, [1934]. Második feleségem – Életke, Budapest, Szépirodalmi, (Heltai Jenő összegyűjtött művei), 1963.;
  • A néma levente. Vígjáték három felvonásban, ill.: FÁY Dezső, Budapest, Athenaeum, 1936. Színházi Élet, 1937. 35. szám, drámamelléklet [Budapest], Széchenyi, [1940]., Öt mesejáték, 1., Ill: HINCZ Gyula, Budapest, Szépirodalmi, 1955. Budapest, Bibliotheca, rendezői utószó: SZENDRŐ József, (Játékszín, 6.), 1958. Néma levente, [Abasár], Abasári Önkéntes Tűzoltótestület Színjátszó Csoportja, 1959. A néma levente és más színművek, Budapest, Szépirodalmi, 1960. Utószó: PÁLL Árpád, Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1963. Ill: HINCZ Gyula, Budapest, Szépirodalmi, 1968. A néma levente – Egy fillér, Budapest, Szépirodalmi, Kiskönyvtár, 1972. Az első kiadás reprintje, szerk.: GRASELLY István, Budapest, Zrínyi, 1979. MÉSZÖLY Dezső: Századok színháza: Verses játékok – átdolgozott változat, Budapest, 1982. A néma levente – Az ezerkettedik éjszaka, Szépirodalmi, Kiskönyvtár, 1985. A néma levente és más verses játékok, utószó: PETRÁNYI Ilona, Unikornis, (A magyar dráma gyöngyszemei, 8.), 1997. A néma levente. Öt magyar dráma, utószó: GYŐREI Zsolt, Európa, Diákkönyvtár, 1999.;
  • Az ezerkettedik éjszaka. (Mesejáték), ill.: FÁY Dezső, Budapest, Athenaeum, 1939. Öt mesejáték, 2., ill: HINCZ Gyula, Budapest, Szépirodalmi 1955. ill: KONDOR Lajos, Budapest, Magyar Helikon, 1958. A néma levente és más színművek, Budapest, Szépirodalmi, 1960. A néma levente – Az ezerkettedik éjszaka, Budapest, Szépirodalmi, Kiskönyvtár, 1985.;
  • Egy fillér. Álomjáték. [Színmű], [Budapest], Széchenyi Rt., [1940]; Színházi Élet, 9–11. szám, (drámamelléklet), 1941. A néma levente és más színművek, Budapest, Szépirodalmi, Heltai Jenő összegyűjtött művei, 1960. A néma levente – Egy fillér, Budapest, Szépirodalmi, Kiskönyvtár, 1972.;
  • Lumpáciusz Vagabundusz. [Színmű. [Johann NESTROY: Der böse Geist Lumpacivagabundus c. művének átdolgozása.], Budapest, Szerző, 1943. Lumpáciusz Vagabundusz – A Szarvaskirály, Budapest, Szépirodalmi, Öt mesejáték, 3., 1955. Menazséria, ill.: HINCZ Gyula, Budapest, Szépirodalmi, 1962.;
  • Kis királyok. Két kisregény. [Family Hotel, VII. Emánuel és kora], [Budapest], Révai, 1949, Budapest, Szépirodalmi, 1952, 1954, 1955, 1961. Utószó: HORVÁTH Zsigmond, ill.: RÉBER László, (Olcsó Könyvtár), 1964, 1970. Family hotel. [Két kisregény képregény-változata: Family Hotel, VII. Emánuel és kora], Heltai Jenő műve nyomán írta és rajz. ZÓRÁD Ernő, Budapest, Lapkiadó Vállalat, [1987]. Ill.: ZÓRÁD Ernő, [Budapest], Héttorony, [1994]. Három kisregény. [Az utolsó bohém, Family Hotel, VII. Emánuel és kora], szöveggondozás, utószó: HEGYI Katalin, Budapest, Unikornis, (A magyar próza klasszikusai, 25.), 1995. Kis királyok, szerk., utószó: HEGYI Katalin, Budapest, Osiris, (Millenniumi Könyvtár 62.), 2000.;
  • Jaguár. Regény, Budapest, Franklin-Társulat, 1914. Heltai Jenő munkái, VIII., Budapest, Athenaeum 1927, [1928]. Jaguár és más történetek, [1949]. [Budapest], Szépirodalmi, (Olcsó Könyvtár), 1954. Tollforgatók. [Kisregények: Az utolsó bohém – Jaguár – Hét sovány esztendő], Budapest, Szépirodalmi, 1957. A Hét sovány esztendő és Az utolsó bohém című regényekkel együtt, utószó: ILLÉS Jenő; Ill.: RÉBER László, (Olcsó Könyvtár), 1961. Utószó: ILLÉS Jenő, (Olcsó Könyvtár), 1967. Utószó: HEGEDÜS Géza, ill.: HINCZ Gyula, (Magyar Elbeszélők), 1968. Jaguár – A 111-es, szöveggondozás, utószó: HEGYI Katalin, Budapest, Unikornis, (A magyar próza klasszikusai, 35.), 1996.;

 

 

 

 

 
ALKOTÓK - HELTAI JENŐ

HELTAI Jenő (Pest, 1871. augusztus 11. Budapest, 1957. szeptember 3.): író, költő, újságíró.

Gyermekéveit Budapesten és Baján töltötte. A gimnáziumot Budapesten végezte. 1889-ben megkezdett jogi tanulmányait egy év után félbeszakította, és az újságírói pályát választotta. 1890-től a Magyar Hírlap munkatársa volt. 1892-től A Hét munkatársaként meghonosította a verses publicisztikát. Első verseskötetének (Modern dalok, 1892) hatása váratlanul nagy volt. A nagyvárosi ifjú érzelmességét, szellemességét, könnyedségét verselte meg a francia sanzon és a magyar népdal belső formáinak ötvözetéből. Későbbi köteteinek (Kató, 1894; Versei, 1910; Fűzfasíp, 1913) verseire is az ironikus-romantikus hang, a harmonikus életfilozófia, a szelíd elnéző, derűs kritika jellemző. Az 1890-es évek végén budapesti lapok tudósítójaként Franciaországba utazott. Párizsi tartózkodása idején mutatták be Budapesten az Egyiptom gyöngye című operettjét. Párizsban fordított először francia komédiát magyar színházak számára. 1900-ban rövid ideig a Vígszínház dramaturgja, 1903-tól a Pesti Hírlap belső munkatársa volt. Az 1900-as évek elején érdeklődése a kabaré felé fordult. Mestere volt a könnyű műfajnak. Az orfeumi kupléval szemben a francia ihletésű sanzont akarta meghonosítani. Az újságírás mellett novellákat, regényeket, színműveket írt és fordított. Párizsból hazatérve 1902-ben tartalékos tisztként szolgált. 1903-ban házasságot kötött Hausz Valériával. Nagy sikere volt Kacsóh Pongrác János vitéz (1904) című daljátékának Heltai Jenő szövegével.
A Nyugatban 1910-ben jelent meg először írása. Az Estben 1928-ban a magyar drámaírás válságáról közzétett nyilatkozatának problematikáját a Nyugat gondolta tovább a kortárs szellemi elitet mozgósító cikksorozatában.

A század elején számos novelláskötete (Lou, 1900; Scherzo, 1910; Írók, színésznők és más csirkefogók, 1910; Színes kövek, 1911; A tündérlaki lányok, 1914; Lim-lom, 1915) és regénye (A hét sovány esztendő, 1897; Az utolsó bohém, 1911; Family Hotel, 1913; VII. Emmanuel és kora, 1913; Jaguár, 1914) jelent meg. Novelláinak és regényeinek alakjai a polgári élet körén kívül eső világból valók; könnyűvérű bohémek, művészek, színésznők, kokottok, ártalmatlan kalandorok, vidám fiatalok, komikus nyárspolgárok. Az író bölcs megértéssel áll felettük, nem háborodik fel erkölcseiken, elfogadja az életet bűneivel, szomorúságával és szépségeivel együtt. A magyar irodalmi humornak új stílusát teremtette meg ifjúkori színdarabjaiban, vígjátékaiban, jeleneteiben (Az asszony körül, 1903; Az édes teher, 1909; Naftalin, 1908; A masamód, 1910). Az I. világháborúban haditudósító volt, hosszabb időt töltött Konstantinápolyban. 1915-ben a Vígszínház dramaturg igazgatójának nevezték ki. 1916-ben a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnökévé választották. Miklós Andor 1918-ban az Athenaeum Kiadó irodalmi vezetésével bízta meg. 1927-ben műfordítói tevékenységéért megkapta a francia becsületrendet. 1929-től a Belvárosi Színház, 1932-1934-ben a M. Színház igazgatója volt. Álmokháza (1929) című regényében az I. világháború utáni Budapest nyomorát, zaklatott életét mutatta be egy misztikus szerelmi történetben. Legnagyobb színpadi sikerét A néma levente (1936) című mesejátékával érte el. Későbbi mesejátékai (Az ezerkettedik éjszaka, 1939; Lumpácius és Vagabundusz vagy a három jómadár, 1943; Szépek szépe, 1955) nem érték el A néma levente művészi színvonalát. 1945 után megválasztották a Magyar PEN Klub elnökének. 1949-ben hosszabb időt töltött külföldön, elsősorban Londonban. 1955-ben mutatták be a Szépek szépe című utolsóként írt színművét. 1957-ben kapta meg a Kossuth-díjat. Töredékesen elkészült emlékezései posztumusz jelentek meg (Színes kövek, 1957).

OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség (Faragó Éva szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)

vissza

Versei:

  • Versei. Vál., s. a. r.: GÁBOR György. [Válogatás a Modern dalok és a Kató című kötetekből, a Fűzfasíp című folyóiratokban publikált versek. A Tíz év és az Azóta ciklusok, Elfelejtett versek. A lírai életmű hátrahagyott részét, a műfordítások nagy része.],, Budapest, Szépirodalmi, 1959, 1962, 1967, 1971, 1983.;
  • Száztíz év. Heltai Jenő összegyűjtött versei, szerk., előszó jegyzetek: GYŐREI Zsolt, [Budapest], Papirusz Book, 2002.;
  • Versei, előszó: FRÁTER Zoltán, Budapest, Papirusz Book, 1997.;

Színdarabjai:

  • Öt mesejáték I–IV. [I. kötet: A néma levente – II. kötet: Az ezerkettedik éjszaka – III. kötet: Lumpáciusz Vagabundusz; A Szarvaskirály [Gozzi mesejátékának átdolgozása] – IV. kötet: Szépek Szépe]. Ill.: HINCZ Gyula, Budapest, Szépirodalmi, 1955.;

Elbeszélései:

  • Ötven elbeszélés. [Tematikus ciklusokba rendezett válogatott novellák], Budapest, Új Idők, 1946.;
  • Szerelem és vidéke. Novellák, Budapest, Cserépfalvi, (Cserépfalvi Kiskönyvtára 6.), 1947.;
  • Jaguár és más történetek (regény és elbeszélések), Budapest, Athenaeum, [1949.];
  • Talált pénz. Válogatott elbeszélések, Budapest, Szépirodalmi, 1951.;
  • Színes kövek. [Válogatott elbeszélések, emlékezések], s. a. r.: Dr. GÁBOR György, Budapest, Szépirodalmi, (Heltai Jenő összegyűjtött művei), 1–2., 1957.;
  • Veri-e uraságod a feleségét? [Elbeszélések], vál.: V. DÁNIEL Erzsébet, ill.: KÁLMÁNCEHY Zoltán, Budapest, Magvető, (Vidám Könyvek 10.), 1963.;
  • Abu Majub bolhája. [Elbeszélések], válogatta, utószó: MÁRVÁNYI Judit, Budapest, Szépirodalmi, Olcsó Könyvtár, 1981.;

Egyéb kiadások:

  • Amerikai párbaj. Vígjáték = Régi magyar kabaré. [Továbbá: Karinthy Frigyes: Ugyanaz férfiben. Bohózat és GÁBOR Andor: Haspók úr ebédel. Tréfa], Budapest, Kultúra, (Új Magyar Könyvtár 8.) 1948.;
  • János vitéz, daljáték, PETŐFI Sándor verses elbeszélése nyomán zenéjét HELTAI Jenő verseire szerzette KACSÓH Pongrác, újra hangszerelte és kiegészítette: KENESSEY Jenő, szöveg: BAKONYI Károly, átdolgozta: KARINTHY Ferenc, Budapest, Zeneműkiadó, [1952.];
  • A könyv-ember. Elbeszélés, Bibliofil kiadás, Budapest, Borda Antikvárium, 1992.;
  • Századelő. Tudósítás a Duna-parti Párizsból. Kötetben még meg nem jelent versek, jelenetek, szatírák, válogatta, előszó: URBÁN V. László, [Budapest], Officina Nova, [1994.];
  • A néma levente és más színművek. [Tündérlaki lányok (1921-es változat) – A néma levente – Az ezerkettedik éjszaka – Egy fillér – Szépek szépe], Budapest, Szépirodalmi, 1960.;
  • Az asszonyok ravaszságának krónikája = Letűnt idők. Egyfelvonásosok. [Továbbá: MIKSZÁTH Kálmán: A zöld légy és a sárga mókus; MOLNÁR Ferenc: Vacsora; Menyegző, rend., utószó: ARDÓ Mária], Budapest, Gondolat, (Játékszín 42.), 1961.;
  • Menazséria. [Egyfelvonásosok: Úri jog, A nagy nő, Az orvos és a halál, Karácsonyi vers, Menazséria, A fehér rózsás úr, Interju – Mesejátékok: Lumpáciusz Vagabundusz, A szarvaskirály], Budapest, Szépirodalmi, 1962.;
  • Második feleségem. Életke. [Kisregények], Budapest, Szépirodalmi, 1963.;
  • A néma levente. Vígjáték, utószó: PÁLL Árpád, Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1963.;
  • A néma levente, ill.: HINCZ Gyula, Budapest, Szépirodalmi, 1968.;
  • Osztriga pezsgővel. [Versek; elbeszélések; egyfelvonásosak: A nagy nő – Amerikai párbaj], szerk.: Ny. FAZEKAS Zsuzsa, [Budapest], NPI, (Színjátszók Kiskönyvtára 150.), 1972.;
  • A néma levente, Budapest, Szépirodalmi, (Kiskönyvtár), 1972.;
  • A néma levente, Vígjáték három felvonásban, [hasonmás kiadás], szerk.: GRASSELLY István], [Budapest], Zrínyi Ny., 1979.;
  • A néma levente, Budapest, Szépirodalmi, Kiskönyvtár, 1985; A néma levente. [Színdarabok], Budapest, Szépirodalmi, 1985.;
  • A Vénusz-lakók, ill.: MOLNÁR István, Budapest, Bembo, 1991. [A Vénusz bűnügy és egyéb elbeszélések, Budapest, Lampel, (Magyar Könyvtár, 423.), 1905. új kiadása az elbeszélések nélkül.);
  • Utazás enmagam körül. Elbeszélések, Budapest, Akadémiai, (Egyéniség és alkotás), 1991.;
  • A néma levente. Öt magyar dráma, vál. és szerk.: RUTTKAY Zsófia, szöveggondozás, életrajzi és tárgyi jegyzetek: BLASTIK Noémi et al, Budapest, Európa, Európa Diákkönyvtár, 1999.;
  • A masamód. Elfelejtett drámák. [A királyné apródja (MAKAI Emillel közösen); A ferencvárosi angyal (MOLNÁR Ferenccel közösen); Bernát; Naftalin; Az édes teher; A masamód, Akik itthon maradtak; A kis cukrászda; Jó üzlet], vál., szerk., utószó, jegyzetek: GYŐREI Zsolt, Budapest, Európa, 2000., 2001.;
  • Te pajkos, kis kokott. Heltai Jenő Budapestje, összeáll. és szerk.: GYŐREI Zsolt, Budapest, Papirusz Book, 2007.;

Visszaemlékezések:

  • ZSOLDOS Andor: Theodor Herzl. Emlékezések. [HERZL Tivadar SCHÜLLER Luise-hoz írott levelei HELTAI Jenő visszaemlékezéseivel], szerk.: FARKAS Ervin, New York, World Federation of Hungarian Jews, 1981.;

Hangoskönyvek:

Idegen nyelvű szövegkiadások:

Angol:

Eszperantó:

  • Gertie = Pro esperanto. Originala monologo. [Továbbá: VARGA Ferdinánd: La Monujo Trovita] trad.: VARGA Ferdinánd, Budapest, Kókai, (Kolekto de hungara esperantisto 5.), 1913.;
  • La pagio de l'regino. Komedio. [A királyné apródja], trad.: Kolomano de Kalocsay, Bp., Per esperanto al la tutmondo, (El la hungara literaturo), 1922.;
  • La Morto kaj la kuracisto. [Az orvos és a halál], el la hungara Ladislao SOMLAI, Budapest, Hungara Esperanto-Asocio, 1981.;

Francia:

  • Monsieur Selfridge escamoteur. Roman. trad. par André RÉVÉSZ, Marius BOISSON, Paris, Bossard, 1925.;

Héber:

  • C'árdás. [Csárdás], Tel-Aviv, Szifrijá K'táná, 1948.;

Horvát:

  • Kéziratban: Oni koji ostaju. [Akik itthon maradtak]. Ford.: Milan BOGDANOVIĆ. (1914. szept. 16: Horvát Nemzeti Színház, Zágráb, rend.: Josip BACH; 1914. okt. 3: Horvát Nemzeti Színház, Eszék, rend.: A. V. BECK [Viktor BECK]);
  • Soba 111. Avanturistički roman iz velegradskoga ľivota. [A 111-es], prev.: Giza MAMU®IĆEVA, predgovor: Ernő KÁZMÉR, Zagreb, Nakladnik Narodnih novina, (Zabavna biblioteka 532.), 1932.;

Lengyel:

  • Dom snów. [Álmokháza], przeloz. Krystina PISARSKA, Kraków, Wyd. Literackie, 1978.;

Macedón:

  • Antologija na ungarskata poezija, izbor, prepev, predgovor i beleąki za avtorite: Paskal GILEVSKI, Skopje, Matica makedonska, 2005.;

Német:

  • Die Hose des Herrn Marquis und andere Humoresken, übers.: Ed. KADOSSA, Leipzig, Reclam, é.n.;
  • Der Haupttreffer. Ein Familienidyll. Humoreske = Roda-RODA Alexander, ETZEL Theodor: Welthumor, Berlin, Leipzig, 1911.;
  • Meine zweite Frau. Roman. [Második feleségem], übers.: Eduard KADOSSA, Wien, Konegen, 1912.;
  • Die Hase des Herrn Marquis und andere Humoresken, Leipzig, Reclam, [1913.];
  • Die Modistin, Wien, Bárd, 1913.;
  • Das Familienhotel. [Family-Hotel], Berlin, Ladyschnikow, [1914], [192?.];
  • Die Steiner-Mädeln, Wien, Eirich, 1915.;
  • Zimmer 111. Ein Roman zwischen Schauspielern und Artisten, übers.: Eduard KADOSSA, Berlin, Ullstein et Co, [1920.], [1930.];
  • Der Arzt und der Tot, Wien, Volkskunst-Verl.-Ges. Kaiser, [um 1925.];
  • Der Jaguar, Roman. [Jaguar], ill.: Michael BÍRÓ, Berlin, Wien, Glöckner, (Glöckner Bücher 4.), [1929.];
  • Family Hotel. [Roman. Novellen], ill.: Michael BÍRÓ, Berlin, Wien, Glöckner, (Glöckner Bücher 29.), [1929.];
  • Eugen HELTAI: Der stumme Ritter. Lustspiel in Versen. [A néma levente], übertragung: Ladislaus SZEMERE, Wien, Marton, 1937. [Budapest], Renaissance, [1937.];
  • Theophrastus und das Mädchen, Berlin, Der Neue Geist, 1948.;
  • Family-Hotel. Die höchst dramatische Geschichte einer grossen Verschwörung. [Kiskirályok], übertr.: Heinrich WEISSLING, ill.: Rudolf PESCHEL, Berlin, Eulenspiegel Verl., [1959], 1968.;
  • Jaguar, Übers., Nachwort: Georg HARMAT, Berlin, Verl. der Nation, (Roman für alle), [1959]. [Budapest], Corvina, 2003.;
  • Leihbibliothek. Humoreske, übers.: Eduard KADOSSA = Welthumor, Berlin, Eulenspiegel, 1960.;
  • Haus der Träume. Roman. [Álmokháza], übers.: Hans SKIRECKI, Berlin – Weimar, Aufbau-Verl., 1975.;

Olasz:

  • Pensione di famiglia. Romanzo. [Family Hotel], trad.: Taulero ZULBERTI, Bologna, CAppelli, 1928, 1931.;
  • Autunno; Canzone = Accordi magiari. Poesie tradotte da Gino SIROLA. Prefazioni di Aladár SCHÖPFLIN, Trieste, Casa Editrice, Parnaso, 1928. 35, 36. o.;
  • L'ultimo bohemien. Romanzo. [Az utolsó bohém], trad.: Franco VELLANI-DIONISI, Milano, Corbaccio, 1929.;
  • La mia seconda moglie. Romanzo. [Az én második feleségem], trad. i pref.: Mario BRELICH-DALL'ASTA, intr.: Ignazio BALLA, Bologna, Cappelli, (Hungaria. Collezzione di opere magiare 2.), 1931.;
  • La donna ridente. La camera N. o. 111. Romanzo. [A 111-es], trad.: Oscare di FRANCO, pref.: Guido da VERONA, Milano, Caddeo, 1925., 1933.;

Orosz:

  • Âguar. Roman. [Jaguár], perev. B. GEJGER, A. LIDIN, Moskva, I. L., 1958.;
  • Nemoj ryca'. Romantičeskaâ komediâ v stihah. [A néma levente], perev.: A. GOLEMBA, B. GEJGER, Moskva, I. L., (Sovremennaâ zarubeľnaâ dramaturgiâ), 1959.;
  • Âguar. Roman. [Jaguár], predislovie: J. SHESTALOVA, Leningrad, Sterh, Hanty-Mansijsk, Belyj ľuravl', 1991.;

Örmény:

  • Iaguari. [Jaguár], targm.: Tinatin DZSAVAHISVILIM Tbiliszi, Szabcshota Szakhartvelo, 1966.;

Spanyol:

  • Family-Hotel; Mi segunda mujer; trad. por: Andrés REVESZ. [[Family Hotel; Az én második feleségem. Elbeszélések], [Madrid], Calpe, 1921.;
  • La Modistilla; Cuento de Verano. Con otros cuentos. [A masamód; Nyári rege és más elbeszélések], trad. : Andreas RÉVÉSZ, Madrid, Calpe, (Los humoristas), 1922.;
  • El cuarto núm[ero] 111. [A 111-es.] Novela, trad. por Andres REVESZ, José García MERCADAL, [Madrid], Rivadeneyra, (Colección Babel), [1922.];
  • Manuel VII Y Su época, segunda parte de Family-hotel y otras novelas. [Elbeszélések], trad. por Andres REVESZ, [Madrid], Calpe, [1922.];
  • La Verdad A Perra Chica, trad. por: Andrés REVESZ, [Madrid], Calpe, [1922.], [Pozuelo de Alarcón (Madrid)], Espasa Calpe, [2005.];
  • Los Siete Anos De Hambre Y Cuentos. [Hét sovány esztendő és más elbeszélések], trad. de Andres REVESZ, Madrid, Calpe, (Colección babel), [1922.];
  • El último Bohemio. [Az utolsó bohém], trad. de Andrés REVESZ y J. García MERCADAL, Madrid, Sucesores de Rivadeneyra, 1923.;
  • Escritores, Cómicas Y Otras Sinverguenzas. Írók, színésznők és más csirkefogók], trad. de Andrés REVESZ, J. Garcia MERCADAL, Madrid, s.n., s.a.;
    Cena, pan, etcetera, Madrid, Grano de Arena, 1941.;
  • Historia del mundo de los animales, Madrid, [s.n.], De "Grano de Arena", 1941.;

Svéd:

  • Familjepensionatet. Roman. [Family-Hotel], översätt.: Signe LEFFLER-LILJEKRANTZ, förord.: Béla LEFFLER, Stockholm, Geber, 1919.;
  • Rum 111. Roman. [A 111-es], övers.: Signe LEFFLER, Stockholm, 1929. Stockholm, Norstedt, 1930.;

Szlovák:

  • Dom snov. Román. [Álmokháza], prel.: Michal MERGE©ČAK, Turč. Sv. Martin, Matica slovenská, 1949.;
  • Nemý rytier. Dramatická báseň. [A néma levente], preloľil: Emil B. LUKÁČ, Bratislava, Slov. Spisovatel', (Svetová poézia), 1957.;
  • Jaguár. [Jaguár], preloľ.: Jozef NI®NÁNSKY, Bratislava, Epocha, 1969.;

Szlovén:

  • Evgen Heltai: Sedem ljubic =Vuk, Stanko et al.: Hiąa in drugi spisi, Gorizia, Unione editoriale Goriziana, (Biblioteka za pouk in zabavo, 20), 1937.;

A válogatott bibliográfiát szerkeszti Mann Jolán (OSZK – Elektronikus Dokumentum Központ)