Angelino

Spanyolország egyik leghiresebb szőllőfaja, mely Franciaországban is elterjedt. Csemegeszőllő, a pirosszinü szőllők legnagyobbika. Bogyói majdnem szilvaalakuak és nagyságvak - hosszuk 3-31/2 cm. - vastaghéjuak, édes, ropogós húsuak. Érése késői. Hosszu, lugasművelést igényel.

Angelis

(de) Fülöp kánonjogtudós. Szül. Canteranoban Subiaco mellett 1824 febr. 10., megh. 1881 márc. 15. Miután Rómában a bölcselet- és hittudományi tanfolyamot elvégezte s 1846-ban pappá szentelték, a kánonjog tanulmányozására szánta életét. Már fiatal korában tanári széket nyert a római egyetemen s a szent Apollinarisról nevezett papnevelőben. Az 1871-iki betörés után az ujonan alapított történeti és jogi akadémiában tartott előadásokat. Műve: Praelectiones juris canonici ad methodum decretalium Gregorii exactae I-III, 1, Romae1877-80.

Angelit

vaskos foszfátos ásvány (aluminium hidrofoszfát), Svédországból ismeretes (Westanabánya), más foszfát ásványokban bennőve.

Angeln

(Angili), germán néptörzs, melynek a népvándorlás korában nagyobb szerep jutott. Őshazájuk vagy a jütlandi félszigeten volt, Schleswig és Flensburg között, mely vidék ma is nevüket viseli; vagy pedig Thüringiában, mint egy ujabb teória véli. (De Chaillu «The Viking age» 1889. Skandináviában keresi az A.-ek hazáját.) Az A. törzs régebben kalóz nép volt, éppen úgy, mint a vele rokon szász és jüt nép. 410 körül, mikor a római légiók Britanniát ott hagyták, az elrómaiasodott britek és a római gyarmatosok nem voltak képesek a Skócia hegyeiből kitörő rabló pikteknek és skótoknak ellentállani. Ez okból a brit főnökök 449-ben az A. népet hívták segítségül. Igy a hagyomány. - Annyi tény, hogy az V. sz. közepe óta angeln, szász és jüt csapatok mind sűrübb-sűrübben keltek át Britanniába, honnan a pikteket ugyan kiüzték, de a felszabadított Britannia nagyobb részét maguknak tartották meg. A briteket részben kivándorlásra szorították, részben idővel leigázták. (L. Britek.) Vajjon a sokat emlegetett Hengist és Horsa (az A.-ek állítólagos vezérei), mondai alakok, vagy történeti személyek-e, azt sem lehet határozottan eldönteni. A jövevény A. törzs Britanniában különösen Ostanglia, Northumberland és Merciában telepedett le, mig társaik, a szászok, Kent, Sussex, Wessex és Essex vidékein alapítottak királyságokat. Az A. és a szász törzs később összeolvadt és az «angelnszászok» (angolszászok) nevet kapták. Országaikat pedig az «angolszász heptarchiá»-nak nevezték. További sorsukat l. Angolszászok alatt.

Angeln

az ilyennevü német néptörzsről elnevezett termékeny dombvidék Schleswig-Holstein porosz tartományban a Schlei, Balti-tenger és Flensburgi-öböl közt 830 km2 nagysággal s mintegy 38,000 lak. A főjövedelmi forrás a barom- és disznótenyésztés, mi a termesztett gabona legnagyobb részét is elfogyasztja.

Angelni marha

Schleswig legtermékenyebb vidékein, sárgás, piros és meggyszín között változó, 350-400 kg. nehéz és évenkint 2300-3000 l. tejet adó marha, melyet nálunk az alcsúti uradalomban jó eredménnyel tenyésztenek.

Angelo

olasz város, l. Monte-Sant-Angelo.

Angelo

l. Michelangelo.

Angelofánia

(gör.) a. m. angyal megjelenése.

Angelolatria

(gör.) a. m. angyal-imádás; a ker. egyházban már az első századokban szokássá vált. Szabályozták a nicaeai és a tridenti zsinatok.


Kezdőlap

˙