Angol

1. departemento a chilei Malleco tartományban 2300 km2 nagysággal s 19,095 lak. -- 2. A. departemento és Malleco tartomány fővárosa a Nahuelbutai Cordillera keleti lábánál, termékeny sikságon.

Angola

portugál gyarmat Nyugat-Afrikában a D. sz. 6 és 17° közt; területe 809,400 km2, 2-5 millió lakossal, kik közül vagy 490,000 van portugál uralom alatt. Határai É-on a Kongó és Kongóállam, K-en a Kuango, Kasszai és Szambezi, D-en a németek gyarmata és Ny-on 1200 km. hosszu parttal az Atlanti-óceán. A Kongótól É-re hozzá tartozik Kabinda, a francia Gabon-gyarmat és a Kongó-állam közt. Felszine. A. hegysége É-on magas fensík, alacsony kupolaszerü emelkedésekkel s mély szurdokokkal; délen Bihe és Mosszamedesz között hatalmas, szakadozott csucsai és hegyláncai vannak (Loviti 2370 m., Klonga 2310 m., Shella hegység 1900 m.). A hegység általában mészből áll, homok-, mészkövekkel és agyagpalákkal és Kuanza közelében porfirsziklákkal; a Lukalla völgy lejtői sok vasércet rejtenek, a Benguelától délre fekvő részekben gazdag, még ki nem zsákmányolt ezüst-, réz- és kénbányák vannak. A fensikokon és alföldeken mindenütt laterit fedi a talajt. Az összes folyók - kivéve a keleti határon levőket - átszelik v. áttörik a hegységet, de a vizesések miatt csak igen kis részben hajózhatók; a Benguela és Mosszamedesz partjain torkolók szárazság idején részben vagy egészen kiszáradnak. A két legnagyobb folyó a Kuanza és a Kunene (l. o.) a bibei fensikon ered; Benguelában ered a Katumbela és a fensik legmagasabb részén a gazdag Dombe tartományt öntöző Kaporolo.

Éghajlat.

A part mentén az esőzés nagyobb s a levegő sokkal egészségtelenebb, a Loanda alföldön az eső októbertől januárig s áprilistól juliusig tart. Az esőmennyiség dél felé csökken. Benn a fenföldön a dolog megfordítva van. Az északi részen a talaj kiszárad, a növényzet elhervad, mig a déli rész megtart annyi nedvességet, amennyire a növényzetnek szüksége van. Dél felé és a szárazföld belseje felé tehát az átlagos hőmérséklet csökken. Középhőmérséklet Loandában 23°, Malanse-ben 19.5° C.; a leghidegebb hónap Loandában (aug.) 14°, Malanse-ben (május) 4.3° C. Ellenben a legmelegebb hónapoknak csaknem egyforma hőmérsékletük van: Loanda 31.70 (november) és Malanse 32° C. (október). Növény- és állatvilág. Az éghajlat szerint a termékenység is igen változó. A délnyugati, legnedvesebb részeken és a folyampartokon a növényzet a legdúsabb. A partokon bőven terem a cukornád s a kávé. A hegyes vidék nedvesebb részein a kukorica, köles és dohány. Az északi szárazabb részek füves pusztákból állnak, de megteremnek ott a déleurópai növények, azonkivül a banán is. Az elefántokat, oroszlánokat, antilopokat stb. a vadászat beszorította a délkeleti hegységekbe; csak párducok, hiénák, vizilovak és krokodilusok fordulnak még elő mindenütt. Csimpánzok, páviánok s más majomfélék szintén mindenütt vannak.

Lakosság.

A. lakóinak többsége a bunda-nép; nyelvük messze el van terjedve Afrika belseje felé. A Kongó mindkét oldalán laknak azonkivül kabindák. A musszorongó, bamba, bekongó és musikongó rokon törzsek délen terjedtek el. A Kuanzától keletre a Malanse környékén laknak a szongók. A «negros»-szal szemben «pretos»-nak nevezik a «civilizált» őslakókat, kikhez a kabinda, ambaki és bihei törzseket számítják. Ezek portugálul beszélnek s nemcsak a kereskedésekben, hanem a királyi hivataloknál is találnak alkalmazást. Mind e népeken kívül körülbelül 4000 portugál is letelepedett itt, akik rövid idő alatt pénzt igyekeznek keresni s azután ismét visszatérnek hazájukba. A rabszolgaságot 1878-ban eltörölték, de azért hosszu időre szerződések, adósságleszolgálás stb. cím alatt tényleg fentartják azt még ma is.

Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem s közlekedés.

A mezőgazdaság sokat szenved a birtokok nagy terjedelme miatt, mert a lelkiismeretlen gazdák csak saját meggazdagodásukra törekednek. Az ipar csekély s téglaégetésre, gyékényfonásra, pálinkaégetésre s szivargyártásra szorítkozik. A kereskedelem a nagy vám miatt alig tud emelkedni. Kiviteli cikkek: csekély mennyiségü elefántcsont, kaucsuk 11/2-23/4 millió forint értékben, kávé (1883) 13/4 millió forint értékben, kopál és viasz nagy mennyiségben. A bevitel főleg szövetekből áll, melyek csaknem kizárólag Angolországból jönnek. Az összes bevitel (1888) 5 millió forint, a kivitel 6 millió. 1887 áprilisban vasutat kezdtek építeni Loanda kikötőből Fundán és Ambakán át a Lukalla jobb partjára. 1891 márciusban 180 km. volt használatban. 1890-ben egy belga társaság, keskenyvágányu vasút készítését vállalta el Mosszamedesz kikötőtől Shella fensikjára (175 km).

Alkotmány és közigazgatás.

Angola gyarmat közigazgatásilag négy kerületre oszlik: Kongóra, Loandára, Benguelára Bihével és Mosszamedeszre. A főváros S. Paolo de Loanda, 18,000 lakossal. A fontosabb helységek: Kabinda, Malimba és Landana a tengerparton, Kongótól északra; Nokki, San Salvador a kis ősrégi Kongó állam fővárosa. Fontos kereskedő-városok a tengerparton Ambriz, Novo-Redondo, Benguela és Mosszamedesz; a Kuanza völgyében Dongo és Pungo-Ndongo; a Lukalla partján a gazdag kávétermelő Karengo és Ambaka; Malanse, a Lundába induló karavánok rakodóhelye és kiinduló pontja; a benguelai és mosszamedeszi magas fenföld keleti lejtőjén Bihe, Kakonda. A gyarmat a portugál minisztériumtól kiküldött loandai kormányzó alatt áll. A négy kerület több «concelhos»-ra oszlik, melyek élén a «szoba» áll közigazgatási és adóbehajtási teendőkkel. A Kongó királyság (l. o.) csak névleg függ a portugáloktól. Az 1890-91-iki budget szerint a bevétel 2.4, a kiadás pedig 2.7 millió frt. A vidéket Cam Diego, portugál tengerész fedezte fel a XV. század végén (1484 és 1488) és ekkor foglalta le a portugál korona számára.

Angolaborsó

(növ.), a braziliai A.-t, l. Cajanus; az afrikai A.-t, l. Voandzeia.

Angolafa

(növ.), l. Camwood.

Angol alkotmány

L. Nagy-Britannia.

Angolálo

hajdani székvárosa az Abissziniához tartozó Soa királyságnak.

Angol árpa

l. Árpa.

Angol bank

l. Bankok.

Angolbetegség

l. Rachitisz.

Angolbőr

sűrü, szilárd atlaszszövet gyapotból, ugyanaz, ami a barchent.


Kezdőlap

˙