Acanthin

l. Akantin.

Acanthocephali

(állat), a férgek állatkörében a fonálférgek osztályának egyík rendje. L. Tüskefejüek.

Acanthoceras

l. Ammonitok.

Acanthodermis

(növ.) a. m. tüskésbőrü, l. Árvarózsa.

Acanthoides

(növ.) a. m. akantuszképü, p. a Carduus acanthoides L. nevü bogács.

Acantholippia

Gris. (növ.), l. Aloysia.

Acanthometrae

(állat), a sugárállatkák osztályának egyik alrendje, melynél a vázak akantin nevü szerves anyagból állanak. L. Sugárállatkák.

Acanthoplius

tövises, tövisekkel fegyverzett. Növényeket különböztetnek meg vele, péld. Xanthia acanthoplia a. m. tövises cigánymogyorók; l. Anoplius.

Acanthopsis

Harvey (növ.), az akantuszfélék növénygénusza, Jóreménység foka körül termő cserjék és füvek.

Acanthosicyos

Welw. (narasz, töviskabak), a tökfélék növényneme. Egyetlen faja (A. horrida Welw.) Mossamedes meg a Bálnaöböl vidékén honos. Kacskaringója össze-vissza csavargódzott, pikkelyekké satnyult levelei tövében páros tövise van. Virága kétlaki, ötöstagu. Érett gyümölcse kellemes izü, erős zamatu, akkora mint a narancs, de másfél kg. sulyosra is megnő, s dióizü magvával együtt a topnar népnek főtápláléka. A nyers gyümölcs iszonyu égetést okoz annak a belében, aki még hozzá nem szokott. A sakál is megeszi, s a földrajzi elterjedését elősegíti. Magvában alkoholtól oldható anyag van, mely 35°-nál 1600 rész tejet megolt, de főzés utján ezt a sajátságát elveszti. Karvastagságu gyökere 15 méternyire is lenő a földbe, maga körül pedig a homok mindig jobban-jobban felhalmozódik. De azért az A. tovább növekszik, míg végre a 10-20 m. magas homokdomb fölé 1-1,5 m. magasra emelkedik. Hazánkban már sok töknemü növény meghonosodott, homokbuckáinkon célszerü lenne ezzel a hasznos növénnyel is megpróbálkozni. Többet olvashatni róla Engler Botanische Jahrbücher-ében (9. köt. 1888).


Kezdőlap

˙