Alpok

(valószinüleg. a kelta alp v. alb szóból a. m. magas, hegy), magas hegységek, melyek a közönséges hegy láncoktól eltérően magános hegycsoportokból állanak. Az egyes hegyeket nyeregalaku emelkedések (cols) és keskeny gerincek(nyergek) kötik össze, gyakran igen nagy távolságokra. Az ily hegyek igen gyakran a hóvonal fölé emelkednek s általában széles alapjuk van. Lejtőik mélyen bemetszettek, szaggatottak, cikk-cakkosak, igen mély, meredek, olykor függőleges lejtőjű szurdokokkal. Az A.-at rendesen az országok után nevezik el, ahol vannak, de különösen Alpeseknek nevezik Közép-Európa nagy havasi hegységét, noha helyesen ezeknek is csak Alpok a nevök, mert az Alpes szó már maga többe s, igy nem korrekt a közhasználatban levő és általánosan elfogadott Alpesek (l. o.) megnevezés. Ilyen alpok még a skandináviaiak Európában, az abissziniaiak Afrikában és az északamerikai tengeri alpok.

Alpok

(Magyar), az Alpoknak Magyarország területére eső részei; a régi felfogás szerint a Dunántul összes hegységei egészen a Duna visegrádi szorosáig az Alpok rendszeréhez számíttatnak s Hunfalvy ezekben megkülönböztette 1. az Osztrák-Stájer határhegységeket (Lajta hegység, Fertőmelléki hegység, Rozália hegység, Soproni hegység, Gyöngyös és Dráva közt levő hegycsoportok), 2. a Pilis-Gerecse-Vértes-Bakony vonulatát, 3. a Baranyai hegységet s Balatonmelléki dombvidéket, 4. a Dráva és Száva, s 5: a Száva és tengerpart közt levő hegységet. Az ujabb felfogás a geologiai szerkezetre támaszkodva, csak az első, negyedik és ötödik csoportot tekinti az Alpok hegyrendszeréhez tartozónak, a Pilis-Gerecse-Vértes-Bakony tömegét külön magyar középhegységnek a baranyai és szlavoniai hegyeket déli magyar szigethegységnek tekinti. Kifejlődésük szerint a Magyar Alpokat három részre osztják s e részek geologiailag is külön állanak. A Duna-Dráva közt levő hegyvidéket az Alpok északi kristályos palákból és mészből és más primérformációkból álló tömegének nyulványai képezik, csoportos kifejlődéssel, de az előhegyek Általános jellemével; legnagyobb csúcsuk az Irottkő (883 m.) a Kőszegi hegységben. A Dráva-Száva közt elterülő hegyvidék magasabb mint amaz, geologiailag főtömegeit a kőszén diaszéy triasz-formációk adják, de északi redői geologiailag a Duna-Dráva közti Alpokhoz, déli redői ellenben a Szávától délre eső Karszthoz képeznek átmenetet. Végül a Száva és tengerpart közt a Karszt terül el, mely csak átvonul Magyarország e délnyugati szögletén, melyet óriási triasz- és kréta-formációi jellemeznek. Feloszlik 1. Duna-Dráva közti v. dunántúli Alpokra, 2. Dráva-Száva közti Alpokra s 3. Magyar Karszthegysége. (L. ezeket.)

Álporzó

(növ.), l. Álhim.

Alpra

kun vezér már 1280-ban kitünt a csehek ellen folytatott hadjáratban. 1279-ben a kun nép egyik követe volt azon az országgyülésen, mely a kunok állandó letelepítésével s viszonyaik szabályozásával foglalkozott.

Alp-Tekin

(Alp-Teghin), a Gasznavida dinasztiának megalapítója. (L. Gasznavidák.)

Alpujarras

(ejtsd Apuhárrász), spanyol hegyvidék Andaluziában,. mely a Sierra Nevada déli részén a tengerpartig 40 km. szélességben s Motriltól Almeriáig mintegy 94 kilométer hosszuságban terül el. Számos mélyen behatoló völgy, továbbá meredek falu s sokszorosan elágazó mészhegységek, mely eknek szürke-fehér színe a Sierra Nevada jegeces palahegységeitől nagyon különbözik, jellemzik e hegyvidéket. Az Adra folyó a nyugati és keleti részt egymástól elkülöníti; a nyugati Sierra de Gador (2325 m.) jelentékenyen magasabb. Az A. alpin vidéke, különösen Lanjaron környéke s a kilátás Salobrenatól a hófedte Mulhacenre Spanyolország legszebb tájai közé tartoznak. Legfelső részeiben és fő völgyeiben számos apró tengerszem van igen tiszta vizzel, azonban legtöbbnyire befagyottak, mivel 3000 m. magasságban Európa legmagasabban fekvő havasi tavai. A déli mélyebben fekvő terrasszokon fokozatosan melegebb, némely helyen afrikai az éghajlat, s e helyeken datolya, pálma és cukornád is megterem. A lakosok között, kik juhászattal, és gyümölcstermeléssel, sőt a Sierra de Gador mellett ólom-, antimón- és ezüstbányászattal is foglalkoznak, vannak még a régi mórok utódai is. A főhelyek nyugaton Orgiva, keleten Ugar. Minden község a magasabb vidéken afrikai módon épült. A. név (al Busarat a. m: legelőhely) a mórok korábbi maradt fenn.

Alqueire

ürmérték Portugáliában folyékony tárgyakra. 1 A. = 8,270 L 1 A. vagy pot = 6 canada = 48 meyos guartilhos. 2 A. = 1 almudo. Száraz tárgyakra 1 A. = 13,520 L = 2 meyo. 4 A. = 1 fanega.

Alraun

(növ.), l. Boszorkány.

Alraunok

(Alrunok), a német mitologiában jövendőmondó pokoli szellemek voltak, azután törpe, emberformáju alakok; melyek a birtokosukat gazdaggá tudták tenni. A régi germánok és skandinávok A: nak nevezték a jövendőmondó javasasszonyokat.

Ál-recésszárnyuak

(állat). L. Szitakötők.


Kezdőlap

˙