Ahovahifa

Cerbera Ahovai L. (növ.), az Apocyneák családjában. L. Cerbera.

Ahr

a Rajna baloldali mellékfolyója, az Eifelen, Blankenheim fölött ered, sok kanyargással Dny-ról ÉK.-re folyik és Sinzig alatt a Rajnába szakad. 80 km. hosszu. Az Ahrnak többnyire szűk, mély és romantikus völgyében (Ahrgau) terem az ismeretes ahri bor.

Ahrends

Lipót, ismert nevü gyorsíró, született Rakishi orosz községben 1817 dec. 1. Megh. Berlinben 1882 dec. 12. Élete nagyobb részét Berlinben töltötte, ott tanulta meg a Rahms-féle gyorsirási rendszert, melynek alapján Fayet rendszerének kombinálásával megirta a róla nevezett gyorsirási rendszerét. A. rendszerét Dohányi Frigyes ültette át magyarra e cimen: A. Lipót alkotta ésszerü, könnyü és biztos gyorsirás tana, Budapest 1873.

Ahrens

1. Henrik, németbölcsészeti és jogi iró, szül. 1808 jul. hó 14-én, megh. Lipcsében, 1874 aug. 3-án. Krause német filozofusnak követője s ennek iskolájában egy külön jogbölcsészeti irány megalapítója. A göttingai fölkelésben való részvétele miatt 1831-ben el kellett menekülni hazájából, Párisba ment, ahol nyilvános filozofiai előadásokat tartott, majd Brüsselbe tért, ahol 1834-ben az uj brüsseli egyetemen a filozofia tanszékét nyerte meg. Itt irta meg Cours de droit naturel c. művét, mely több mint 20 kiadást ért és nyolc európai nyelvre lefordíttatott. 1848 tagja volt a frankfurti parlamentnek. 1850-ben a gráci egyetemen a jogs államtndományok tanára lett. 1860. a lipcsei egyetem hivta meg s ott terjesztette élte végéig nagy sikerrel Krause filozofiáját, melynek főképviselője volt. L. Chauffard: Essai critique sor les doctrines phil. sociales el religieuses de. A. Paris 1880. Magyarra fordította Magyar Ferenc Természetjog vagy jogfilozofia. Eger 1850. Átdolgozta Bihari Imre. A Természetjog kézikönyve. Budapest 1874.

2. A. Ludolf; filologus, szül. Helmstedtben 1809. jun. 6., megh. Hannoverben 1881 szept. 24-én. Göttingában Müller O. alatt tanult, ugyanott habilitálta magát. 1849-ben Hannoverben liceumi igazgató, 1879-ben kormánytanácsos lett. Főbb művei: De graecae linguae dialectis, Gött. 1839-1846; Bucolicorum graec. reliquiae, Lipcse, 1855-1859. Azonkivül több iskolakönyvet irt. Legujakban a következő műve jelent meg: Kleine Schriften. (L köt.: zur Sprachw issenschaft.) Kiadta Hoeberlin Crusius (Hannover 1891).

Ahrimán

(zendül Anro Mainjusz), Zoroaszter vallásában a gonoszság személyesítője. Ellentéte a jó isten Ormuzd (zendül Ahura Mazda). Sokan ebből akarják származtatni a magyar ármány szót.

Ahrweiler

1. Járás a poroszországi Koblenz kerületben, van (1890) 38,225 lak. 3 városi és 49 falusi községben. 2. Székváros A. kerületben az Ahr és vasut mellett, (1890) 4582 r. kar. lakossal, 1245-ben épült gót templommal s vörösbortermeléssel.

Ahsarumov

Dmitrijevics Njikoláj.) orosz iró szül. Pétervárott 1819 dec. 3. (ó napt.). Irodalmi működését Csernov álnév alatt és «Dvojnjik» cimü beszélyével kezdte meg 1850-ben. Nevezetesebb művei «Idegen név» regény, «Furcsa dolog», «Az erdő polgárai» stb. elbeszélések. A. kortársaitól a negyvenes évek belletristáitól jelentékenyen különbözik, de éppen nem előnyösen, mert műveiben sem az az egyszerüség, sem az a művésziesség fel nem található, amely társait jellemzi. Szépirodalmi dolgokon kivül kritikákat is irt, különösen német és angol könyvekről.

Áht

a Vancouver sziget (Észak-Amerika) nyugati partján lakó indiánok neve, amelyet az utazó Sproat adott nekik, náluk a legtöbb nemzetségnek a neve aht vagy malit (magyarul: kunyhó, ház) szótaggal végződvén. Fejöket mesterségesen torzítják, l. Koponyatorzítás.

Ahta

l Aeta.

Ahumada

Don Pedro Giron, marques de les Amarillas herceg, spanyol tábornok és államférfiu, szül. San Sebastianban 1788. Megh. 1842 máj. 17. A spanyol függetlenségi harcban a törzskar főnöke volt, és csak kényszerüségből ismerte el Wellington-t fővezérnek. Az 1820-iki forradalom után rövid ideig hadügyminiszter volt. VII. Ferdinánd végrendeletileg (1833) az ideiglenes kormánytanács tagjává nevezte ki. Mint ilyen egy felső, örökös tagokból alakítandó kamara alakításán fáradozott. Ezáltal és tapasztalatlan fiának gyors előléptetése által teljesen elvesztette népszerüségét. A nép gyülölte, úgy hogy az 1812-iki alkotmány helyreállítása után hazáját önként elhagyta (1836). Később Cádizba, utóbb meg Madridba tért. (Baumgarten, Gesch. Spaniens II.)


Kezdőlap

˙