Állszíj

(német. Sturmband), a katonaságnál az a szíj, mely a föveget a fejre szorítja, hogy a szél el ne hordhassa s gyors mozdulatok alatt a fejről le ne essék.

Alluaudit

(ásv.), elváltozott triplit Franciaországból (Limoges mellett Chanteloube). Alluaud mineralog után nevezte el Vauquelin 1824-ben.

Alludál

(lat.) a. m. céloz, tréfál, gunyol. Alluzió, célzás, utalás ismeretes emberekre s azok tulajdonságaira, hogy harmadik személyek ezekkel való összehasonlítás által jellemeztessenek.

All' unisono

(ol.) kifejezést a zenében akkor használják, ha két vagy több szólamot tökéletesen azonos hangokkal kell játszani.

Allure

(franc., ejtsd: allür) a. m. járás, a ló tartására mondják, de átvitt értelemben emberekre is szól, s jelentése: járás, tartás, modor.

Alluvio

(jog), l. Növedék.

Alluvium

geologiai értelemben a. m. áradmány, a föld jelenkorának fiatalabb rétegcsoportja, vagyis ama legfiatalabb képződmények összege, melyek szemünk láttára egyre keletkeznek, illetőleg keletkezésüknek a történelmi ember még tanuja lehetett. A név arra vonatkozik, hogy a föld felületet nagy kiterjedésben borító eme legfiatalabb képződmények nagyobbára vizek áramlása által keletkeztek. A termőföld (humusz), a források, a folyók, a tavak, a tengerek meszes, homokos, kavicsos, agyagos, jelenkori lerakodásai, a működő vulkánok lávái, a korallszirtek, sok turfa (tőzeg, gipszvasérc, stb. alluviális képződmények. Recens vagyis jelenkori képződményeknek is mondják. Csakis most élő növények és állatok maradványai találhatók bennök. A levegőnek, a viznek, a jégnek, a vulkánoknak, az állati és növényi életnek, mint geologiai tényezőknek működései legjobban tanulmányozhatók a jelenben az alluviális kőzetanyagoknak képződése és régibb anyagok~nak pusztulása közben. Ebben a körülményben van az A.-nak legnagyobb geologiai jelentősége. A jelenben észlelhetö müködések eredményei arra tanítanak, hogy egyazon geologiai tényezők működtek közre a multban is a föld felületének alakításában. Az A. tanulmányozásából indultak ki egyáltalában a geologiai kutatások és azok révén sikerült Lyell-nek («Principles of geology») a geo~logiai tudomány megalapítása. Sok esetben igen nehéz pontos határt vonni az A. és az őt megelőzőn diluvium között, aminthogy egyáltalában bajos két réteg csoport között a pontos határnak meg vonása. Ilyen esetben az dönt, vajjon az illető képződmény keletkezhetett-e a ma ott uralkodó viszonyok mellett, avagy nem; ha igen, akkor aliuviális-nak veszik, ha nem, diluviálisnak. Meg szoktak különböztetni uj- és ó-alluviumot. Uj A. mindama. képződmények összesége, melyek a jelenkor közelebbi szakában, bárhol és bárminő módon jöttek: létre; bármely folyamrendszer tényleges árterét uj A.-nak vesszük. Az ártér szegélyét nyomozva valamely lapályon, sokszor arról győződni meg, hogy a viz egykor egészen hasonló körülmények között magasabb helyekre is emelkedett, nagyobb területeket foglalt el, van tehát ó-ártér is; észre-venni egyuttal, hogy a mostani folyókkal párhuzamosan elhagyott medrek hozódnak, ugy ezekben a régi medrekben, mint az ó-ártéren lerakott anyagok jelenkoriak, vagyis alluviálisak ugyan, de, régibbek a mai ártereknél, a mai medrekben lerakodó anyagoknál, tehát az ó-A.-ba valók. Az alluviális és a még alatta levő képződményekben talált emberi emlékek, eszközök, szerszámok stb. alapján alkotta meg a prehisztorikus az ember legrégibb történetét. A vaskor az uj A.-ba esik, a, bronzkor és a neolitos kőkor az ó-A.-ba, a paleolitos kőkor a diluviumba.

Állvány

vagy állás. Az épitészetben ideiglenes faszerkezetek; ujonan épülő v. javítandó épületek körül v. épületrészek előtt emelt faalkotmányok, melyek arra valók, hogy a munkások a különböző magasságokban biztonságban dolgozhassanak és rajtuk az építőanyagokat célszerüen fölszállítani lehessen. Megkülönböztetnek ácsolt, árboc-, létrás, bak- és vendég-állványokat és kőmüves-hidakat. A nagy boltozatok falazásához szükséges Á.-okat ives állványoknak hivják. (l. Boltozat).

Az ácsolt állvány

mind a négy oldalon megfaragott gerendákból készül. Különös gondot fordítanak arra, hogy az Á.-nak hossz- és keresztirányban való eltolódását ducolásokkal megakadályozzák. Az Á.-ok előállítása igen költséges, ennélfogva azokat csak ott alkalmazzák, ahol nagy teherbíró képességüknél fogva azokra abszolut szükség van, mint p. ha az épület homlokzatfalai faragott kőből építtetnek (Budapesten az állandó országház, a Mátyás-templom Á.-ai).

Az árbocállványokat

közönséges építkezéseknél a leggyakrabban alkalmazzák. Ezek rendesen gömbölyü, meg nem ácsolt fenyőfasudarak, melyek egymástól és az épülettől körülbelül 3 méternyi távolságra 1 méter mélységben a földbe ásatnak. Ezeket az árbocokat minden emelet-magasságban - de legalább is 5 méternyi távolban - egymás között vizszintes mestergerendákkal kötik össze, és ugyanilyen magasságokban az árbocot és mestergerendát ászokkal kapcsolják a falba. Árboc mestergerenda és ászok vagy kötéllel és dróttal köttetnek össze, mint a külföldön - vagy az árbocok mögé vagy mellé helyezett külön rövidebb tartófákra vaskapcsokkal erősíttetnek - mint Budapesten. Az ászokfák viszik az Á. dobogóját vagy padolatát, mely 4 cm. vastag deszkákból áll.

A létrás állványokat

különösen homlokzatok tatarozásakor, a vakolat megujításakor alkalmazzák. Állanak 15-18 méter hosszu létrákból, melyeket közvetlenül a homlokzat mellett, egymástól 3,50-4,50 m. távolságra állítanak föl. A létrák fokai tartják a padozatul szolgáló deszkákat.

Ablakállványok csak kisebb, 4-5 méterig terjedhető magasságokig használhatók. Egyszerü, szét álló négylábu bakokból állanak, melyek egymástól 3-3 méter távolban hordják a padozatot.

A vendégállványokat tatarozásoknál,

párkányok javításánál, és más csekélyebb jelentőségü munkák végrehajtásánál alkalmazzák. Az épület ablakaiból erős gerendákat dugnak ki, melyeket kivül ferdén a homlokzatfalhoz, belül pedig gerendasorokhoz, boltozatokhoz stb. erősítenek és az egész állványt 1 m. magas korláttal övezik.

A kőmüves-híd vagy lógó állvány

nem egyéb, mint köteleken logó dobogó korláttal és két kis fogaskerékkel, melyeknek segítségével azt két ember - anélkül, hogy a dobogót elhagyná - fölhuzni és lebocsátani képes. A köteleket tartó gerendákat rendesen a padlásból dugják ki, hol azok szilárdan le vannak kötve. A kőmüves-híd nem állván szilárdan, arról csak a homlokzatok tisztítása, festése stb. végezhet.

A gépészetben

az állványnak sokféle alkalmazása van. Ha valamely tárgyat magasabbra kell helyezni, állványt tesznek alája. Igy a szerszámgépek szerkezetei, továbbá magasabban fekvő csapágyak rendszerint öntöttvasból való állványra kerülnek. Fontos szerepük van az Á.-oknak a gépek szerelési munkálatainál is.

A hidépítészetben

az egyes pillérek körül munkaállványra van szükség - a munkaállványok pedig egymás között és a parttal a munkahíd által köttetnek össze, amelyen az építő-anyagok szállítása és a munkások közlekedése történik. Ha a pillér egészben vagy részben nagyobb sulyu faragott kövekből épül, az állványnak olyan berendezést kell adni, hogy a faragott köveket a pillér bármely pontján el lehessen helyezni. Az ilyen elhelyező állványnak leggyakoribb berendezése abból áll, hogy a munkaállvány tetején a pillér hosszirányában kerekeken gördülő elhelyező-kocsi (daru, tolópad) jár, mely a szintén kerekeken járó emelő-gépet hordja; ez utóbbi a kocsi hosszirányában, vagyis a pillér szélessége irányában gördülhet. Ezen berendezéssel, az elhelyező kocsinak és a rajta járó emelőgépnek megfelelő elmozdításával a pillér bármely pontjának föléje lehet jutni, s ott a követ lebocsátani. A vashidak felállításához (szereléséhez) szerelő-állványra van szükség, amellyel addig, mig a vasalkatrészek összekapcsolása (szögecselése) befejezve nincsen, a vasszerkezetet alátámasztjuk (l. Szerelés). A boltozatok építésénél a boltiv alakjának képzésére és az építés alatt levő boltozat alátámasztására szolgáló állványokról l. Boltozó állvány alatt.

Az A.-ok felállítása v. leszedése alkalmával a biztonság szempontjából kiadott szabályok megszegése az 1879: XL. t.-c. 117. §-a alapján egy hónapig terjedhető elzárással és 200 frtig terjed hető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanez a büntetés éri azt is, aki roskadó épületét a hatóság meghagyására s az ez által megszabott időben le nem rontja, v. a hatóság meghagyásához képest ki nem javíttatja és addig is az életbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket meg nem teszi..

Allyghur

l. Aligarh.

Alm

(ásv.), kovasavat tartalmazó tömött mészkő, különösen krétakorbeli mészkövek között, v. pedig turfatelepek alatt.


Kezdőlap

˙