Ajdin

törökül a. m. holdfényragyogás. A. vagy A.-güzel-hiszár (a szépvárú A.) a hasonló nevü kisázsiai török vilájet fővárosa. Szmirnától egy órányira fekszik, szép mecsetekkel és bazárral, pasának a székhelye. Lakosainak száma körülbelül 35,000, egyharmada mohammedán, a többi keresztény. Kereskedelme elég élénk, szép sárga marokinakat produkál. Ujabb időben Szmirnával vasut köti össze.

Aje-aje

(állat), Chiromys Madagascariensis Desnz. a félmajmokhoz (Prosimife) tartozó Chyromidoe család egyetlen képviselőjének, a rágcsáló félmajomnak a neve. Fogazata tökéletlen, szemfoga nincs, röpülő hártyája nincs. Nagy feje, kiálló szemei, széles fülkagylója van. Teste hosszu, barnásszinü szőrrel mezeit, sertenemü farkszőrei sötétebbek, arca világosabb, vöröses. Végtagjai ötujjuak, csakhogy a mellsőkön a harmadik igen vékony és hosszú, mert evvel szokta a hasadékok közül a rovarokat kipiszkálni; ezért nevezik a németek «Fingertier»-nek. Hossza 45 cm; farkhossza 55 cm. Egyenként vagy párosával él Madagaszkár szigeten a bambuszerdőkben; rovarokkal és bambusz v. cukornád belével táplálkozik. A muzeumokban a ritkább állatok közé tartozik; a budapesti tudomány-egyetemi gyüjteményben egy igen szép kitömött példány s ugyanott az aje-ajenak csontváza is látható.

Ajgir

a török népmesék tengeri táltosa. Negyvenen vannak, mint a périk s esténkint feljárnak a tengerből forrásvízet inni. Aki megfogja őket, azt hiven szolgálják. Az ördög és a szél démonának szülötte. L. Kúnos, Oszmán-török népköltési gyüjtemény (Budapest 1887).

Áji völgy

gyönyörü vadregényes völgy AbaujTornamegyében, Falucska falutól délfelé huzódik a tornai lapály felé; felső része erdős, később hazánk egyik legszebb sziklaszorosává válik, melynek legnevezetesebb pontja az u. n. Ördöghidja; számos szép vizesés, egy tágabb tómedence s a mészsziklák legbizarrabb alakzatai váltakoznak egymással; kis cseppkőbarlang is van a patak mentén. A vizmosta mészkődarabokat a nép darázskőnek nevezi. Bejárása másfél órát igényel; a völgy nyitása Tornától kocsin fél óra alatt érhető el. Meglátogatása a szomszédos szádellői völgyével kapcsolható össze. Turistáknak ajánlható.

Ajka

kisközség Veszprémm. devecseri j.-ban, (1891) 2050 lak. (köztük 1660 magyar, 339 német), vasúttal, postával és táviróval. Közelében a csingervölgyi kőszénbányatelepből barnaszenet nyernek; a bányák a bécsi kőszén-iparegylet tulajdonai, müvelésükre 8.09 km. bányavasút, 3,56 km. lóüzemü és 6,98 km. mozdonyüzemü vasút szolgál. A bányában 300 munkás (30 noj dolgozik, kik 20 külön munkásházban laknak. Évi termelés (1891) 453,323 q. barnaszén 127,474 frt értékben. A bányatelepen iskola, fürdőház. Társláda (1886) 260 tag 26,874 frttal.

Ajka-Rendek

kisközség Veszprémm. devecseri j.-ban, (1891) 1091 magyar lakossal.

Ajkóca

(állat), Labrus a fórrt garatcsontu halak (Pharyngognathi) rendjéből a Labridae családnak egyik neme, melynek fajai az Európa körüli tengerekben közönségesek. Hátevezői legfeljebb 13 tüskével, fogai egyszerü sorban állanak, 40-nél több haránt, sorba rendezett pikkelye van. Legközönségesebb faja a közönséges A. (L. mixtus L.), amely az aguariumokban is igen gyakran látható.

Ajmárá

(Aymara) Dél-Amerikában a Cordilleras és Andes hegylánc közti fensikon lakó indián népség, amely a spanyolok uralma előtti korban a müvelődésnek magasabb fokán állott, de ma már a teljes elzüllés állapotában van. V. ö. Middendorf E. W., Die Aimara-Sprache, Lipcse 1891. Mint érdekes tény megemlitendő, hogy a csecsemők koponyáját mesterségesen eltorzítják, minek következteben a felnőtt ember feje sajátszerü alakot («aymaratipus») nyer, l. Koponyatorzítás.

Ajmeer

v. Ajmere, L Adsmir.

Ajnácskő

kisközség Gömörm. rimaszécsi jár.-ban, (1891) 670 magyar lak., vasúti állomás, posta és távíróval, festői várromokkal. A környék kopárságát csak a szőllők enyhítik. Tőle néhány percre fekvő széles völgyben szerény fürdő van, melynek egyik forrása kénes, égvényes, a másik kettőé földes vasas savanyuviz. A fürdővendégek részére 33 lakószoba s 14 fürdőszoba; szerény, de látogatott kis fürdő. L. Pápai K., Ajnácskő és környéke (Turisták Lapja, III. 163., 205).

A. vára. Rimaszombattól harmadfél, a nógrádmegyei Fülektől egy óra járásnyira fekszik. A rege a vár eredetet a honfoglalás korába viszi vissza s nevét Huba vezér nyilazó leányától, Hajnácskától származtatja. Régebbi irataink tényleg mindig Hajnácskő név alatt emlitik. Ajnácskő már 1554-ben török kézbe kerül, majd a köpenyforgatásairól hites Balassa Menyhért birtokába jut; 1619-ben Széchy György, Bethlen Gábor egyik vezére foglalja el, 1645-ben ujra török kézre kerül, majd miután a felvidékről mindinkább kiszorul a török, parancsnoka, Haszán bég, fölgyujtja s ugy vonul ki belőle. Végleg rommá a szatmári békekötés után lesz.


Kezdőlap

˙