Adelie-föld

antarktikus vidék, melyet 1840 januárban Du Mont d'Urville fedezett föl. (L. Antarktikus vidék )

Adelnau

(lengy. Odalanov). 1. Kerület a porosz Posen kormányzóságban, (1890) 31946 lakossal. - 2. Város az ilynevü kerületben (1890) 2267 lakossal. 1848 április 22-én csata volt mellette a lengyel felkelök és az oroszok között.

Adelphia

(növ:) falkásság (l. o.). - Adelphus a. m. falkás, midőn a hímek szála egymással összenő. lnkább összetételében használatos, p. monadelphus, diadelphus és polyadelphus. L. Egy-, két- és többfalkás.

Adelsberg

(szlovénül Posztojna). 1. Kerület az osztrák Krajnában 900,03 km2, (1890) 41466 lakossal. - 2. Mezőváros és járási főhely a Karszt sivár mészfensíkján, (1890) 1748 lakossal; a triesztiek nyári kiránduló helye. A község mögött 676 m. magasan Adlersburg romjai. 4 km.-re ÉNy-ra van az adelsbergi barlang, mely 4172 m.-re járható, sok elágazással. Eddig ismert menetének összes hossza 9 km., 2268 m. hosszu vasut, is van benne, 2-4 óra alatt be lehet járni az egészet. Hőmérséklete + 8,7 °C. Egy órányira É-ra van a Magdalena-barlang, a Proteus anguinus első lelhelye; még 1/4 órával odább a Poik (Poika jama) 70 m. mély; dolina, üstalaku nyilás vezet le hozzá; utóbbi kettő stalaktitokban roppant gazdag. V. ö. Schmiedl, Zur Höhlenkunde des Karstes, Wien 1854; u. a. Wegweiser in die Adelsberger, Grotte, u. o. 1858; Rieger, Die Grotte v. A., Triest 1862; Costa, Die A.-er Grotte, Laibach, 1863. - Kraus K. K., Die Adelsberger Grotte einst u. jetzt. (Petermanns Geogr. Mittheilungen 1891. 1. fűz.)

Adelsheim

az ugyanilyen nevü járás főhelye, a badeni Mosbach kerületben, (1890) 1470 lakossal, viruló malom- és serfőző-iparral s gipszbányával.

Adelung

Jakab, l. Adlung.

Adelung

1. János Keresztély, német nyelvész, szül. Spantekowban, Pommerániában 1732 aug. 8., megh. 1806 szept. 10. Drezdában mint udvari tanácsos és főkönyvtárnok. Főművei: «Grammatisch-kritisches Wörterbuch der hochdeutschen Mundart» (1774-86, 5 köt., 2. kiad. 1793-1802, 4 köt.), «Umständliches Lehrgebäude der deutschen Sprache» (1782, 2 köt.), «Über den deutschen Stil» (1785-86, 3 köt.), «Mithridates oder allgemeine Sprachenkunde» (1806, befejezte Vater, 1809-17, 4 köt.), és számos iskolai könyv. A. a legtekintélyesebb német nyelvész Grimm előtt, kinek munkái azonban ma csupán történeti értéküek. Érdekes, «Geschichte der menschlichen Narrheit» (1785 -1789, 7 köt.) címü műve. - 2. Frigyes, az előbbinek unokaöccse, szül. Stettinben 1768 febr. 25-én, a pétervári tud. akadémia elnöke, megh. Pétervárott 1843 január 30-án. Művei nagyrészt Oroszország történetére vonatkoznak. Nyelvészeti munkái közül legbecsesebbek: «Bibliotheca sanscrita» (2. kiad. 1837) és «Übersicht aller bekannten Sprachen und ihrer Dialecte» (1820).

Ademar

(Ademarus Cabannensis), francia középkori krónikás. Szül. Chabannais-ban (Angouleme), megh. 1029. v. 1030.. a szentföldre tett zarándoklás közben. Megirta a frankok történetét kezdettől 1029-ig. A munka címe: « Chronicon Aquitanicum et Francicum»; művében egyébiránt más népek történetére is volt tekintettel. Megjelent a Monumenta Germaniae IV. kötetében.

Ademei

l. Cserkesz.

Ademollo

Sándor, olasz történetiró és kritikus, szül. Firenzében 1826 nov. 22., megh. Rómában 1891 jun. 22. 1845-ben kezdte meg hirlapirói működését, 1848-ban politikai hirlapot szerkesztett s az 50-es években adta magát a történelemre, különösen a szinház és zene történelmével foglalkozva. Ő közölt először okmányokat Giordano Bruno kivégeztetésére vonatkozólag. Művei közül megemlítendők: « Gli anedotti degli anni santi»; «Il Carnevale di Roma nel secolo. XVIII». (Róma 1883); «Lucrezia Borgia e la verita»; «Le morti dei Papi»; «La guerra d'.Oriente alla meta del secolo XVII.»


Kezdőlap

˙