Ág-alom

oly alom mely a fákról lenyesegetett ágakból került. L. Ágnyesés és Alom.

Agamé

tartomány északi Abissziniában, Tigréhez tartozik; fensik 2200-3400 méter magasságu hegyekkel. Főv. Addi Grat l. Abisszinia.

Agamédés

hires görög mitikus építész, ki egyebek közt Apollónnak delfii templomát is építette.

Agamemnón

a görög ó-kor hirneves hérosza, Atreus és Aëropé fia (Atreidés), Pelops unokája, a Tantalos házából, Mykénai királya. A Trója előtt vítt harcban a görögöknek fővezére volt, mind hajói számánál, mind gazdaságánál fogva a legtekintélyesebb király Trója ostromlott falai előtt. Noha Achilleusnál kevésbbé vitéz, uralmát és méltóságát a görögök szerte elismerik és meghajolnak előtte. Trója bevétele után Kassandrát kapja rabnőül. Hazatérésekor Aigisthos (l. o.) és hűtlenné vált neje Klytaimnéstra őt lakoma alkalmával megölik. A görög tragikusoknak kedvelt alakja. Lakóniában mint Zeus Agamemnón-t tisztelték, sírját két helyen is, Amyklaiban és Mykénaiban mutogatták.

Agamia

(gör.), házasság nélküli állapot.

Agamidae

(Állat), a vastagnyelvü gyikok egyik családja, melynél a fogak az állkapocs szegélyén nőnek szájpadfogak nincsenek. Két csoportra osztatnak: Fákonélők (Dendrobatae) és Földönélők (Humivagae). Az ide tartozó 150 faj kizárólag a keleti féltekén él.

Agami madár

(Psophia crepitans L., Állat). Dél-Amerikában Guiana és a Rio Negro között csapatokban tenyészik, Gólyaforma és a nagysága is olyan. Az indiánok megszelidítik és szárnyas állataik őreiül alkalmazzák. A him a dobéhoz hasonló hangot ad.

Agamus

ritkábban használt növénytani műszó olyan növényekre mondják, melyek termékenyítés utján szaporodni nem szoktak. Ily szaporodás az alsóbbrendü kriptogám növények között ismeretes. L. lvartalan szaporodás, szíktelen és virágtalan növény.

Agana

(San lgnacio d'Agana),város Guahan v. Guam szigeten, 3500 lakossal. Székhelye a spanyol Mariani szigetek kormányzójának, ki Manillától függ.

Agancs

(állat), a szarvasfélék ágas szarvai, melyek a tarándszarvas kivételével valamennyi többi szarvasfélénél csupán a hímen vannak meg s minden évben bizonyos időben lehullanak. Az ujonnan kinövő A.-k egy ággal mindig gazdagabbak lesznek; tömörek, külső szaruhüvely nélkül; de kezdetben puhák, bunkósak, szőrös bőrrel födöttek, amely csak későbben, rendesen a fatörzsekhez való dörzsölés után kopik le. Azt a homlokcsapot, amelyről az A. nő ki, rózsatőnek, míg az A.-nak a rózsatövön ülő tüskés részletét rózsának nevezik.

A szarvas-agancs fejlődése.

[ÁBRA] 1. és 2. ábra Villás

[ÁBRA] 3. ábra Hatágu

[ÁBRA] 4. ábra Nyolcágu

[ÁBRA] 5. ábra. Tizágu.

[ÁBRA] 6. ábra. Tizenkétágu.

Az A. ágai közül a legalsók, mellfelé tekintők a szemágak, a legvégsők, fölfelé tekintők a villaágak; mig a középsők az úgynevezett középágak. A szarvasfélék egyik csoporjának agancsai lapátformák, mint p. a jávorszarvaséi, tarándéi és dámvadéi; másik csoportjának agancsai ellenben hengeresek, mint a szarvasfajokéi s az őzéi, melynek agancsai azonban legfeljebb három águakká nőnek. Az A.-kat az iparban is értékesítik s különösen kés- és villanyeleknek dolgozzák fel; finomra reszelt porukból állítólag igen kellemes izü kocsonyát főznek, mig a puhákat nyalánkság gyanánt fogyasztják; égetett porukat a fémek és márványlemezek csiszolására használják.

[ÁBRA] 7. ábra. A rénszarvas agancsának fejlődése.

A mellékelt rajzok az őz, dámvad, szarvas és rénszarvas agancsainak fejlődés sorozatát mutatják, még pedig az 1-től 6-dik rajz a szarvasét, a 7-ik szám alattiak a rénszarvasét, a 8-ik szám alattiak a dámvadét s a 9-ik szám alattiak az őzét, míg a 10-dik szám alatti rajz egy szarvasagancs eltorzulását mutatja, amelyet «parókaagancs» név alatt ismernek.

[ÁBRA] 8. ábra. A dámvad agancsának fejlődése.

Mint e rajzok mutatják, valamennyi fajnál az agancs kezdetben csak egy csontcsap; a második évben a szarvasnál és őznél egy-egy úgynevezett szemággal gazdagszik, amikor aztán villás agancsnak nevezik; a dámvadnál és rénszarvasnál a második évben egyszerre két szemággal gyarapszik s így háromágunak látszik.

[ÁBRA] 9. ábra. Az őzagancs fejlődése.

A szarvas és őz agancsain az ágak száma minden évben eggyel növekszik s e szerint aztán megkülönböztetnek hat-, nyolc-, tiz- tizenkétágu agancsokat; természetesen mindkét agancs ágait számítva. A dámvad és rénszarvas agancsainak csúcsa már a harmadik évben lapulni kezd s évről-évre mind laposabb lesz, mig végre lapát-formát ölt föl hátsó szegélyén különböző számu és állásu ágakkal.

[ÁBRA] 10. ábra. Paróka-agancs.

A teljesen és szépen fejlődött, sokágu, hatalmas agancsokat a vadász-emberek az erdei vadászlakok és Vadász-szobák legszebb díszének tartják. A kiválóan szép agancsokból az «Országos magyar vadászati védegylet» évente kiállítást is szokott rendezni Budapesten, rendszerint a lóversenyekkel egy időben, s a legszebb szarvas- és őz-agancsokat három-három díjjal szokták jutalmazni. Ujabban külföldi vadászegyesületek is elhatározták, hogy a budapestiek mintájára agancskiállításokat rendeznek. L. még Vadászat.


Kezdőlap

˙